Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

Egyedi és központi energiatermelő rendszer üzeme

Egyedi és központi energiatermelő rendszer üzeme

A fűtés alapvető célja a kellemes közérzet biztosítása. Ezt ésszerű takarékossággal szeretnénk biztosítani. Esetenként eltérünk az „ideális” hőmérséklettől (Pl. szellőztetéskor, főzéskor, éjszaka, elutazáskor,…), de általában kerüljük a túlfűtést.[62]

Egyedi fűtés esetén a szabályozást a tüzelés tudatos irányításával, a helyiség hőmérséklet és a hőérzetünk figyelésével, a kályha-levegő és huzat célszerű beállításával érhetjük el. A helyiség fűtése szakaszos, mert kezdeti felfűtést egy állandósult üzem, majd egy lehűlési folyamat követi. A kezdetben közölt többlet hő egy része a falakat felmelegíti, így a lehűlést a falakban tárolt hő késlelteti. Ez a hőmérsékletváltozás a falakban jelentős hőingadozást okoz. A túl nagy hőingadozás a padozat, a bútorzat, az ember számára sem kedvező.

Központi fűtés esetén az egész házra, lakásra vonatkozóan egyenletes, folyamatos, szabályozott fűtést tudunk megvalósítani, így a felfűtési veszteségektől eltekinthetünk. Az állandó hőmérséklet biztosítása nem minden esetben szük­séges, ezért akár egy napon belül különböző igényeknek megfelelő programozott menetrend biztosítható.

Természetesen az egyedi fűtés esetén is megvalósítható a folyamatos, illetve a programozott menetrend (Pl. gázkonvektor, elektromos kályha, szabályzott olaj­kályha esetén).

A fűtési menetrendek alaptípusait a 8.10. ábra szemlélteti.

A központi fűtés egy nagyrendszer, amely általában egy hőtermelő beren­de­zésből, egy kiterjedt csőhálózatból és különböző szinteken elhelyezett hőle­adókból áll. Klasszikus esetben a hőleadók homogének, de ma már radiátorok, csőregiszterek, padló / fal hőleadók változatos rendszere alkotja.

8.10. ábra - Fűtött helyiség napi hőmérséklete – szakaszos fűtés

Fűtött helyiség napi hőmérséklete – szakaszos fűtés


Stacioner és instacioner állapot

A fentiek alapján érzékelhető, hogy a fűtés elsősorban a környezeti meteorológiai állapot (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség,…), az épület tájolása, az épület szerkezeti tulajdonságainak, a fűtőrendszer működési jellemzőinek és az egyéni igénynek a függvénye.Szakaszos fűtési menetrend esetén a felfűtés során bevezetett energia egy jelentős része a tüzelőanyag előmelegítésére, meggyújtására, és a fűtési rendszer előmelegítésére szolgál. Az égés kezdeti szakaszában a veszteségek jelentősen nőnek: sok az elégetlen tüzelőanyag, a füstgáz koromtartalma magas, hőmér¬séklete alacsony. Ez a szakasz a füstgáz vizsgálatával követhető. A kezdeti instacioner szakasz után kialakuló kvázistacioner állapotban a veszteségek csök¬kennek, a hőveszteségekkel arányos hőleadás történik.

8.11. ábra - Fűtött helyiség napi hőmérséklete – folyamatos / programozott fűtés

Fűtött helyiség napi hőmérséklete – folyamatos / programozott fűtés


Folyamatos fűtés esetén lényegileg csak a hőveszteséget kell pótólni, ez azon­ban napi-havi-évi intervallumban is lényegileg a Tb és a Tk különbségétől függ. Ez természetesen azt jelenti, hogy instacioner, vagy kedvezőbb esetben (lassú változások esetén) kvázistacioner üzemmód áll fent.

A programozott fűtés ad megoldást a legkedvezőbb hőtani tulajdonságok elé­résére. Minimalizálhatók a veszteségek és a költségek.

A probléma és az összefüggések feltárását segíti az alábbi ábra, amely egy me­legvizes központi fűtés szabályozási diagramját mutatja egyszerűsített formában.

8.12. ábra - Központifűtés szabályozási diagram elve

Központifűtés szabályozási diagram elve




[62] Dr Párkányi György: Kályhák kiválasztása, elhelyezése, gazdaságos üzemeltetése. Műszaki Könyvkiadó, 1988. pp. 24–25