Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)
Az előző fejezetben bemutatott nem megújuló energiahordozók (prímér és szekunder) aránya és termelt mennyisége természetesen az emberiség története során különböző okokból kisebb-nagyobb mértékben változott. A közvetlen – lokális – okok mellett közvetett okok is mind nagyobb szerepet kapnak a szerkezet változásában.
A termelt energiának meg kell felelnie a szükségleteknek. Globális egyeztetés nem elegendő, hiszen például a főzéshez, fűtéshez az emberiség története során főként a tradicionális energiahordozók feleltek meg. Az egyensúly hiánya problémafelvetéseket generált, melyre az adott kornak megfelelő válaszokat tudták adni, annak szellemében tudtak beavatkozni. A harmónia érdekében az alábbi szempontok kerültek előtérbe:
| – Az egyes energiahordozók „termelését” a szükségletekhez kell igazítani térben és időben. Ez a problémakör szerteágazó: ha a gőzmozdonyok üzemeltetéséhez szükséges erdőket kivágták, akkor azt helyettesítő szenek feltárására és bányászatára volt igény. A szén szállításához újabb vasút vonalakat kellett építeni és mind kisebb fogyasztású gőzmozdonyokat kellett konstruálni. |
| – A különböző energiahordozókhoz való hozzáférési adottságok eltérőek, így egyes helyeken olcsón, nagy mennyiségben tudtak termelni, míg más területeken hiány lépett fel és a költségek egyre magasabbra emelkedtek. Egyszerre volt (van) jelen a túltermelés és a hiány. Ez az állapot vezetett az energia import-export kialakításához, a függőségi viszonyok létrejöttéhez. Ez a folyamat ma is megfigyelhető a földgáz import-export ügyleteknél. |
| – Folyamatosan újabb és újabb forrásokat kell feltárni és olyan átalakítási technológiákat kell kidolgozni, amelyekkel előállított energiahordozók kiválthatják a hiányt, vagy alternatívát kínálhatnak egyes hordozók „cseréjére”. |
| – Az energiafogyasztás és az ezzel összefüggő CO2 szennyezés főbb mutatóit foglaltuk össze az alábbi táblázatban (2004). |
7.3. táblázat - Energiafogyasztási és szennyezési adatok összhasonlítása
| EU-27 | Magyarország | |
|---|---|---|
| Egy főre jutó energiafogyasztás | 3689 kgoe/fő | 2591 kgoe/fő |
| Energiaimport függőség | 50,10% | 60,80% |
| CO2 kibocsátás | 2,2 tCO2/toe | 2,1 tCO2/toe |
| Egy főre jutó CO2 kibocsátás | 8180 kg/fő | 5365 kg/fő |
Az energiatermelés-fogyasztás összefüggésben van a különböző földrészek fejlettségével, a lakosság életszínvonalával. A prímér tüzelőanyagok felhasználása (1994): Észak-Amerikában 325 GJ/fő/év, Ausztrália-Óceániában 205 GJ/fő/év, Nyugat Európában 136 GJ/fő/év,, Közép- és Délamerikában 35 GJ/fő/év, Ázsiában 24 GJ/fő/év, Afrikában 13 GJ/fő/év. Az egyes országok világátlagához viszonyított egy évre eső fejenkénti végső energiafelhasználás arányai jelentősen eltérnek: USA: 4,10; Magyarország: 1,50; Kína: 0,33. Nyugat-Európa: 2,20.[58]
[58] Kovács F.–Lakatos I.: Globális kőolajkészletek és ellátottság a XXI. Században – történeti áttekintés. In: A Miskolci Egyetem Közleményei. A sorozat. Bányászat. 75. kötet (2008). Pp. 65–101.