Ugrás a tartalomhoz

Hulladékgazdálkodás

Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011)

A fenntartható fejlődés horizontális területén vállalható intézkedések

A fenntartható fejlődés horizontális területén vállalható intézkedések

A fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás a térségi hulladékgazdálkodás szintjén több módon is megjelenhet.

A rendszer fenntarthatóságnak való megfelelése akkor biztosítható, ha a projekttevékenység minden fázisa megfelel a fenntarthatóság szempontjainak, így a fenntarthatóság szempontjait szem előtt kell tartani a projekt tervezésében, a projekt kivitelezésekor (telepítés, létesítés, építés) a projekt eredményeinek fenntartásában (működtetés), illetve a projekt tevékenység felhagyásakor.

A társulások elsősorban két fenntarthatósági kategóriában tesznek vállalásokat:

I. Környezettudatos menedzsment és tervezés

II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás

Indikátorok

A térségi hulladékgazdálkodási projektek indikátorai a kiindulási érték és a célérték meghatározásának függvényében az alábbiak lehetnek:

Eredménymutatók: A képződő települési szilárd hulladék mennyisége a kezelés módja szerint [kg/fő/év]

-          Anyagában hasznosított (komposztáltat is beleértve)

-          Energetikailag hasznosított

-          Égetett

-          Lerakott (biológiai előkezelés nélkül)

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya a begyűjtött hulladékhoz képest

Szerves hulladék lerakótól történő eltérítésének aránya a begyűjtött hulladékhoz képest

Lerakott hulladék aránya a begyűjtött hulladékhoz képest:

-          Elsődlegesen lerakott

-          Másodlagosan lerakott

Célcsoportok

Egy térség településeire kiterjedő, regionális szintű önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításának közvetlen célcsoportjai a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybevevő háztartások és intézmények. A közvetett célcsoport magába foglalja az állandó lakónépességet és a térségben ideiglenesen tartózkodó lakosokat, látogatókat.

A térségi hulladékgazdálkodási rendszer várható eredményei, hatásai

A térségi hulladékgazdálkodási projekt megvalósítása a következő várható környezeti hatásokkal jellemezhető:

–        A hulladékkezelő telep környezetterhelése a hulladékgazdálkodási tevékenység során a munkavégzéssel járó ülepedő és szálló por, szag, valamint a gépek üzemeltetéséből származó, diffúz jellegű levegőterhelésből és környezeti zajterhelésből adódhat. A tevékenység levegőterhelése a telep telekhatárától 1-200 m-es hatástávolságban érzékelhető. A hatályos jogszabályok szerint a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek (50 t/d kapacitáson felül), illetve a hulladéklerakók (10 t/d feltöltési kapacitáson felül) környezetében az illetékes környezetvédelmi hatóság védelmi övezetet kijelölésére jogosult. A védelmi övezet sugara, bűzhatással járó tevékenység esetén legalább 500 m.

–        A talaj- és talajvíz szennyeződés kockázatát a hulladékkezelés létesítményeinek előírásszerű műszaki védelmi rendszere (aljzatszigetelés, vízzáró térburkolat, csurgalékvíz-elvezetés, gyűjtés, visszaforgatás) minimálisra csökkenti. A telep vízgazdálkodási létesítmények előírás szerinti üzemeltetésével a csurgalékvíz felszíni befogadóba bocsátása kizárható.

–        A rendkívüli szennyezések megelőzésére rögzítik az üzemeltetés eljárásait, felelősségi köröket, minőségbiztosítási rendszert célszerű bevezetni.

–        Az esetlegesen bekövetkező vízminőségi káresemények esetében a vízgazdálkodási rendszerben célszerű, ha lehetőség van vízkormányzással lokalizálni a szennyeződést (vésztározással), a lokalizáció és kárelhárítás módjait az üzemeltetési utasításokban rögzítettek figyelembe vételével a kárelhárítási terv rögzíti.

–        A tevékenységből eredő környezetterhelések nyomon követésére monitoring rendszert kell kialakítani:

  • a hulladéklerakó és a csurgalékvíz-medencék aljzatszigetelésének geofizikai jelző-ellenőrző rendszere,

  • talajvíz monitoring kutak,

  • meteorológiai észlelő állomás a lerakó éves vízháztartási mérlegének elkészítéséhez,

  • a csurgalékvíz mennyiségének rendszeres mérése, összetétel-vizsgálata,

  • talajmonitoring a védelmi övezeten belül,

  • szükség esetén hulladék-vizsgálat,

  • biológiai monitoring működtetése.

A telephely üzemeltetése megfelelő hulladékkezelési engedély birtokában, a hatályos jogszabályok előírásai szerint végezhető.

Gazdasági hatások:

–        Haszonanyagok visszaforgatása a nyersanyag-áramba

–        Energiatermelés

–        A hatásterületen található ingatlanok értékének növekedése

–        A beruházás során munkahelyteremtés

Társadalmi hatások:

–        Társadalmi kohézió növekedése

–        Lakosság elégedettségének növekedése

–        Lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlődése

–        A települések vonzerejének megtartása, növelése

–        Esélyegyenlőség biztosítása

Környezeti hatások:

–        Környezet állapotának javulása

–        A táj esztétikai hatásának növekedése

–        A környezeti elemek veszélyeztetésének megszűnése

–        Levegőszennyezés csökkenése

A hulladékgazdálkodás térségi fejlesztése keretében a következő célokat kell elérni:

–        A hulladékképződés megelőzése érdekében az újrahasználatot elősegítő bázisokat szükséges létesíteni és a házi komposztálás ajánlására eszközöket és oktatóprogramokat biztosítani a lakosság részére.

–        A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosításának a jelenleginél jelentősebb arányú begyűjtéséhez a szelektív gyűjtés térségi infrastruktúráját kell kialakítani úgy, hogy az a működési terület minden településén elérhető legyen.

–        A közszolgáltatás folyamatos fenntartása és a szolgáltatási színvonal emelése érdekében új, környezetbiztonságos hulladéklerakót kell építeni és ezzel párhuzamosan a szervesanyag-tartalmú, szelektíven gyűjthető hulladékáramokra differenciált és rugalmasan kombinálható mechanikai és biológiai hulladékkezelő eljárásokat kell bevezetni és alkalmazni.

Egy, a célkitűzéseknek és a működési terület földrajzi, településszerkezeti és környezeti adottságainak legjobban megfelelő önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszer elemeinek jellemzőit a 6. táblázat összegzi. A háztartási vegyes hulladék begyűjtési és kezelési eljárásait a 2.6 táblázat mutatja be.

2.6. táblázat - Egy önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszer elemeinek jellemzői

Célkitűzés Módszer, technika, technológia Eszközök
1. Hulladékképződés megelőzése Termék-újrahasználat és házi komposztálás ajánlása lakossági körben, PR, oktatóprogramok Térségi újrahasználati bázis kialakítása, fenntartása; Központi oktatóbázis létesítése és működtetése; Házi komposztálás segítése, 500 komposztláda beszerzése
2. A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok térségi begyűjtési feltételeinek biztosítása Gyűjtési technika: közösségi szelektív gyűjtés térségi kiterjesztéssel; Logisztika: szelektív, differenciált, körzetes; Hulladékkezelés: utóválogatás, bálázás; Átadás: hasznosítónak Gyűjtőszigetek létesítése (edényzettel), működtetése; Hulladékudvarok létesítése (edényzettel), működtetése; Speciális hulladékgyűjtő járművek beszerzése, üzemeltetése; Regionális válogatómű, bálázó létesítése, üzemeltetése
3. Biológiai hulladékkezelés bevezetése, a hulladék szervesanyag- és energia tartalmának hasznosításával (TSZH szervesanyag eltérítése lerakótól) Gyűjtési technika: házhoz menő, kétkannás szelektív, lakossági osztályozással; Logisztika: szelektív direkt és kistérségi körzetes, ügyfélazonosító rendszerrel; Hulladékkezelés: differenciált biológiai; Biohulladék-komposztálás; a komposzt felhasználása városgazdálkodásban, rekultivációban; Osztályozott vegyes háztartási hulladék mechanikai és biológiai kezelése (aprítás, stabilizálás, vasleválasztás, tüzelőanyag kinyerése), bálázása, energiatartalmának hasznosítása vagy ártalmatlanítása hőhasznosító műben. Lakossági gyűjtő edényzet beszerzése (ügyfélazonosítóval); Speciális hulladékgyűjtő járművek beszerzése, üzemeltetése; Kistérségi átrakóállomások létesítése; Regionális komposztálómű létesítése, üzemeltetése; Regionális mechanikai-biológiai kezelőmű létesítése, üzemeltetése
4. Környezetbiztonságos hulladékártalmatlanítás lerakással Műszaki védelem, csurgalékvíz-gyűjtés, depóniagáz-gyűjtés és -kezelés, környezeti monitoring-létesítés, -fenntartás. Regionális hulladéklerakó építése.


Díjpolitika

Az új központi szabályozás szerint a díjak fedezetet kell, hogy nyújtsanak:

–        a hatékonyan működő közszolgáltató folyamatos ráfordításaira, azaz a műszakilag megalapozott, a szolgáltatási feladatok ellátását biztosító költségek fedezetére,

–        a működéshez szükséges, azaz a gazdálkodás biztonságát garantáló nyereségre,

–        a pótlási, rekonstrukciós munkálatokra,

–        indokolt fejlesztésekre és a befektetések megtérülésére.

A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapítására a döntéshozás lehetősége és felelőssége az önkormányzatoké.

A díjstruktúrával a díjak nagyságával szembeni elvárások többek között:

–        a díjmeghatározás legyen stabil, az érintettek számára áttekinthető, egyértelmű, objektív tényezők által meghatározott,

–        a díjbevétel nyújtson fedezetet az indokolt működési (üzemeltetési és fenntartási) költségekre, ráfordításokra.

–        a díjbevétel nyújtson fedezetet a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosításához szükséges pótlások és rekonstrukciók forrásainak megteremtésére,

–        a díj nagysága fedezetet kell, hogy nyújtson az önkormányzat döntésétől függően a fejlesztések egy részének vagy egészének megvalósítására,

–        a díjmechanizmus ösztönözzön a hatékonyság javítására és egyben kezelje a hatékonyságjavulás hatásait is.

A hulladékgazdálkodási rendszerek változó és állandó üzemelési költségei a hulladékáramok alapján csoportosítva az alábbiak lehetnek:

–        Megelőzés és újra-használat költségei

  • Haszonanyagok szelektív gyűjtése, szállítása, kezelése (válogatás).

  • Biohulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése (komposztálás).

  • Vegyes hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése (MBE), maradék lerakása.

A társulások által folytatott díjpolitika általában figyelembe veszi a szennyező fizet elv alkalmazását, illetve működési költségek megtérülését, de törekszik arra, hogy a fizetendő díj összhangban legyen az elszállított hulladék mennységgel. Ennek érdekében a biohulladék elszállításával kapcsolatban szezonális díjat alakítanak ki.

A regionális rendszerek bevételei az alábbi tételekből tevődnek össze:

–        Elsődleges bevételi források

  • Bevétel hulladékgyűjtésből (vegyes, bio- és maradék hulladék).

  • Bevétel másodlagos nyersanyagok – papír, üveg, műanyag és fém – értékesítéséből (árbevétel és termékdíj).

– Másodlagos bevételi források

  • Bevétel komposzt értékesítéséből.

A projekt egyéb nem számszerűsített gazdasági hasznai:

A komposztfelhasználás csökkenti a környezetszennyezést, javítja az organikus mezőgazdaság lehetőségeit a tápanyag-utánpótlás területén.

Externális költségek

Az externális költségek számbavételekor feltételezhetjük, hogy a megépítendő létesítmények az elérhető legjobb technológiával (BAT) épülnek meg, figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat.

A levegő, víz és talajszennyezéssel összefüggő externális költségek számszerűsítésekor a „hatásút-módszer” (impact pathway method) módszer alapján megbecsülhetők az egyes receptorokkal (emberek, fauna, flóra, épületek, amelyeket kapcsolatba kerülnek a szennyezőanyagokkal) kapcsolatos károk (halálozás, megbetegedések, alacsonyabb mezőgazdasági termés, erdők pusztulása, épületekben okozott károk, éghajlatváltozás, ökoszisztémát ért kedvezőtlen hatások), és azok időbeni lefolyása.

A hulladékkezelő telep létesítése kapcsán az alábbi externális költségekre és hasznokra érdemes helyezni a hangsúlyt:

–        klímaváltozást okozó „üvegház” gázok externális költségei,

–        hagyományos légszennyező anyagok, és levegőbe került toxikus anyagok externális költsége (pl. egészségre gyakorolt hatás),

–        szennyezőanyagok talajba és vízbe történő szivárgásának externális költsége,

–        a létesítmények által kiváltott kellemetlen hatás (látvány, zaj, szag, stb. ) externális költsége,

–        energia-visszanyerés externális haszna.

A lerakás során externális költségekkel járó outputok:

–        hulladéklerakón keletkező gázok

–        szennyezőanyag-szivárgás talajba és vízbe

–        területhasználat

–        energia-visszanyerés (a hagyományos energia-előállítás során keletkező környezeti károk elkerülése)

–        a lerakó üzemeltetésével járó kellemetlenségek (zaj, por, szag, vizuális szennyezés)

A komplex hulladékgazdálkodási rendszer hasznai

A komplex hulladékgazdálkodási rendszerek előnye, hogy a lerakandó hulladékmennyiség csökkentésével, az egyes hulladékfajták elkülönítésével (szelektív kezelésével) igen hatékony hulladékhasznosítás érhető el, számottevő hulladékmennyiség a kezelés (pl. komposztálás) után visszaforgatható a természetes körfolyamatba, és fokozatosan elérhető, hogy a hulladék jelentős része megszűnik hulladék lenni.

A rendszerek jelentősége elsősorban a környezeti hatásokban várható, mivel a számtalan helyi lerakó bezárásával csökken a felszín alatti vízkészletek szennyezettsége, szennyezésének kockázata, valamint jelentős mértékben csökken a lerakott hulladék mennyisége. Jelentős mértékben javul az érintett területek környezeti állapota, ezáltal bővül a térségek gazdasági potenciálja is.

Ennek eredményeként:

–        teljes körűen megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés;

–        nagymértékben lecsökken a lerakóban elhelyezett települési hulladék szervesanyag-tartalma;

–        csökken a lerakó terület- és térfogatigénye, csökken a környezetterhelés;

–        a szelektív gyűjtéssel a veszélyes hulladék kikerül a körből;

–        felszámolásra kerülnek a jelenlegi, nem megfelelően működő lerakók.

Az beruházás megvalósításával elérhető további eredmények:

–        egy korszerű műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó működése a nagyszámú, védelem nélküli lerakó helyett;

–        a hulladékgyűjtés és –szállítás optimalizálva lett;

–        szelektív hulladékgyűjtés került kialakításra;

–        a régi, környezeti kockázatot jelentő lerakók felszámolásra kerülnek/kerültek.

A bevezetett intézkedések olyan léptékűek, hogy jelentős hatást gyakorolnak a környezetvédelmi problémák megoldására a projekt teljes területén.

Összességében hatással van a komplex vidékfejlesztésre, a helyi társadalom kulturált, természetbarát, a jövő számára alapvetően fontos, a fenntartható fejlődéshez való viszonyának alakítására.