Ugrás a tartalomhoz

Hulladékgazdálkodás

Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011)

Hulladékgazdálkodási tervek

Hulladékgazdálkodási tervek

A magyar környezetpolitikának a fenntartható fejlődést elősegítő – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben rögzített – elveit és céljait a hulladékkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) határozza meg.

A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg:

  • a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot,

  • a keletkező hulladék hasznosítását,

  • a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását.

A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadta el, kihirdetése a 110/2002.(XII.12.) OGY határozattal történt meg. Az OHT-t és az annak alapján készülő egyéb, különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozóik – hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról.

A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket a területen lévő, illetve működő helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával kell készíteni (Hgt. 33.-36.§).

A hulladékgazdálkodási tervek rendszere (1.9 ábra) hatásterületi hierarchia szerint épül fel.

1.8. ábra - Hulladékgazdálkodási tervek rendszere [18]

Hulladékgazdálkodási tervek rendszere [14.]


Országos Hulladékgazdálkodási Terv

Az átfogó tervezési rendszert megalapozó első Országos Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a magyarországi hulladékképződés és kezelés mai helyzetét, meghatározza a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) tervezési periódusához igazodóan a 2003–2008. között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. Ezek keretében kijelöli a feladatokat mind a különböző hulladéktípusokra, mind az egyes gazdasági szektorokra vonatkozóan, illetve meghatározza a feladatok megosztását a hatósági, közigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén működők között.

Az OHT célkitűzéseinek és intézkedéseinek meghatározásánál fokozott figyelemmel van az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó kötelezettségekre, az Európai Közösség integrált hulladékgazdálkodási politikájához történő igazodásra, a már harmonizált vagy később harmonizálandó vonatkozó közösségi jogi szabályozás tartalmára, illetőleg a „Környezet 2010: A jövőnk a mi választásunk” című az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjára.

Az OHT megvalósításával megoldandó, illetve kezelendő főbb feladatok:

  • Csökkenteni kell a mind abszolút mértékben, mind a termelési értékhez viszonyítottan magas hulladékképződési arányt;

  • Emelni kell a legtöbb hulladékfajtánál alacsony hasznosítási arányt, ösztönözni kell a takarékos anyag- és energiagazdálkodást;

  • Meg kell oldani a nagy mennyiségben tárolt hulladék nyersanyagkénti felhasználását;

  • Minimalizálni kell a lerakással történő ártalmatlanítás igen magas arányát;

  • Növelni kell a számos esetben nem megfelelő hulladékkezelés színvonalát és biztonságát, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét;

  • Fokozatosan fel kell számolni az elmúlt évtizedekben kialakult, nem megfelelő hulladék elhelyezésből származó veszélyeztető forrásokat és szennyezett területeket;

  • Növelni kell az elvek és szabályok betartásának, a környezettudatos és jogkövető magatartásnak a mértékét;

  • Teljessé kell tenni az egyes területeken hiányos szabályzási rendszert, növelni kell a szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök alkalmazásának hatékonyságát;

  • Erősíteni kell a hatósági jogérvényesítés személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét;

  • Fejleszteni kell a hulladék monitoring (nyilvántartás, statisztikai adatszolgáltatás, mérés-ellenőrzés) eszközrendszerét, különös tekintettel az adatok megbízhatóságára;

  • Piac konform gazdasági szabályozókkal kell ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra;

  • Ösztönözni kell a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatást és műszaki fejlesztést;

  • Erősíteni kell az állami és a magánszféra közötti együttműködést, támogatni kell a helyi, illetve helyi közösségi kezdeményezéseket, különös tekintettel a hulladék elkülönített gyűjtésére és hasznosítására;

  • Hatékonyabbá kell tenni az oktatási, nevelési, szemléletformálási tevékenységet.

Területi hulladékgazdálkodási terv

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5. §-ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőségek által készített hulladékgazdálkodási terv. A hét területi hulladékgazdálkodási terv elkészült és a 15/2003.(XI.7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre.

A környezetvédelmi felügyelőség a területi hulladékgazdálkodási terv készítése során bekéri a területi hulladékgazdálkodási terv tervezetére a tervezési területtel érintett közigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, az érintett érdek-képviseleti szervek, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek által delegált személyek véleményét.

A területi hulladékgazdálkodási tervet úgy kell elkészíteni, hogy a területi hulladékgazdálkodási terv biztosítsa a Hgt. 56. §-a (7) bekezdésében meghatározott szervesanyag-tartalom csökkenést, valamint a Hgt. 56. §-a (8) bekezdésében meghatározott csomagolási hulladékhasznosítás arányt.

Megyei hulladékgazdálkodási terv

Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat által készített hulladékgazdálkodási terv. Készítése nem kötelező. Tartalma, felépítése a területi tervekéhez hasonló.

Helyi hulladékgazdálkodási terv

Egy települési önkormányzat területére, vagy az egy körjegyzőséghez tartozó települések területére, illetve hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok illetékességi területére meghatározott tartalommal készített hulladékgazdálkodási terv. A tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a települési hulladékok körére, a szelektív gyűjtésre és az önkormányzatok egyéb, hulladékkeletkezéssel járó tevékenységi körére.

Egyedi hulladékgazdálkodási terv

Egyedi terv készítésére kötelezett az a gazdálkodószervezet, amelynél legalább 10 tonna veszélyes hulladék keletkezik évente, vagy az éves keletkező összes hulladékmennyiség meghaladja a 200 tonna hulladéktömeget. Az egyedi tervet az egyes telephelyekre kell készíteni, több telephely esetén, együttesen is elkészíthetik azt, de az egyes telephelyekre vonatkozó tervrészeknek külön kell megjelenniük a tervben.

A hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt., részletesen a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendet tartalmazza. Idézet a Hgt 37. §-ból:

(4) A hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell különösen:

a) a keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusait, mennyiségét és eredetét;

b) a hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket;

c) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket;

d) a hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepeket és létesítményeket, a kezelésre felhatalmazott vállalkozásokat;

e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat;

f) a kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programot: a hulladékok kezelésének (begyűjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit.

(5) A csomagolási hulladékokra és a veszélyes hulladékokra vonatkozó feladatokat a (4) bekezdés szerinti tartalommal a hulladékgazdálkodási tervek önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni.

(6) A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg.

A hulladékgazdálkodás szervezési kérdéseiről rendelkeznek a törvény e szakaszai. Az országos hulladékgazdálkodási terv elkészítésével, közzétételével, és az ország területi egységeire történő lebontásával az egyes térségekben kialakításra kerülő kezelő berendezések és létesítmények meghatározhatóakká válnak; a tervezést és forrásbiztosítást követően üzembe helyezhetőek. Kiemelkedően fontos jelentőségű a hulladékgazdálkodási tervre vonatkozó szabályok bevezetése, egyfelől azért, mert a helyi, területi és országos tervek kialakításával lehetőség nyílik az átfogó, egységes hulladékgazdálkodási politika végrehajtására, és egyben a közösségi jogszabályok a Keretirányelv által előírt kötelezettségek teljesítésére is. A fenti rendelkezések bevezetése módot ad arra is, hogy országos szinten átláthatóvá és tervezhetővé váljanak a hulladék-feldolgozó háttéripar szükséges kapacitásai.

A törvény háromszintű tervkészítést ír elő: az országos tervet, mely a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik és melynek készítése az Országgyűlés feladata, a területi tervet, amelyet a felügyelőségek-, és a helyi tervet, melyet a települési önkormányzatok készítenek. A törvény meghatározza a hulladékgazdálkodási terv tartalmának alapvető szabályait, illetve előírja, hogy milyen időközönként kell az egyes terveket elkészíteni.



[18] OKTVF: Hazánk környezeti állapota; 2005; Budapest; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; p. 123.