Ugrás a tartalomhoz

Energetika – Energiamenedzsment

Dr. Benkő Zsolt István, Dr. Pitrik József (2011)

15. fejezet - Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben II.

15. fejezet - Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben II.

A közlekedés – és ezen belül a gépjármű közlekedés – növekedése kedvezőtlen társadalmi és környezeti hatásokat generált. Ezek közül kiemelhetők a közlekedési balesetek, a gépjárművek légszennyezési hatásai és a kedvezőtlen forgalmi állapotok kialakulása. [108]

A gépjármű egy energia átalakító rendszer, mely „érzékeny” kölcsönhatásban van környezetével. A tapasztalatokat figyelembe véve már a 70-es években elkezdték a gépjármű gyártók az aktív és a passzív biztonsági rendszerek fejlesztését.

Aktív biztonsági rendszerek [109]

Az aktív biztonság célja, a balesetek elkerülése.

ABS – blokolásgátló [110]

Lényege, hogy intenzív fékezés esetén nem lép fel a kerékabroncs blokkolása, opti­mális lesz a fékút, a jármű kormányozható marad, az abroncson nem alakulnak ki intenzív helyi kopások.

A blokkolásgátló rendszer legfontosabb érzékelője a kerékfordulatszám érzékelő. Az un. referencia sebességet hasonlítják össze az egyes kerekek sebességével. Ha az kisebb, mint egy meghatározott küszöbérték, az elektronika a fékrendszernek nyo­más­­csökkentési parancsot ad ki. A hatásáról a kerékfordulatszám érzékelő vissza­jel­zést ad az elekronikának.

Az utóbbi években az un. aktív kerékfordulatszám érzékelők terjedtek el, amelyek kis sebességtartományban is sokkal pontosabb jelet adnak. Ezeket a jeleket a fedélzeti számítógépek többcélúan is fel tudják használni.

ESP – menetstabilizáló[111]

Azt tapasztalták, hogy a magas építésű járművek nagy sebességű irányváltás és ka­nyarodás esetén borulékonyak.[112]

A kormánykerék elfordítás érzékelőjele alapján az elektronika „megtervezi” a vezető szándékának megfelelő menetpályát. A perdülés és kereszt irányú gyorsulás érzékelő alapján az elektronika meghatározza a gépkocsi tényleges menetpályáját. A két pálya összehasonlítása alapján történhet a beavatkozás.

Fékasszisztens

A fékasszisztens működése azon a megfigyelésen alapszik, hogy a járművezető ve­szély észlelése esetén hirtelen „lekapja” a lábát a gázpedálról, mert fékezési szándéka van.

Egy pedál elmozdulás érzékelő vagy nyomás érzékelő jele alapján az elektronika a fékasszisztenst működteti. A gázpedál hirtelen visszaengedésére az elektronika a fék­be­tétet felfekteti, mielőtt a vezető elkezdené a tényleges fékezést. Így a fékút lerö­vidül.

A gépkocsi környezetének figyelésére radar, vagy gyors képfeldolgozású kamera is használható. A követési távolság veszélyes csökkenése és akadály felbukkanása során az érzékelők jeleire az elektronika reagál: hangjelzéssel (fénnyel) figyelmeztet, a motor nyomatékát csökkenti, fékez, kormányzást korrigál.

Egyéb aktív rendszerek

Az automatikus követési távolság szabályozó rendszer, melynek érzékelője a gépkocsi elejébe beépített radar. Kormánykorrekciót létrehozó aktív szervokormány. Elektromechanikus rögzítő­fék. Aktív keréklégnyomás érzékelő. Aktív kerékfel­füg­gesztés. Aktív stabilizátor.



[108] Az autó 100 éve alatt (1885–1985) 25 millióan haltak meg a közutakon. A sérülések, halálesetek nagy része a jármű megfelelő kialakításával elkerülhető lett volna. Hazánkban 2010-ben16.248 személyi sérü­lé­ses közúti baleset történt, 9,05%-kal kecesebb, mint 2009-ben. Ezen belül a halálos kimebetelű bale­setek száma 14,23%-kal csökkent: 752-ről 645-re. (OrszágosRendőr-főkapitányság, 2011. január 14.)

[109] Kőfalusi Pál : Aktív biztonság. Kézirat

[110] ABS = Anti Block System; Kifejlesztője: Fritz Ostwald

[111] ESP = Elektronikus Stabilizáló Program

[112] Ez az ismert rénszarvas teszt.