Ugrás a tartalomhoz

Talajvédelem

Dr. Farsang Andrea (2011)

1. fejezet - A talaj szerepe a környezeti elemek rendszerében.

1. fejezet - A talaj szerepe a környezeti elemek rendszerében.

A talaj egy sajátos természeti képződmény, mely a litoszféra, hidroszféra, bioszféra és troposzféra határán helyezkedik el, működésében azokkal szoros kapcsolatot mutat. Dinamikus rendszer, mely fizikai, kémiai és biológiai kölcsönhatások színtere. Jelentősége multifunkcionális tulajdonságában rejlik – a növények és részben az állatok élőhelye; hő-, víz-, növényi tápanyagforrás és raktár; detoxikáló, puffer- és szűrőrendszer; feltételesen megújuló energiaforrás, a világörökség része. Földünk talajtérképe igen nagyfokú mozaikosságot mutat, hiszen a talaj, mint fontos tájökológiai alrendszer szoros funkcionális és szerkezeti kapcsolatban áll a többi alrendszerrel, így bármely alrendszernek a megváltozása közvetlen hatással van a talajtakaróra is (Keveiné, 1998).

Várallyay György megfogalmazásában a talaj egy háromfázisú, négydimenziós, heterogén polidiszperz rendszer. Ebben a bonyolult rendszerben két egymással összefüggő és egymást kiegészítő alrendszer különül el egymástól: egy biotikus alrendszer, amely az élőszervezeteket foglalja magába és egy abiotikus alrendszer, amely az élettelen anyagok összessége (Filep, 1999) (1. ábra). Legfontosabb tulajdonságának a termékenysége tekinthető, amelyet a talaj humusztartalma biztosít. A talaj-élőlény rendszer fő és sok esetben az egyetlen forrása a tápanyagoknak, nyersanyagoknak, amelyek fontosak és nélkülözhetetlenek az emberiség számára.

A talaj az exogén hatásokkal szemben egyensúlyra törekvő dinamikus rendszer. Az egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása (Keveiné, 1998). Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét és esetenként vegyi anyagokat is a talajban helyezi el. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre, termőterületeink területi kiterjedése rohamosan zsugorodik. Hatalmas értékű talajfelületeket használunk fel évente ipari, települési, úthálózati célokra. A nem megfelelő talajhasználat és agrotechnika (művelés, trágyázás, növényvédelem) erózióhoz, talajpusztuláshoz vagy szennyezéshez vezethet. Az antropogén hatások, és a talajműködést befolyásoló környezeti tényezők a talaj egyensúlyának felborulásához, a termőképesség fokozatos kimerüléséhez vezethet (Tardy et al, 2005). Regenerálódása hosszú éveket, évszázadokat vehet igénybe, hiszen lassú fizikai, kémiai és biológiai természeti folyamatok hozzák létre a termőföldet. A talaj tehát a levegőhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel! Hazánkban a talaj törvényi védelem alatt áll, mégpedig a talaj természetének megfelelően kettős védelem alatt: a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvénykezés a természeti környezet más elemeivel együtt védi a talajt.

Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről megállapítja, hogy a talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása. A talaj védelme az állam és a földhasználó, illetve a beruházó és üzemeltető közös feladata. A talajvédelmet közvetlenül a földhasználó valósítja meg. A Földtörvény megkülönbözteti a termőföld mennyiségi (földvédelem)és minőségi (talajvédelem) védelmét.

A törvény értelmében a földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztéstechnológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi. Földhasználó kötelessége továbbá a gondjaira bízott területen a talajszennyezés megakadályozása, valamint pl. beruházások, üzemeltetés ill. a termőföld más célú felhasználása esetén a termőréteg megmentése.

Állam feladatai:

  • talajok minőség szerinti nyilvántartása

  • a talaj minőségi változásainak nyomon követése, mely célból információs monitoring rendszert működtet (TIM 1992-)

  • talajvédelemmel kapcsolatos engedélyezési és hatósági feladatok ellátása, bírságolás

  • fejlesztési tevékenység szervezése (környezetkímélő, új technológiák támogatása – pályázati rendszer)

Az 1995. évi LIII. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) célja a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása. A rendelkezés a környezeti elem fogalmába sorolja: föld, víz, levegő, élővilág, ember által létrehozott épített környezet. A törvény fontos megállapításokat tesz a talajvédelemmel kapcsolatban is, melyek többek között az Előzetes Környezeti hatástanulmány és a Részletes Környezeti Hatástanulmány tartalmi vonatkozásainál jelenik meg. Talajtani szempontból az EKHT és az RKHT az alábbi információkat kell, hogy tartalmazza:

  • A terület igénybevétel és a területhasználat megváltozásának adatait

  • A talaj jellemzése multifunkcionális tulajdonságai alapján

  • Tevékenységből származó talajszennyezés feltárása, megszüntetés, kármentesítés lehetőségei

  • Prioritási intézkedési tervek

  • Remediációs megoldások ismertetése.

1.1. ábra - A talaj, mint nyílt rendszer és alrendszerei (forrás: Szabó I. nyomán, 2008)

A talaj, mint nyílt rendszer és alrendszerei (forrás: Szabó I. nyomán, 2008)