Ugrás a tartalomhoz

Hulladékgazdálkodás

Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011)

A hulladék

A hulladék

A hulladék fogalom – napjainkban is nemzetközi viták középpontjaként és akár meddőnek is nevezhető egységes meghatározásra törekvés főszereplőjeként-értelmezése tovább finomodik, de még a folyamat nem tekinthető lezártnak.

Ami azonban kristálytisztán kirajzolódik az a hulladéknak nevezett anyag (benne az energia) nem más, mint értékes környezeti erőforrás és a gazdasági kőrfolyamatban tartásával a fenntartható gazdaságot szolgáljuk.

Részletesebben, ha a hulladékképződést megelőzzük, vagy mérsékeljük akkor a primer nyersanyagok termékké válásának hatékonyságát javítjuk vagy termékként tovább, ill. újrahasználva növeljük életciklusát, ami a természeti erőforrásokkal történő takarékos gazdálkodás megalapozója.

Hasonló, csak a kezelés miatt valamivel drágább a hulladék anyagában történő, vagy energetikai hasznosítása. A hasznosítás nélküli égetés, csak a lerakandó maradék tömegét így a lerakó helyigényét csökkenti. A hulladékkezelés prioritási szintjeit a 1.2. ábra tartalmazza. A tankönyv további fejezetei a hulladékgazdálkodást részletesen elemzik ezért itt csupán egy újszerű(hazai vonatkozásban újnak is nevezhető)momentumra” A HULLADÉKBÓL ENERGIA” témakörben gyakran emlegetett biomassza alapú tüzelőanyagok energiagazdálkodási jelentőségére HÍVJUK FEL A FIGYELMET.

1.2. ábra - A hulladékkezelés prioritási szintje.[5] [6]

A hulladékkezelés prioritási szintje.


A megújuló energiák támogatását célzó 2009/28/EK irányelv szerint a b i o m a s s z a fogalomkőrébe tartozik a települési szilárd hulladék biológiailag lebomló hányada is. Így ez az a pont ahol összekapcsolódik a megújuló energiaforrások keresése a hulladékgazdálkodással.

A Mechanikai Biológiai módszerrel előkezelt Hulladékot (M B H), más néven másodlagos tüzelőanyagot tekinthetjük a hulladékok energetikai hasznosítása jövőbeli ígéretes pillérének. Az MBH – a hasznosítható hulladékfrakciók szelektív gyűjtése mellett visszamaradó – vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladék, más szóval maradék hulladék, valamint a komposztálásra és az anaerob erjesztésre alkalmatlan biohulladék környezeti veszélyességének csökkentése érdekében, mechanikai és biológiai folyamatok segítségével végzett hulladékkezelés. Az MBH következtében csökken a hulladék térfogata, tömege, víztartalma, biológiailag bomló szervesanyag-tartalma, és ez által a gázképződési potenciálja.

Az MBH technológiákat egyrészt a lerakást megelőzően használják a maradék hulladék biológiai stabilizálására, másrészt az energetikai hasznosítás előkészítéseként, jó minőségű másodlagos tüzelőanyag előállítására. Alkalmazása Európában a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv rendelkezéseinek köszönhetően terjedt el.

A képződő TSZH mennyiségének alakulását a 3. táblázat mutatja, az energetikai hasznosítás lehetőségeit a 1.3. ábra, a vegyesen begyűjtött TSZH összetételét az 1.4 ábra szemlélteti.

1.3. táblázat - A képződő települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása, 2000-2008.(Forrás: KSH, KvVM)

Megnevezés 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
TSZH mennyiség ezer tonna/év 4.552 4.603 4.646 4.693 4.591 4.646 4.711 4.594 4.553
TSZH mennyiség alakulása, % az előző évhez képest 101,1 101,1 100,9 101 97,8 101,2 101,4 97,5 99,1
GDP volumenindex alakulása, % az előző évhez képest 104,9 104,1 104,4 104,3 104,9 103,5 104 101 100,6
Reálbér alakulása, % az előző évhez képes 101,5 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,6 95,4 100,7


1.3. ábra - A biomassza energetikai hasznosítása [7]

A biomassza energetikai hasznosítása


1.4. ábra - A vegyesen begyűjtött települési hulladék szabvány szerint mért átlagos összetétele (Forrás: KvVM, 2007)

A vegyesen begyűjtött települési hulladék szabvány szerint mért átlagos összetétele (Forrás: KvVM, 2007)


1.4. táblázat - A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint

(Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna) Megnevezés 2000 2004 2005 2006 2007 2008
Települési szilárd hulladék 4 552 4 592 4 646 4 711 4 594 4.553
Települési folyékony hulladék 5 500 4 569 4 939 4 514 4 165 3.925
Veszélyes hulladék 3 393 970 1 203 1 367 1 082 715
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék 5 000 6 215 4 857 3 940 4 858 1188
Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék 16 455 9 639 8 784 8 079 7 489 7386
Építési-bontási hulladék 5 100 4 060 4 129 3 996 3 670 4.882
Hulladék mennyiség összesen* 40 000 30 045 28 558 26 607 25 858 22.647

*A 2007-2013 közötti időszak a települési szilárd hulladék (TSZH) kezelésére vonatkozó, hazai fejlesztési stratégiánk szerint mechanikai-biológiai kezelésre (MBH) kerülő hányadából, az előkezelés eredményeképpen 413 et másodlagos tüzelőanyag állítható elő 2013-ra [8] amelyhez, ma még nincs kiépített pirotechnológiai kapacitás.

Nincs országosan összehangolt stratégia, ill. programmá érlelt elgondolás a mező és erdőgazdaságban,a fás- és lágyszárú növények feldolgozása során valamint az ezekből gyártott termékek elhasználódásával keletkező „megújuló energiaforrásként” számításba vehető hulladékok energetikai feldolgozására[9] . Az EU-s szabályozás miatt ugaroltatott, ill. a kis aranykorona értéke miatt élelmiszer növények termesztéséhez gazdaságtalan szántóföld területeken egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az energia növények termesztésére.[10] [11] Ez utóbbi körülmény egy másik hulladékgazdálkodási problémát is megold, nevezetesen fogadni tudja a jelenleg nehezen elhelyezhető- a jövőben növekvő mennyiségben előállításra kerülő- komposztot. Ugyanakkor továbberősíti/még sürgetőbbé teszi annak eldöntését, hogy melyek azok a pirotechnológiák, amelyek egy – egy nagyváros vagy vidéki körzet/településcsoport, esetenként egy tanya, ill. egy lakóház/lakóházcsoport energia ellátását képes a saját körzetben, vagy gazdaságban termelt, ill. képződő hulladék biomassza tömeg optimális hasznosításával biztosítani



[5] BESZÁMOLÓ (2009.)a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról

[6] Országos Hulladékgazdálkodási Terv, 2009-2014.(OHT-II.)

[7] NAGY G., BULLA M., HORNYÁK M. VAGDALT L.: Hulladékgazdálkodás (egyetemi jegyzet); 2002; Győr; SZIF-UNIVERSITAS Kft.

[8] NAGY G., BULLA M., HORNYÁK M. VAGDALT L.: Hulladékgazdálkodás (egyetemi jegyzet); 2002; Győr; SZIF-UNIVERSITAS Kft.

[9] ÁGOSTHÁZI L., BARÓTFI I., BORIÁN Gy., CS. FELLEG Á., PODA J.: Környezetvédelmi alapismeretek II; 2001; Budapest; KvVM; 162.Ágostházi et al. 2001

[10] NAGY G.: A tisztább termeléstől az ipari ökológiáig. (előadás);2005; Mosonmagyaróvár; OMBKE Mosonmagyaróvári Szervezete; Szakmai Tudományos Napok; 2005. július 3–4.

[11] SZEDER Z.: Elektronikai készülékek hulladékainak kezelése; 2000; Budapest; BBS-E Bt.