Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

Energiatermelés harmonizálása

Energiatermelés harmonizálása

Az előző fejezetben bemutatott nem megújuló energiahordozók (prímér és szekunder) aránya és termelt mennyisége természetesen az emberiség története során különböző okokból kisebb-nagyobb mértékben változott. A közvetlen – lokális – okok mellett közvetett okok is mind nagyobb szerepet kapnak a szerkezet változásában.

A termelt energiának meg kell felelnie a szükségleteknek. Globális egyeztetés nem elegendő, hiszen például a főzéshez, fűtéshez az emberiség története során főként a tradicionális energiahordozók feleltek meg. Az egyensúly hiánya problémafelvetéseket generált, melyre az adott kornak megfelelő válaszokat tudták adni, annak szellemében tudtak beavatkozni. A harmónia érdekében az alábbi szempontok kerültek előtérbe:

–     Az egyes energiahordozók „termelését” a szükségletekhez kell igazítani tér­ben és időben. Ez a problémakör szerteágazó: ha a gőzmozdonyok üzemel­tetéséhez szükséges erdőket kivágták, akkor azt helyettesítő szenek feltá­rására és bányászatára volt igény. A szén szállításához újabb vasút vo­nalakat kellett építeni és mind kisebb fogyasztású gőzmozdonyokat kellett konstru­álni.
–     A különböző energiahordozókhoz való hozzáférési adottságok eltérőek, így egyes helyeken olcsón, nagy mennyiségben tudtak termelni, míg más területeken hiány lépett fel és a költségek egyre magasabbra emelkedtek. Egyszerre volt (van) jelen a túltermelés és a hiány. Ez az állapot vezetett az energia import-export kialakításához, a függőségi viszonyok létrejöttéhez. Ez a folyamat ma is megfigyelhető a földgáz import-export ügyleteknél.
–     Folyamatosan újabb és újabb forrásokat kell feltárni és olyan átalakítási technológiákat kell kidolgozni, amelyekkel előállított energiahordozók ki­vált­hatják a hiányt, vagy alternatívát kínálhatnak egyes hordozók „cseréjére”.
–     Az energiafogyasztás és az ezzel összefüggő CO2 szennyezés főbb mutatóit foglaltuk össze az alábbi táblázatban (2004).

7.3. táblázat - Energiafogyasztási és szennyezési adatok összhasonlítása

EU-27 Magyarország
Egy főre jutó energiafogyasztás 3689 kgoe/fő 2591 kgoe/fő
Energiaimport függőség 50,10% 60,80%
CO2 kibocsátás 2,2 tCO2/toe 2,1 tCO2/toe
Egy főre jutó CO2 kibocsátás 8180 kg/fő 5365 kg/fő

Az energiatermelés-fogyasztás összefüggésben van a különböző földrészek fejlettségével, a lakosság életszínvonalával. A prímér tüzelőanyagok felhasználása (1994): Észak-Amerikában 325 GJ/fő/év, Ausztrália-Óceániában 205 GJ/fő/év, Nyugat Európában 136 GJ/fő/év,, Közép- és Délamerikában 35 GJ/fő/év, Ázsiában 24 GJ/fő/év, Afrikában 13 GJ/fő/év. Az egyes országok világátlagához viszonyított egy évre eső fejenkénti végső energiafelhasználás arányai jelentősen eltérnek: USA: 4,10; Magyarország: 1,50; Kína: 0,33. Nyugat-Európa: 2,20.[58]



[58] Kovács F.–Lakatos I.: Globális kőolajkészletek és ellátottság a XXI. Században – történeti áttekintés. In: A Miskolci Egyetem Közleményei. A sorozat. Bányászat. 75. kötet (2008). Pp. 65–101.