Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011)
A hulladék fogalom – napjainkban is nemzetközi viták középpontjaként és akár meddőnek is nevezhető egységes meghatározásra törekvés főszereplőjeként-értelmezése tovább finomodik, de még a folyamat nem tekinthető lezártnak.
Ami azonban kristálytisztán kirajzolódik az a hulladéknak nevezett anyag (benne az energia) nem más, mint értékes környezeti erőforrás és a gazdasági kőrfolyamatban tartásával a fenntartható gazdaságot szolgáljuk.
Részletesebben, ha a hulladékképződést megelőzzük, vagy mérsékeljük akkor a primer nyersanyagok termékké válásának hatékonyságát javítjuk vagy termékként tovább, ill. újrahasználva növeljük életciklusát, ami a természeti erőforrásokkal történő takarékos gazdálkodás megalapozója.
Hasonló, csak a kezelés miatt valamivel drágább a hulladék anyagában történő, vagy energetikai hasznosítása. A hasznosítás nélküli égetés, csak a lerakandó maradék tömegét így a lerakó helyigényét csökkenti. A hulladékkezelés prioritási szintjeit a 1.2. ábra tartalmazza. A tankönyv további fejezetei a hulladékgazdálkodást részletesen elemzik ezért itt csupán egy újszerű(hazai vonatkozásban újnak is nevezhető)momentumra” A HULLADÉKBÓL ENERGIA” témakörben gyakran emlegetett biomassza alapú tüzelőanyagok energiagazdálkodási jelentőségére HÍVJUK FEL A FIGYELMET.
A megújuló energiák támogatását célzó 2009/28/EK irányelv szerint a b i o m a s s z a fogalomkőrébe tartozik a települési szilárd hulladék biológiailag lebomló hányada is. Így ez az a pont ahol összekapcsolódik a megújuló energiaforrások keresése a hulladékgazdálkodással.
A Mechanikai Biológiai módszerrel előkezelt Hulladékot (M B H), más néven másodlagos tüzelőanyagot tekinthetjük a hulladékok energetikai hasznosítása jövőbeli ígéretes pillérének. Az MBH – a hasznosítható hulladékfrakciók szelektív gyűjtése mellett visszamaradó – vegyesen begyűjtött települési szilárd hulladék, más szóval maradék hulladék, valamint a komposztálásra és az anaerob erjesztésre alkalmatlan biohulladék környezeti veszélyességének csökkentése érdekében, mechanikai és biológiai folyamatok segítségével végzett hulladékkezelés. Az MBH következtében csökken a hulladék térfogata, tömege, víztartalma, biológiailag bomló szervesanyag-tartalma, és ez által a gázképződési potenciálja.
Az MBH technológiákat egyrészt a lerakást megelőzően használják a maradék hulladék biológiai stabilizálására, másrészt az energetikai hasznosítás előkészítéseként, jó minőségű másodlagos tüzelőanyag előállítására. Alkalmazása Európában a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv rendelkezéseinek köszönhetően terjedt el.
A képződő TSZH mennyiségének alakulását a 3. táblázat mutatja, az energetikai hasznosítás lehetőségeit a 1.3. ábra, a vegyesen begyűjtött TSZH összetételét az 1.4 ábra szemlélteti.
1.3. táblázat - A képződő települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása, 2000-2008.(Forrás: KSH, KvVM)
Megnevezés | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
TSZH mennyiség ezer tonna/év | 4.552 | 4.603 | 4.646 | 4.693 | 4.591 | 4.646 | 4.711 | 4.594 | 4.553 |
TSZH mennyiség alakulása, % az előző évhez képest | 101,1 | 101,1 | 100,9 | 101 | 97,8 | 101,2 | 101,4 | 97,5 | 99,1 |
GDP volumenindex alakulása, % az előző évhez képest | 104,9 | 104,1 | 104,4 | 104,3 | 104,9 | 103,5 | 104 | 101 | 100,6 |
Reálbér alakulása, % az előző évhez képes | 101,5 | 106,4 | 113,6 | 109,2 | 98,9 | 106,3 | 103,6 | 95,4 | 100,7 |
1.4. ábra - A vegyesen begyűjtött települési hulladék szabvány szerint mért átlagos összetétele (Forrás: KvVM, 2007)
1.4. táblázat - A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint
(Forrás: KvVM-HIR) (ezer tonna) Megnevezés | 2000 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 |
---|---|---|---|---|---|---|
Települési szilárd hulladék | 4 552 | 4 592 | 4 646 | 4 711 | 4 594 | 4.553 |
Települési folyékony hulladék | 5 500 | 4 569 | 4 939 | 4 514 | 4 165 | 3.925 |
Veszélyes hulladék | 3 393 | 970 | 1 203 | 1 367 | 1 082 | 715 |
Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék | 5 000 | 6 215 | 4 857 | 3 940 | 4 858 | 1188 |
Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék | 16 455 | 9 639 | 8 784 | 8 079 | 7 489 | 7386 |
Építési-bontási hulladék | 5 100 | 4 060 | 4 129 | 3 996 | 3 670 | 4.882 |
Hulladék mennyiség összesen* | 40 000 | 30 045 | 28 558 | 26 607 | 25 858 | 22.647 |
*A 2007-2013 közötti időszak a települési szilárd hulladék (TSZH) kezelésére vonatkozó, hazai fejlesztési stratégiánk szerint mechanikai-biológiai kezelésre (MBH) kerülő hányadából, az előkezelés eredményeképpen 413 et másodlagos tüzelőanyag állítható elő 2013-ra [8] amelyhez, ma még nincs kiépített pirotechnológiai kapacitás.
Nincs országosan összehangolt stratégia, ill. programmá érlelt elgondolás a mező és erdőgazdaságban,a fás- és lágyszárú növények feldolgozása során valamint az ezekből gyártott termékek elhasználódásával keletkező „megújuló energiaforrásként” számításba vehető hulladékok energetikai feldolgozására[9] . Az EU-s szabályozás miatt ugaroltatott, ill. a kis aranykorona értéke miatt élelmiszer növények termesztéséhez gazdaságtalan szántóföld területeken egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az energia növények termesztésére.[10] [11] Ez utóbbi körülmény egy másik hulladékgazdálkodási problémát is megold, nevezetesen fogadni tudja a jelenleg nehezen elhelyezhető- a jövőben növekvő mennyiségben előállításra kerülő- komposztot. Ugyanakkor továbberősíti/még sürgetőbbé teszi annak eldöntését, hogy melyek azok a pirotechnológiák, amelyek egy – egy nagyváros vagy vidéki körzet/településcsoport, esetenként egy tanya, ill. egy lakóház/lakóházcsoport energia ellátását képes a saját körzetben, vagy gazdaságban termelt, ill. képződő hulladék biomassza tömeg optimális hasznosításával biztosítani
[5] BESZÁMOLÓ (2009.)a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról
[6] Országos Hulladékgazdálkodási Terv, 2009-2014.(OHT-II.)
[7] NAGY G., BULLA M., HORNYÁK M. VAGDALT L.: Hulladékgazdálkodás (egyetemi jegyzet); 2002; Győr; SZIF-UNIVERSITAS Kft.
[8] NAGY G., BULLA M., HORNYÁK M. VAGDALT L.: Hulladékgazdálkodás (egyetemi jegyzet); 2002; Győr; SZIF-UNIVERSITAS Kft.
[9] ÁGOSTHÁZI L., BARÓTFI I., BORIÁN Gy., CS. FELLEG Á., PODA J.: Környezetvédelmi alapismeretek II; 2001; Budapest; KvVM; 162.Ágostházi et al. 2001
[10] NAGY G.: A tisztább termeléstől az ipari ökológiáig. (előadás);2005; Mosonmagyaróvár; OMBKE Mosonmagyaróvári Szervezete; Szakmai Tudományos Napok; 2005. július 3–4.
[11] SZEDER Z.: Elektronikai készülékek hulladékainak kezelése; 2000; Budapest; BBS-E Bt.