Ugrás a tartalomhoz

Talajvédelem

Dr. Farsang Andrea (2011)

A talajtulajdonságok tér-, és időbeli változási tendenciái Magyarországon, talajmonitorozás. Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM)

A talajtulajdonságok tér-, és időbeli változási tendenciái Magyarországon, talajmonitorozás. Talaj Információs és Monitoring Rendszer (TIM)

A Talaj Információs és Monitoring (TIM) rendszer célja a talajkészletek térbeli helyzetének jellemzése és a talajállapot időbeni változásainak nyomon követése. A TIM az ország egész területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. A TIM keretében megfogalmazott célokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény talajvédelemről szóló VI. fejezete is tartalmazza:

„Az állam kialakítja és működteti a talajok minőség szerinti nyilvántartásának rendszerét talajtérképek és egyéb információs adatbázisok formájában. A talajok minőségi változásainak folyamatos figyelemmel kísérésére mérő, megfigyelő, ellenőrző és információs rendszert működtet. Az állam a mérések, megfigyelések és ellenőrzések tapasztalatai alapján gondoskodik a termőföld minőségének kedvezőtlen alakulását megelőző országos jogi, gazdasági és műszaki szabályozó illetve érdekeltségi rendszer kialakításáról.”

A TIM állapot felvételezésére 1992-ben került sor. A mérőhálózat 1236 pontot foglal magába, amelyek kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein kerültek kijelölésre. Valamennyi mérési ponton meghatározták a talajszelvényre, a talajszelvény genetikai szintjeire vonatkozó jellemzőket. A talajjellemzőket időbeni változékonyságuk szerint induláskor egy alkalommal, majd egy, három és hatévenként vizsgálják. A monitoring pontok kiválasztásánál cél volt, hogy reálisan és természethűen jellemezzék az ország talajviszonyait. Ezért az 1236 pontból 865 található mezőgazdasági területen (70%), 182 erdővel borított területen (15%), 189 pedig speciális problematikus területen (15% S pontok) (Szabóné K.G., Pálmai O., 2005).

S pontok például:

  • degradálódott területek (főként mezőgazdasági területeken a természeti erők és/vagy az emberi tevékenység következtében létrejött degradációs folyamatok, mint pl. szél és víz okozta erózió, savanyodás, sófelhalmozódás, szikesedés, tömörödés, talajszennyezés stb.)

  • ivóvízbázisok hidrogeológiai védőterületein

  • tavak, tározók vízgyűjtőin

  • erősen szennyezett ipari és agglomerációs körzetekben

  • szennyvíziszap-, szennyvíz-, hígtrágya-elhelyező mezőgazdasági területeken

  • közlekedés által érintett területeken

  • hulladék és veszélyes hulladék lerakóhelyek környezetében

  • katonai létesítmények környékén

  • természetvédelmi területek

  • roncsolt felületek (felszíni bányászat által roncsolt felszínek, rekultivált meddőhányók stb.)

  • környezeti szempontból érzékeny területeken (pl. védett területek pufferzónája)

A talaj állapotértékelése szempontjából végzett vizsgálatok 4 fő csoportba oszthatók:

  • évente (pl. pH, nitrit, nitrát)

  • 3 évente (pl. humusztartalom, P, K, Ca, Mg)

  • 6 évente (pl. toxikus anyag tartalom)

  • valamint esetenkénti, egyedileg elvégzett mérések

Az ország területén található TIM mintaterületek elhelyezkedéséről a 3.2. ábra tájékoztat.

3.2. ábra - Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer Magyarországon (forrás: Várallyay et al, 2008)

Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer Magyarországon (forrás: Várallyay et al, 2008)


Az állapotfelmérés és az első vizsgálati adatsorok eredményeit 1997-ben hozták nyilvánosságra. Ez alapján megállapítható, hogy a toxikus elemek esetében:

  • a minták 1-2%-ában magasabb a Ni érték a határértéknél,

  • messze 1% alatti a határértéket meghaladó Cu-tartalom,

  • a határértéket közelíti a Pb és Cd tartalom a minták egy kis részénél, ami egyértelműen antropogén hatásra enged következtetni,

  • egyetlen mintában sem éri el a határértéket a Cr, Co, valamint

  • az ország bizonyos területein magasabb az As-tartalom, ami geokémiai feldúsulást jelent (FM, 1997).