Ugrás a tartalomhoz

Megújuló energia

Dr. Horváth József (2011)

Megújuló energia

Megújuló energia

Horváth, Róbert


Az ábrák listája

1.1. A világ összenergia fogyasztásának növekedése [1.2]
1.2. >A világ primerenergia-igényének változása (1 millió tonna olaj=41,868 PJ) [1.3]
1.3. Az összenergia felhasználás összetételének változása az EU25 országaiban [1.1]
1.4. Az EU megújuló energia stratégiája [1.11]
1.5. Az összenergiafelhasználás összetételének változása Magyarországon[1.1]>
1.6. A megújuló energia részarány az EU-ban és Magyarországon [1.1]>
1.7. Magyarország megújuló energiatermelés megoszlása 2006-ban [1.1]>
1.8. Az EU tagországok megújuló energia alapú villamosenergia részarány vállalása 2010-re [1.1]>
1.9. A megújuló alapú villamosenergia-termelés összetételének alakulása az EU25-ben [1.1]>
1.10. A hazai megújuló energia alapú villamosenergia részarány alakulása [1.1]>
1.11. Hazai megújuló alapú villamosenergia-termelés alakulása [1.1]>
1.12. Az EU-15 hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása 2001-ben [1.1]>
1.13. A hazai hőpiac tüzelőanyag szerkezete 2005-ben [1.1]>
1.14. Hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások hazai megoszlása [1.1]>
4.1. A földhő elvi hasznosítása [4.1]>
4.2. Föld belső övei és azok főbb fizikai tulajdonságai[4.4]>
4.3. A Föld litoszférájának mozgási mechanizmusa a táguló és ütköző lemezszegélyeken [4.4]>
4.4. A Föld litoszféra lemezeinek határai, mozgásirányai és sebessége[4.4]>
4.5. A Kárpát-medence és környezetének hőáramtérképe [4.12]>
4.6. Geotermikus gradiens a pannóniai képződmények feküjéig [4.13]>
4.7. Jellemző átlagos hőmérséklet-mélység diagram néhány Magyarországi tájegységen, pirossal kiemelve a Tiszántúlra vonatkozó összefüggés [4.14]>
4.8. A 200 oC-os izotermafelület mélysége és konszolidáltsága [4.12]>
4.9. Kőzetvázban, pórusvízben és együttesen tárolt hőmennyiségek modellezett értékei [4.15]>
4.10. A felső-pannóniai-negyedidőszaki üledékekben tárolt energia GJ/m2-ben kifejezett fajlagos mennyisége [4.14]>
4.11. Felső-pannóniai porózus hévíztározók kitermelhető, kifolyó vizének legvalószínűbb hőmérsékleti értékei [4.17]>
4.12. Közvetlen nyitott rendszer, sorba kapcsolt különböző hőmérsékletű fűtési rendszerrel [4.2]>
4.13. Közvetett nyitott rendszer (1 - gázleválasztó, 2 – hőcserélő,3 - szivattyú, B (4) - tartalék kazán (csak a régi rendszerekben), 5 - hőleadók) [4.2]>
4.14. Használati melegvíz előállítására és épület fűtésére szolgáló közvetett zárt rendszer (1-gázleválasztó, 2-hőcserélő, 3-szivattyú, 4-hőleadó, 5-HMV tároló) [4.2]>
4.15. Közvetett nyitott rendszer, kis hőmérsékletű termálvíz esetén. [4.2]>
4.16. Közvetlen nyitott rendszer. (1 - gázleválasztó, 2– tartalék kazán (csak a régi rendszerekben), 3 - hőleadó, 4 – hőszivattyú) (izlandi példa) [4.2]>
4.17. A hőszivattyú működési sémája. [4.2]>
4.18. Ideális Carnot körfolyamat [4.2]>
4.19. A szárazgőz erőmű blokksémája [4.2]>
4.20. Egyszeres kigőzölögtetős erőmű blokksémája [4.2]>
4.21. Segédközeges erőmű blokksémája [4.2]>
4.22. Kis hőmérsékletű termálvíz reverzibilis energiaátalakításának változatai [4.20]: a) kondenzációs villamosenergia-termelés; b) kondenzációs villamosenergia-termelés hőellátásra; c) ellennyomású villamosenergia-termelés hőellátással
4.23. Termálvíz hasznosítása egynyomású közvetlen kigőzölögtetéssel [4.20]
4.24. Termálvíz hasznosítása egynyomású közvetett gőztermeléssel [4.20]
4.25. Termálvíz hasznosítása kétnyomású közvetett gőztermeléssel [4.20]
4.26. ORC körfolyamat [4.20] 1 előfűtő, 2 termálvíz fűtésű gőzhevítő, 3 turbina, 4 generátor, 5 kondenzátor
4.27. Kapcsolt energiatermelő ORC körfolyamat és T-s diagramja [4.20]
4.28. Kalina körfolyamat [4.2] 1 elpárologtató, 2 szeparátor, 3 turbina, 4 generátor, 5 kondenzátor, 6 előfűtő hőcserélő, 7 és 8 szivattyú
4.29. Kalina körfolyamat felépítése kapcsolt energiatermelés esetén [4.20]
4.30. Az ORC és Kalina körfolyamat hőközlési hőmérséklete [4.20]
4.31. Geotermikus távfűtés típusok [4.22]
4.32. Kalina körfolyamat üzemi paraméterekkel (Izland, Husavik) [4.2]
4.33. Geotermikus erőmű felépítése [4.21]
4.34. A kisteleken megépült termálvizes rendszer kapcsolási rajza [4.2]
5.1. A Napsugárzás energiamérlege [5.1]
5.2. A naponta érkező energiamennyiség [5.1]
5.3. A globális sugárzás átlagos évi összege Magyarországon [5.2]
5.4. Napsütéses órák száma Magyarországon [5.2]
5.5. A napfénytartam évi átlagos összegének (óra) eloszlása Európában [5.2]
5.6. A globális sugárzás évi átlagos eloszlása (MJ m2) Európában [5.2]
5.7. Napház tömegfallal [5.4]
5.8. Napház előtét üvegházzal [5.4]
5.9. Napkollektor részei [5.5]
5.10. Napkollektoros hasznosító rendszerek [5.5]
5.11. A napkollektorok havi sugárzásnyeresége a dőlésszög függvényében. [5.5]
5.12. Síkkollektorok felépítése [5.6]
5.13. Vákuumos síkkolektor [5.6]
5.14. Vákuumcső szerkezeti elemei [5.7]
5.15. Vákuumcsöves kollektor szerkezete [5.7]
5.16. Kristályos szilícium napelem keresztmetszete[5.2]
5.17. A napelem által generált teljesítmény a működési pont függvényeként [5.2]
5.18. A kitöltési tényező definíciója [5.2]
5.19. A napelemek gyártásában használatos anyagok [5.2]
5.20. Háromrétegű amorf szilícium napelem [5.2]
5.21. Közvetlenül hálózatra van kapcsolt napelem [5.2]
5.22. Általános alkalmazási mód [5.2]
5.23. Sziget üzemű napelem [5.2]
5.24. Naphőerőmű naptükörrel [5.6]
5.25. A naphőerőmű elvi sémája. [5.6]
5.26. Torony típusú naphőerőmű [5.8]
5.27. Parabolateknős hőerőmű tükörrendszere [5.6]
5.28. Napkémény felépítése [5.6]
5.29. Napkollektorok havazás és ónos eső után [5.7]
5.30. A beépített gépészeti berendezések és vezérlés [5.7]
5.31. Az élményfürdő [5.7]
5.32. A tetőn elhelyezett kollektorok [5.7]
5.33. A PS10 naphőerőmű [5.9]
6.1. A világ hasznosítható vízenergia-potenciálja [6.1]
6.2. Vízturbina energiaátalakításának elve
6.3. Turbina járókerék típusok [6.4]
6.4. A vízturbinák alkalmazhatósága [6.4]
6.5. A vízerőmű vázlata [6.4]
6.6. A Tisza esése Magyarországon [6.6]
6.7. A Tiszalöki Vízerőmű termelése [6.7]
6.8. A Kiskörei Vízerőmű termelése [6.6]
6.9. A Bősi Vízerőmű termelése [6.8]
6.10. A Bősi Vízerőmű látképe [6.8]
7.1. A PM10 szennyezés miatti elhalálozások száma 2005-ben (1 millió lakosra vetítve) [7.3]

A táblázatok listája

1.1. Megújuló alapú villamosenergia termelés alakulása néhány országban[1.12]
1.2. A megújuló energiaforrások beruházásainak megtérülési ideje [1.1]
4.1. A gyakoribb kőzetfajták alapvető hőtani állandói [4.6]
4.2. A geotermikus rezervoárok osztályozása entalpiájuk alapján [4.2]
4.3. Hévíz kutak hasznosítás szerinti megoszlása a kifolyóvíz hőmérséklete szerint 2004. január 1-i állapot [4.18]
4.4. Geotermikus alapú elektromosáram-termelés teljesítménymutatói a világ országaiban [4.2]
4.5. Energiatermelésben használt munkaközegek kritikus értékei [4.2]
5.1. A globális sugárzás átlagos havi és évi összegei (MJ/m2)[5.2]
6.1. Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósulása [6.8]
7.1. Magyarországi légszennyező kibocsátások 2002-2008 között. [7.2]
7.2. z indirekt üvegházhatású gázok kibocsátási trendje [7.4]
7.3. Széndioxid kibocsátás országonként (millió tonna), 2007 (forrás: Eurostat)
7.4. Magyarország üvegházhatású gáz kibocsátása 1985-2008 között [7.4]
7.5. Az üvegházhatású gáz kibocsátások és elnyelések ágazatonkénti változása 1985-2008 között [7.4]
7.6. Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (1.sz. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez)
7.7. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (3. sz. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez)
7.8. Az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékei és terhelési határértékei az épületekben (5. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez).