Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

Kevert körfolyamat (Sabathe körfolyamat vagy Seiliger körfolyamat)

Kevert körfolyamat (Sabathe körfolyamat vagy Seiliger körfolyamat)

A valódi benzin- illetve dízelmotorok körfolyamata matematikailag nehezen kezelhető. Leírásukat jól lehet közelíteni a kevert (Sabathe vagy Seiliger) körfolyamattal (Myron Seiliger, 1922; Sabathé, 1908). Ez tulajdonképpen az elméleti Otto és az elméleti Diesel körfolyamat keveréke (5.17-18 ábra). A motor működésének első üteme, a szívás (0-1 szakasz) izobár, a második ütem a sűrítés (1-2 szakasz) adiabatikus állapotváltozás. A harmadik ütem (munkaütem) részben izochor, részben izobár és részben adiabatikus állapotváltozás: az égés elején a dugattyú a felső holtponton van, s egy ideig a térfogat állandó (2-3 szakasz), majd a dugattyú elindul, miközben az üzemanyag még mindig ég, s ekkor a nyomás tekinthető állandónak (3-4 szakasz). Az égés végeztével a forró gázok adiabatikusan kitágulnak (4-5 szakasz). A negyedik ütem (kipufogás) ugyanolyan, mint az elméleti Otto vagy Diesel körfolyamatnál (5-1 és 1-0 szakaszok). Ha benzinmotort tárgyalunk a kevert körfolyamat segítségével, akkor az izochor szakasz a hosszabb (2-3 szakasz), ha dízelmotort, akkor az izobár (3-4 szakasz).

5.17. ábra - Ideális kevert (Sabathe, Seiliger) körfolyamat p-V diagramja

Ideális kevert (Sabathe, Seiliger) körfolyamat p-V diagramja


5.18. ábra - Ideális kevert (Sabathe, Seiliger) körfolyamat T-S diagramja

Ideális kevert (Sabathe, Seiliger) körfolyamat T-S diagramja


A hatásfok:

(5.22)

ahol ρ =V4 /V3 az égési folyamat végén és kezdetén lévő térfogatok aránya, λ = p3 / p2 pedig az égési folyamat végén és kezdetén lévő nyomások aránya.