Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

A primér energetikai folyamat által generált környezeti folyamatok

A primér energetikai folyamat által generált környezeti folyamatok

A működő gépjármű néhány, jól követhető környezeti folyamat kiindulópontja. Ezek közül a legismertebbek: a levegő szennyezése a füstgáz és összetevői által, a környezet zaj- és hő szennyezése, a kopó anyagok (gumiköpeny, fékbetétek, fémek) környezetbe jutása, a meghibásodásból eredő részecskék (olaj, üzemanyag, hűtővíz, leváló festékek / műanyagok / üveg / fémek) környezetbe kerülése, az üzemvitel segédanyagainak (savgőz, ablakmosó folyadék) környezetbe jutása.

A mozgó gépjármű természetesen koptatja az utak anyagát, s azokat az útfelszínre rakódott részecskékkel együtt felveri, diszperziós folyamat révén lebegő részecskékké alakítja. A felvert részecskék egy része ismét lerakódik az utakra, az út menti talajokra, növényekre, építményekre és a közlekedési eszközökre.

A részfolyamatok és a generáló folyamat összefüggéseinek vizsgálatától eltekintve itt egyetlen problémakör emelhető ki, a kipufogógázzal kikerülő szennyezőanyag mennyiségének és eloszlásának energetikai vonatkozásai.

Az üzemanyag-felhasználás jellemzői

Az égési folyamat rendkívül rövid idő alatt játszódik le[105] , így az éghető anyag egy része nem képes elégni, az a kipufogógáz égéstermékeivel együtt a légtérbe kerül. Ez a hányad függ a konstrukciótól, üzemállapottól, az üzemviteltől és az üzemanyagtól. Teszt vagy fékpadi mérések során a kipufogógáz térfogatszázalékában vagy ppm-ben adják meg a CxHy (CH) mennyiségét, ez azonban nem tükrözi megfelelően az üzemmódtól való függést.

Részletes modellszámításokhoz jobban használhatók az 1 km megtett útra vonatkozó emissziók (g/km). A mérési-számítási adatokon alapuló adattáblák diszkrét pontjait jelöli a 14.3. ábra különböző járműkategóriák és sebességek esetén. Az összetartozó diszkrét pontokat összekötő törtvonalat a trend érzékeltetése miatt szemlélteti a grafikon.[106]

A grafikon tanulmányozása alapján könnyen belátható, hogy egy személygépkocsi 3–8 g elégetlen szénhidrogént bocsát ki km-enként. Ha 40 km/óra átlagsebességgel számolunk, és 8 l / 100 km fogyasztást (0,8 g/cm3 sűrűséggel számolva ~6,5 kg / 100 km) veszünk figyelembe, ez azt jelenti, hogy a „modell” jármű 65 g üzemanyagot fogyaszt 1 km-en, és ebből 4 g-t (~6%) elégetlenül bocsát ki.

Az elégetlen üzemanyag hányadának csökkentése fontos energetikai és környezeti feladat, amelyet többirányú beavatkozással érhetünk el.

14.3. ábra - Elégetlen üzemanyag mennyisége [Szerkesztette: Pitrik J.; Forrás: *Rédey Á.– Módi M. 2002. pp. 28–29.; **Schuchmann G.–Kisgyörgy L. 2004. p. 82.]

Elégetlen üzemanyag mennyisége [Szerkesztette: Pitrik J.; Forrás: *Rédey Á.– Módi M. 2002. pp. 28–29.; **Schuchmann G.–Kisgyörgy L. 2004. p. 82.]




[105] Ha egy négyütemű motor fordulatszáma n=3600 1/min, az expanzió ideje ~1/120 sec. Ez alatt játszódik le a komplex égési folyamat.

[106] A 7/2002 (VI. 29.) GKM-BM-KvVM együttes rendelet 2. számú melléklete alapján a gyári kibocsátási értékeket kell a hagyományos Otto-motoros gépkocsik környezeti felül­­vizsgálatánál megengedett értéknek tekinteni. Ha ez nem áll ren­del­ke­zésre, a gyár­tá­si év függvényében adják meg a megengedett CH kibocsátásokat. A rendelet tet­sző­leges értéket enged meg az 1969. 07. 01. előtti gyártmányokra, a kétütemű motorokra: 2000 ppm, az 1990–1969 között gyártott motorokra 1000 ppm, az egyéb négyütemű mo­torokra 600 ppm, míg a négyütemű katalizátoros motorokra 400 ppm értéket enged meg. Négyütemű mo­to­rokra tehát a maximálisan megengedett érték 1000 ppm, amely a kipu­fo­gógáz térfogatára vonatkoztatva 0,1 tf%-ot jelent.