A bányaudvarok és az ércdúsító üzem létesítményei kisebb-nagyobb mértékben szennyezettek. A szennyezés esetenként az épület helyiségeiben végzett dekontamincióval megszüntethető, azonban nagyobb részt nemcsak felszíni szennyezés detektálható, hanem mélyen a falakba ívódva is megtalálható. Figyelembe véve a jövőbeni felhasználás esélyeit is, a felszíni épületek nagy része lebontásra került. Ilyen sorsra jutott az ércdúsító üzem is (6.17 ábra), amelynek épületegyüttesét az ércosztályozóval együtt robbantással megsemmisítették és a kijelölt hulladéktárolóba (III. sz. meddőhányóra) szállították.

6.17. ábra - Az Ércdúsító Üzem. (MECSEK-ÖKO Zrt)

Az üzem legszennyezettebb részei a hulladéktározó udvar, a koncentrátum leválasztó-szárító üzemrész és a radiometrikus osztályozó területe volt. Kémiailag a legszennyezettebb a savtároló tartályok környezet bizonyult. A terület a laboratóriumokból és műhelyekből eredő nehézfém szennyezést is mutatott, továbbá fűtőolajjal való szennyezést is. Ezért az üzem felszínének nagy részén teljes talajcserét kellett végrehajtani, ami kb. 700 ezer m³-nyi talaj kitermelését és steril földdel való cseréjét jelentette.

A savtárolók környezetében a talaj 6 m mélységig savval szennyezett volt. Ez látható a 6.18 ábrán.

6.18. ábra - Savtározó környezetének talaj szennyezettsége (pH) 5 m mélységben (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.19. ábra - Az Ércdúsító Üzem törő-őrlő üzemrésze működő és lerobbantott állapotban (MECSEK-ÖKO Zrt)

6.20. ábra - A rekultivált üzemi terület a Perkoláció-I területtel együtt (MECSEK-ÖKO Zrt)

Ezért az üzem felszínének nagy részén teljes talajcserét kellett végrehajtani, ami kb. 700 ezer m³-nyi talaj kitermelését és steril földdel való cseréjét jelentette.

A savtárolók környezetében a talaj 6 m mélységig savval szennyezett volt. A talaj szennyezettsége a 6.18 ábrán látható (pH-értékek). A törő-őrlő üzemrészek felszámolása a 6.19 ábrán látható.

A radiológiai szennyezés felszámolása gyakori visszatérést jelentett egy-egy területre, annak ellenére, hogy a kármentesítést állandó radiológiai operatori ellenőrzés kísérte. Ennek egyik oka, hogy a szennyezett talaj nem alkotott összefüggő térrészt, ezért az alapállapot felmérés során alkalmazott hálóban megadott értékek gyakran hiányosak voltak.

Az üzemi terület radiológiai térképe kármentesítés előtt és kármentesítés után a jegyzet előző fejezeteiben látható. A rekultivált üzemi terület a rekultivált Perkoláció-I területtel együtt a 6.20 ábrán látható.