A környezetvédelmi felügyelőség biztosítja a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi feladatok területei és szakmai koordinációját, a környezet állapotára, a környezetvédelmi tevékenység alakulására vonatkozó statisztikai adat gyűjtést és szolgáltatást, területén működteti a monitoring és ellenőrző rendszereket. Itt gyűlnek össze a környezet-használati adatok.

Levegő-tisztaságvédelmi adatszolgáltatás

A jogszabály szerinti levegőterhelést okozó pontforrás adatokat be kell jelenteni a használatbavétellel egy időben a felügyelőségen. Pl. 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meghaladó tüzelő- és egyéb kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések kéményei.Az alapbejelentésen kívűl a légszennyezés mértékét (tömegáram, kg/óra) évente (negyedévente) jelenteni kell.

A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány bejelentett légszennyezőt, amelyek évente egy-egy telephelyről tonna (esetlegesen 100 tonna) nagyságrendben kerülnek a légkörbe:kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén –oxidok (mint NO₂), szilárd (nem toxikus) por, ólomvegyületek, korom, sósav, xilol, toluol, butil-acetát, etil-benzol, propil-benzol, izo-butil alkohol, aceton, diaceton-alkohol, etil-acetát, butil-acetát, butil-glikol-acetát, benzin, akrolein, oktan.

Bejelentésre kötelezettek az évente 100 kg-nál több HFC-t (fluorozott szénhidrogéneket) felhasználó technológiák működtetői. A korlátozást a sztratoszférikus ózon réteg védelmében hozták.Az adatszolgáltatás egy részletetét mutatja a következő ábra.

1.4. ábra - Bejelentő lap

A felügyelőség időnként méréssel ellenőrzi a források emisszióját.

Felszíni vizek terheléséről szóló adatszolgáltatás

Hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás

A hulladék telep nyilvántartása kezdetben csak a veszélyes hulladékra terjedt ki. 2000. évtől (XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) már az egyéb lerakókra is vonatkozik. A veszélyes hulladék telep helyeit külön (a VEHUR) nyilvántartó lapon rögzítik.

A hatósági munka mellett a felügyelőség, mint szakhatóság állást foglal egyéb gazdasági tevékenységek, mint pl. útépítés, kavics bánya nyitás, építészeti beruházások, ipari tevékenységek (autó gyártás) engedélyezések ügyében.

A területi környezetvédelmi szervek saját méréseit, és a környezethasználókra vonatkozó jogszabályi előírások alapján begyűjtött adatokat egy országos térinformatikai rendszerbe táplálják. A környezetvédelmi felügyelőségek a minisztériumi szerverhez kapcsolódva közvetlenül a központi adatbázisba viszik fel az adatokat. A rendszer elsődleges feladata, hogy a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérését, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtését, feldolgozását és nyilvántartását támogassa, és az érintett felhasználókat (beleértve a nyilvánosságot is) ellássa a szükséges információkkal.

Az OKIR moduláris felépítésű, központi magját a környezetvédelmi ügyfelek és objektumok alapadatait nyilvántartó Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) alkotja. A KAR Környezetvédelmi Ügyfél Jellel (KÜJ számmal) és Környezetvédelmi Terület Jellel (KTJ számmal) azonosítva tartalmazza az ügyfelek és objektumok (pl. telephelyek, szennyezett területek, stb.) törzsadatait - többek között azok elnevezését, címét, helyrajzi számát és földrajzi koordinátáit.Az internetes lekérdező segítségével az alábbi környezetvédelmi területekről érhetők el adatok:

1. Mi van a környezetemben?

Kiválasztunk egy várost, pl. Győrt és lekérdezzük, milyen levegőt terhelő pontforrások vannak a környezetünkben?

1.5. ábra - OKIR honlap, levegőt terhelő pontforrások

Az adatbázisban szereplő telephelyek látszanak a térképen. Egérrel rámutatunk az egyik piros „léggömbre”, kinyílik a címke: Audi Hungária Motor Kft. A részletes adatokra kattintva táblázatban kapjuk a szennyezőanyagokat és ezek éves kibocsátásait.

1.6. ábra - OKIR honlap, vállalati - levegőt terhelő - kibocsátások

Ugyanígy lekérdezhetjük a gyár hulladék adatait és a környezetvédelemmel kapcsolatos határozatokat.

2. Hulladékgazdálkodási adatok

A Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerből (HIR) lekérhetjük az egyesített adatokat vállalkozások, hulladékcsoportok, települések, régiók, megyék, illetékes felügyelőségek stb. szerint.Pl. a vállalkozások, hulladék főcsoportok, építési és bontási hulladék, 2008. év összesítésében láthatjuk, hogy a beton hulladék kb. 750 tonna volt hazánkban.

1.7. ábra - Hulladékok a HIR-ből

3. Légszennyező anyag kibocsátások a Levegő-tisztaság Védelmi Információs Rendszerből (LAIR) nyerhetők.

4. Felszíni vízminőségi mérési eredmények - a felügyelőségi laboratóriumok vízvizsgálatai mérései alapján a '60-as évekig visszamenőleg találhatók.

5. Jogerős környezetvédelmi hatósági határozatok adatai, amelyek a felügyelőségek által vezetett Hatósági Nyilvántartó Rendszerből (HNYR) származnak.

6. Veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére feljogosító engedélyek adatai, beleértve a hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkozó engedélyeket.