Ugrás a tartalomhoz

Hulladékgazdálkodás

Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011)

Hulladékgazdálkodásból hulladékmenedzsment

Hulladékgazdálkodásból hulladékmenedzsment

Ahogy a korábbiakban az üzemi hulladékfelelősség hagymadiagramjában bemutatásra került a vállalati szintű hulladékfelelősség legösszetettebb megközelítése a vállalati hulladékmenedzsment. A hulladékmenedzsment komplexitásában jelentősen meghaladja a stratégiai szintű hulladékgazdálkodást. A stratégiai gondolkodásmód és a komplex, multidiszciplináris feladatok jellemzőek rá. A hulladékmenedzsment jellegű megközelítés szemléletbeli váltást is jelent a szervezetek részéről, mivel a benne foglalt felelősségi kört kiterjeszti a vállalaton túlra is.

A stratégiai szintű hulladékgazdálkodás és a hulladékmenedzsment megközelítése közötti határ elmosódó. A hulladékgazdálkodás stratégiai szintjén is foglalkoznak a vállalatok gazdasági és környezeti kérdésekkel, melyek indirekt módon a fenntarthatóságra is befolyással bírnak. Ennek a kibővítése a hulladékmenedzsment szintjén a teljes körű fenntarthatósági szemléletmóddal jelentős ugrást jelent ugyan, de ennek fundamentumai a stratégiai hulladékgazdálkodás szintjén megteremtődnek.

Ami jellemző különbség a két szint között a felelősség megítélésének kérdése, mely a hulladékmenedzsment esetében jóval tágabb mind terjedelmében, mind pedig értelmezésében. A hulladékmenedzsment esetében a vállalatnál keletkező hulladékokkal kapcsolatos összes kérdést egy rendszerként vizsgáljuk, annak minden vonatkozásában. Ez klasszikusan a környezeti, társadalmi és gazdasági aspektusokat jelenti. Ez a hármas tagozódás azonban alábontható további jellemzőkre. Ami fontos a hulladékmenedzsment esetében, hogy az optimálás integratív, azaz mind a három terület egyszerre veszi figyelembe és annak összoptimumának megtalálására és potenciális javítására törekedik. Vagyis olyan komplex megoldásokat vizsgál, melyek esetében a fenntarthatóság mindhárom dimenziója azonos súllyal érvényesül (azaz elkerülhető az a szituáció, hogy egy bár gazdaságilag kedvezőbb, de környezetileg, vagy társadalmilag kedvezőtlen megoldás támogatást nyerhessen).

Ami egyértelműen többlet ezen a szinten a korábbi rendszermegoldásokhoz képest, hogy a társadalmi felelősség kérdésével is foglalkozik. Ez döntően olyan új aspektusok megvizsgálását (is) jelenti, mely a korábbi optimálások során nem volt szempont. A hulladék sorsa a keletkezéstől a kezelésig (legyen az akár ártalmatlanítás, akár hasznosítás, stb.) számos társadalmi aspektust is felvet. Sok (és szerencsés) esetben ezek összekapcsolódnak a gazdasági és környezeti szempontokkal, de bizonyos esetekben el is válhatnak egymástól. Példának okáért egy hulladéktermelőnek lehetősége van közel azonos gazdasági, környezeti és szállítási feltételek között két különböző átvevőhöz szállítani a hulladékát. Az egyik gazdaságilag elmaradott, jelentős munkanélküliséggel küzdő régióban van, a másik, pedig egy virágzóban. A stratégiai szintű hulladékgazdálkodásnál a döntés a műszaki, gazdasági, környezeti optimum mentén születik meg. A hulladékmenedzsment esetében szempont az is, hogy a hulladék elmaradottabb régióba történő szállításával, növelhető a munkahelyek száma és a régió jóléte. Adott esetben a vállalat ezért kismértékű anyagi áldozatra is hajlandó (Pl.: kismértékben magasabb hasznosítási ár). A környezeti szempont azonban semmi esetre sem sérülhet.

A hulladékmenedzsment keretében a vállalatok a hulladék teljes életciklusa vonatkozásában vizsgálják a fenntarthatósági kérdéseket és annak megfelelően hozzák meg (felelős) döntésüket. Vagyis a felelősség kérdése a bölcsőtől a sírig (bölcsőtől a bölcsőig) terjed. A felelősség ilyetén kiterjesztése mindezek mellett kérdéseket is felvet, leginkább jogi kérdéseket (mennyire vonódhat bele a vállalat más szervezetek tevékenységébe) és persze etikaiakat (vajon egy szervezetnek feladata-e és van-e rá képessége, hogy meg tudja ítélni a társadalmilag kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzeteket).

A magyar gazdaságban jellemzően a hagymamodell legalsó szintje, azaz az operatív hulladékgazdálkodás van jelen (főképp a mikro- és a kis-közép vállalatok esetében). Számos és jó példát találunk azonban (elsősorban a nagyobb vállalatok körében) a hulladékgazdálkodás stratégiai szintű leképezésére is. A hulladékmenedzsment vállalati jelenléte Magyarországon még – egy-két példától eltekintve – nem jelentős, bár példák találhatók rá. Fejlettebb országokban az arány meggyőzőbb. Az azonban elmondható, hogy a fejlődés útja mindenképp ez lesz a jövőben.