Ugrás a tartalomhoz

Talajvédelem

Dr. Farsang Andrea (2011)

A mezőgazdasági tevékenység hatásai. Kemizálás hatása a talajra, talajvízre

A mezőgazdasági tevékenység hatásai. Kemizálás hatása a talajra, talajvízre

A talajban mért elemtartalom eredete sokrétű lehet. Megkülönböztetünk geogén (4.3. táblázat), pedogén és antropogén eredetű elemtartalmat. Előfordulhat, hogy tisztán geogén (pl. talajképző kőzet eredetű) elemtartalom is meghaladja a talajra vonatkozó hatályos egészségügyi határértékeket (pl. érclelőhelyek közelében, fémekben gazdag ún. metallifer vagy szerpentin talajok találhatók.). Az antropogén szennyezőanyagok származhatnak

  • pontszerű forrásokból, mint pl.

    • Ipari területek (felszín alatti üzemanyag tartályok)

    • Kommunális hulladéklerakók

    • Balesetek (pl. közúti baleset), valamint

  • Nem pontszerű forrásokból

    • Szennyvíziszap, komposzt kihelyezés

    • Műtrágyák, peszticidek

    • Közlekedés

    • Állati eredetű hulladékok

    • Légköri kiülepedés

    • Szedimentáció.

4.3. táblázat - A vizsgált elemek különböző koncentrációi (ppm) a különböző kőzetekben és a kontinentális kéregben (Merian, 1984 nyomán)

MnFeCoNiCuZnCdPd
Agyagpala85048000196845950,1322
Mészkő700150002154320,1655
Gránit325200004713500,0932
Gneisz60033000132623650,1016
Bazalt13908600048134901000,103,5
Kontinentális kéreg80042000194535690,1015

A nem pontszerű forrásból származó és nagy területeket érintő elemforrásnak a műtrágya kijuttatás tekinthető (4.3 ábra). A trágyázás célja a növények tápelem ellátása, a talajok termékenységének megőrzése, a termések szinten tartása vagy növelése, a termésminőség javítása. Trágyázással pótoljuk a növények termése által talajból elvont tápelemeket. A tápanyag-utánpótlás történhet szerves és műtrágyákkal.

Trágyázással, a trágyák évenkénti kijuttatásával, elsősorban a következő terméshez szükséges tápelemeket biztosítjuk, javítjuk az aktuális ellátottságot. A trágyázás a múlt században Liebig tanításai nyomán vált tudományosan megalapozottá. Liebig felismerte a növények ásványi táplálásának szükségességét, s megalkotta az úgynevezett minimumtörvényt. Liebig munkásságát az ezredfordulón Mitscherlich fejlesztette tovább. Mennyiségi összefüggést állapított meg a tápanyagadagok és a termés nagysága között.

A műtrágyákban a különféle tápelemek jórészt, vagy teljes egészükben víz-, vagy gyenge savakban oldható formában vannak jelen, s csak viszonylag kisrészük nehezen oldható. A növények a műtrágyák hatóanyagait közvetlenül, vagy bizonyos átalakulás után veszik fel a talajoldatból. A különféle műtrágya hatóanyagok mindaddig amíg oldatban, vagy adszorbeált állapotban vannak jelen a talajban, megfelelő körülmények esetén ki vannak téve a kimosódás, illetve erózió-defláció okozta veszteségnek, s ily módon szennyezhetik a környezetet.

A vegyszerek használata a mezőgazdaságban elsősorban két területen a talajerő-gazdálkodásban és növényvédelemben terjedt el. A műtrágyák nemcsak pótolják a talajból elvont növényi tápanyagokat, mint a szerves trágyák, hanem növelik is azok mennyiségét. A környezetre elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén hat károsan, egyrészt a felszíni vizek eutrofizálódását okozza, másrészt a kutak és az ivóvíz nitráttartalmát növeli. A kötődni nem tudó foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak növények által fel nem vett része is kilúgozódhat, vándorol a talajvizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat. Másik része a felszíni erózióval ill. deflációval érheti el a felszíni vizeket. A nagy adagú műtrágyázás a kálcium kilúgozódásának fokozásával a talaj elsavanyosodásához vezethet hosszabb távon. A műtrágyázott területen a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, illetve a kémiai növényvédelem. Az előbb felsorolt hátrányok mellett azonban hangsúlyozni kell, hogy a műtrágyákról az emberiség táplálékszükségleteinek biztosítása érdekében jelenleg nem mondhatunk le, hiszen a növények tápanyagszükségletét- a szén, a hidrogén és az oxigén mellett fő tápanyagokat, nitrogént, foszfort, káliumot továbbá nyomelemeket csak így elégíthetjük ki.

A műtrágyák különböző nehézfémeket is tartalmazhatnak. A legtöbb szennyezőanyag elsősorban a szuperfoszfát nyersanyagaiban található, mint kísérő elem. A szennyező anyagok mennyisége a lelőhelytől függően változik. A különféle mikroelemtartalmú műtrágyák kijuttatása mindig csak kis mennyiségben történik, így közvetlenül nem jelentenek komoly potenciális veszélyt felszíni és talajvizeinkre. Kimosódásuk, talaj és felszíni vizeinkbe való kerülésük nagyobb mértékben elsősorban erózió következtében lehetséges.

4.3. ábra - A talajszennyezés forrásai

A talajszennyezés forrásai