Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

Egyedi fűtőkészülékek

Egyedi fűtőkészülékek

Kemence

A kemence a magyar tanya jellegzetes sütő-főző fűtő rendszere. Lángkemence, azaz a tűztérben nagy lánggal égő természetes anyagokat, melléktermékeket tüzelnek el: szalmát, kukorica szárat (=száríziket), kukorica tövet, kukorica csut­kát, venyigét.

A kemence szakaszos „üzemmódban működik: felfűtik, a láng látható tarto­mányba eső fénysugárzása a boltívről visszaverődik és a téglából (esetleg tűzálló samott) álló tűzpadlót felmelegíti. A tüzelőanyagot elégése után a hamutérbe húzzák ki, majd a kemence tűzterét kisöprik és a kenyeret bevetik, vagy az ételt edényekbe behelyezik. A boltíves részt készíthetik agyagból, törekes agyagból, téglából, cserépből.[61]

A kemence elsősorban főző-sütő berendezés, ezért a kemence ajtó (törekes agyagból készült félkör alakú tárcsa) a konyhára néz. A felfűtést is itt végzik. A kemence „test” a tisztaszobában helyezkedik el, gyakran egy sarokban. A ke­mencét „ülő alkalmatossággal (padkával) építették meg. Melegedni csak kontakt hőátadás révén, nekitámaszkodva lehet. A kemence a szoba felfűtésére alkalmat­lan, mert a felületi hőmérséklete alacsony.

8.3. ábra - Kemence működési elve (Szerkesztette: Pitrik J.)

Kemence működési elve (Szerkesztette: Pitrik J.)


Kandaló

A kandaló tipikus fűtőberendezés, amelynek belsőépítészeti térformáló szerepe is van. Hagyományosan nyitott tűzterű, falazott rendszer, amely a kéménnyel gyak¬ran egy egységet alkot. Tűzelőanyaga a fahasább, melynek lángja sugárzó hőt bocsát ki és a kandaló előtt tartózkodókban kellemes hőérzetet vált ki. Kon¬vekciós hatás minimális. Egyre inkább terjed a öntöttvasból készített, üvegajtóval ellátott kandaló. A kandaló nem csak nagyterű helyiségekben, hanem szabadtéren is használhatóaz alábbi kép szerint.

8.4. ábra - Kemence, mint kontakt hőleadó

Kemence, mint kontakt hőleadó


8.5. ábra - Elhagyott tanyák kemencéi. (Fotó: Hegedűs A.)

Elhagyott tanyák kemencéi. (Fotó: Hegedűs A.)


8.6. ábra - Kandallók. (Fotó: Pitrik J.)

Kandallók. (Fotó: Pitrik J.)


Cserépkályha, kandalócserépkályha

A cserépkályha kályhacsempékből gyártott falazott, nagy felülettel rendelkező fűtőberendezés, amelynek tüzelőanyaga lehet: fa, szén, gáz. Általában több hu¬zammal rendelkezik. Kontakt és konvekciós hőátadást valósít meg. A kandalócserépkályha egy öntöttvas kandalóbetétből és a köré épített falazott cserépkályhából áll. Tüzelőanyaga: a tűzifa, melynek sugárzó hője felmelegíti a cserépkályha falazat belső felületét és az üvegajtón keresztül hősugárzás érvényesül. A kandalóbetét és a cserépkályha közötti levegő felmelegszik és a kályha szellőzőnyílásán keresztül feláramlik, ezzel konvekciós körforgást hoz létre. (8.7. kép)

Kályha

A kályha klasszikus tüzelőeszköz, melynek számtalan szerkezeti változata ismert: egyszerű lemez (dob) kályhák, egyaknás öntöttvas kályhák, egy és kétaknás fala¬zott kályhák. Tüzelőanyaga lehet: tűzifa, pellet, fűrészpor, szén (barnaszén, iszap¬szén, brikett, koksz), tüzelőolaj, bropán-bután gáz, földgáz. A kályha fő szerkezeti részeit és működésének elvét a 8.8. ábra szemlélteti.

8.7. ábra - Kandallócserépkályha. (Fotó: Pitrik J.)

Kandallócserépkályha. (Fotó: Pitrik J.)


8.8. ábra - A kályha szerkezete és működése (Szerkesztette: Pitrik J.)

A kályha szerkezete és működése (Szerkesztette: Pitrik J.)




[61] Szeged környékén vesszőből készített vázszerkezetet tapasztják meg törekes agyaggal. A belső térbe a sugárzó hő jobb hasznosulása érdekében üvegcserepeket nyomnak.