Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

Az ember szerepe a közlekedési-energetikai-környezeti problémák megoldásában

Az ember szerepe a közlekedési-energetikai-környezeti problémák megoldásában

Régóta ismert, hogy a gépeket használók többsége nem ismeri „megfelelő szinten” a gépek működésével kapcsolatos természeti törvényeket, és egyénisége nem képes alkalmazkodni a gép használata során fellépő folyamatokhoz időben vagy térben. Ez a problémakör, a biológiai inkompatibilitás különösen fontos szerepet kap a közlekedésben.[107] Ebből a komplexumból – a témához kapcsolódóan – csak néhányat emelünk ki:

  • A gépjárművezető (általában) nem érzékeli a gépjármű fogyasztása és a jármű üzeme / terhelése / útviszonyok közötti összefüggést. Általában a sebességgel hozzák kapcsolatba a fogyasztást, anélkül, hogy a karakterisztika valóságos menetét ismernék. Azt kevesen látnák be, hogy a kedvezőtlen fogyasztás jelentős része a szakszerűtlen vezetéstechnika következménye.

  • A gépjárművezetők többsége nem ismeri járművének műszaki para­métereit, jellegzetességeit, így az átmeneti üzemmódban gyakran ösztö­nösen és helytelenül járnak el. (Nagy gázfröccsök, hirtelen fékezések, a sebes­ségfokozat rossz megválasztása jellemző a városi közlekedésben.)

  • A közlekedők többsége nem érzékeli a pillanatnyi mozgási energia és a jármű sebessége közötti összefüggést, a követési távolság, a fékút kap­csolatrendszerét. Az összefüggések ismerete hiányában gyakran csak a baleseti kockázat tudata tartja vissza a nagy energiafelhasználástól a járművezetőket.

  • Energiatudatos magatartás helyett a közlekedők többségére ösztönös vagy tanult környezettudatos-magatartás jellemző. Így a zsúfolt vá­rosok lakói tudják, hogy a tömegközlekedési eszközök fajlagos lég­szennyező hatásai kedvezőek, gyalogosan és kerékpárral kellene köz­lekedni, a városok centrumait a gépjárműforgalomtól el kellene zárni és a tömegközlekedési eszközökre kellene átváltani. Ismert az is, hogy a korszerű járművek környezeti paraméterei kedvezőek, ezek azonban csak szakszerű üzemeltetés esetén érvényesülnek.

  • A települések lakói aggódnak egészségükért, de mégis sokan a személygép­járműveket választják. Gyorsabbnak, kényelmesebbnek vélik (ez sokszor igaz is), ezért döntenek így.

  • A településeken valós vagy vélt érdekek alapján a közlekedési úthálózat „korszerűsítésére” törekednek. Minden ’valamire való’ település igyekszik elkerülő utat kiharcolni, hogy a lakóknak kedvezőbb élet­minőséget biztosíthasson. A tapasztalat azonban gyakran kedvezőtlen: mégsem kerülik el a települést a járművek, pótlólagos beruházásokra van szükség, a települések „kereskedelmi-kulturális” vonzereje nem ér­vényesül (Pitrik J. 2004a).

Összegezve megállapítható, hogy a közlekedés energetikai problémáit a lakosság közvetlenül általában nem érzékeli, de érzékeli és aktívan reagál a közlekedés forgalmi és környezeti problémáira.



[107] Michelberger P. 1997: A közlekedés hatása az ipar feladataira. In: Közlekedési rendszerek