Az öttusa történetét illetően mindig visszautalunk az ókori görög olimpiai pentatlonra, valójában ez mégis a XX. század egyik sportága. Az említett két sportág között sok hasonlóságot nem találunk, hiszen az ókori forma a birkózás mellett négy atlétikai számot tartalmazott (futás, távolugrás, gerelyhajítás, diszkoszvetés), míg a mai pentatlon öt különböző sportágat képvisel egy szakágon belül, lovaglás, vívás, úszás, lövészet, futás. Sokoldalú vizsgája tehát az emberi teljesítménynek, hiszen két nap alatt kell a teljesen eltérő képességeket igénylő sportágakból a maximumot kihozni. Találóan nevezték már őket a sport Rambóinak.

Nemzetközi múlt

Utalva az ógörög pentatlon sokoldalúságára Pierre de Coubertin volt a sportág ötletadója. 1912 óta szerepel az olimpiai programban az öttusa.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság budapesti kongresszusán, 1911-ben állapították meg az öttusa műsorát. A számok sorrendje: lövészet, úszás, vívás, lovaglás, futás. A lövészetet 25 méteres pályán hajtották végre, az úszás távja lett, a vívásban a párbajtőrt választották, a lovaglásnál kezdetben úgy vélték, a versenyző lovagolhat saját lovat, illetve a szervezők által biztosított lovat is, de 1920-ban úgy döntöttek, hogy mindenki a szervezők lovait lovagolja, sorsolást követően. A futást négy kilométeres távon rendezték, s a versenyzők magárautaltságát kihangsúlyozva a sportolókat külön, egyperces különbségekkel indították.

1948-ban megalakult a Nemzetközi Öttusa Szövetség, mely 1949 óta írja ki a világbajnokság programját.

Az öttusa az 1930-as években kezd igazán fejlődni, bár sokáig, a lovaglás, lövészet, vívás sajátos technikai jellemzői miatt, csak katonatisztek és tiszthelyettesek versenyeztek, később mégis megjelentek a „polgári” versenyzők is. Mivel a svédek indították útjára a sportágat, nem volt meglepő a versenyeken tapasztalt kezdeti fölényük, amelyet később a magyar, orosz és olasz öttusázók törtek meg.

Az öttusa Stockholmban debütált 1912-ben. Ezt követően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felügyelte, egészen 1928-ig, amikor megalakult a Comité International du Pentathlon Moderne Olimpique (CIPMO). Ezt a felügyelő szervet váltotta fel az 1948-ban létrejött Nemzetközi Öttusa Szövetség (Union Internationale de Pentathlon Moderne, UIPM). 1949-ben, Stockholmban megrendezésre került az első öttusa világbajnokság, melyet évente rendeznek meg napjainkban is. A versenyek programja tovább bővült, mivel az olimpiákon 1952-ben bevezették, majd 1992 után megszüntették a csapatok versenyét. 1991-ben az Európai Öttusa Szövetség (European Confederation Pentathlon Moderne, ECPM) is életre kelt, bár 1987-ben már megvolt az első kontinensbajnokság Nyugat-Berlinben. A női érdeklődés alól az öttusa sem lehetett kivétel, így 1981-től nők számára is rendeznek világbajnokságot, 1989 óta Európa-bajnokságot, 2000-ben pedig először szerepelhetett a női öttusa az olimpia versenyszámai között. Az Európai Öttusa Szövetség ebben a kategóriában is kiírja az Európa-bajnokságot és világbajnokságot, valamint a csapatversenyek mellé magyar javaslatra 1987-től még váltószámot is rendeznek.

Az öttusa sportág olimpiai eseményein Magyarország mellett Szovjetunió (Oroszország), Svédország játszották, játsszák a meghatározó szerepet.

Hazai múlt

Az 1920-as évek végére tehető hazánkban az öttusázás kezdete. Itthon, akárcsak külföldön katonai sportágként kezelték, ezért főleg a tisztképző főiskolákon foglalkoztak vele. Az első hazai öttusaversenyt 1927 áprilisában rendezték, a Ludovika Akadémián. Az amszterdami olimpiai játékokon már szerepelt magyar versenyző, 1932-ben pedig már teljes csapattal álltunk ki. A sportág nehéz helyzetét az eszközigény és az összetettsége adta. Sajnos csak kevesen érdeklődtek iránta, így nem alakult ki széles utánpótlása. A világháborút követően sokat javult a helyzet.

Bevezették a fiatalok számára, mintegy előkészítőként a háromtusa versenyeket, melyek pisztolylövészetből, úszásból és futásból álltak. A szervezett utánpótlás-nevelés sikerre vezette a magyar öttusát, hiszen az első csapatversenyt, amit az olimpián rendeztek, Magyarország nyerte.

Ezt a sikert még számos bajnoki cím követte. A hazai utánpótlás növekedése ellenére a klubok és egyesületek száma nemhogy nőtt, inkább csökkent. A hatvanas, hetvenes években több vidéki városban próbálkoztak az öttusa meghonosításával, de számottevő erőt a sportág csak a fővárosban képviselt Csepel, Honvéd, Újpesti Dózsa (UTE), illetve Székesfehérvárott.

A női szakág megjelenése a nyolcvanas évekre tehető. Az első magyar bajnokságot 1985-ben rendezték, majd az azt követő évben a magyar női válogatott elindult a világbajnoki küzdelmekben is.

Az öttusa is igazi magyar sportág, hiszen az eddigi olimpiák történetében szorgos versenyzőink egyéniben és csapatban kilenc aranyérmet, nyolc ezüstérmet és négy bronzérmet gyűjtöttek össze. Nemzetközi szinten is kiemelkedik Balczó András teljesítménye, akinek a nevéhez három aranyérem fűződik. Vörös Zsuzsanna pedig az athéni olimpián nem talált legyőzőre.

Versenyszabályok

Lebonyolítás

Általános szabály, hogy a hivatalos versenyek egynaposak, ahol ajánlott az öt versenyszám lehetőség szerint egy helyen történő lebonyolítása, egymástól „gyalogos” távolságra.

Versenyforma

Versenyszámok sorrendje

A versenyszámokat a következő sorrendben kell rendezni:

A kombinált szám szabályai

Egyéni verseny:

Hendikep rajt, kb. 20 m futás után 5 lövés leadása (max. 1:10 mp alatt); 1000 m futás; 5 lövés leadása (max. 1:10 mp alatt); 1000 m futás; 5 lövés leadása (max. 1:10 mp alatt); 1000 m futás.

Váltóverseny (3 versenyzővel):

Hendikep rajt, kb. 20 m futás után 5 lövés leadása (max. 1:10 mp alatt); 1000 m futás; 5 lövés leadása (max. 1:10 mp alatt); 1000 m futás, mindhárom versenyzőnek.

A váltózónának a rajt/cél vonalnál kell lennie.

Az öt versenyszám

Váltó-világbajnokság (3 versenyzővel) résztvevői

A világbajnokságok váltóversenyén csak a kontinentális bajnokságok vagy az adott földrész kvalifikáló váltóversenye eredményei alapján lehet indulni. Ha a kontinensbajnokságon (kivéve Európát) nincs váltóverseny, akkor az egyéni verseny (hagyományos csapatverseny) eredményeit kell használni. Abban az esetben, ha nincs hagyományos csapatverseny, akkor a verseny előtt 60 nappal érvényes ranglista eredményeit kell használni. A nemzeti szövetségek az egyéni versenybe benevezetteken kívül más(oka)t is nevezhetnek.

A földrészek az alábbiak szerint képviseltetik magukat

Az előző évi váltó-világbajnokság bajnokcsapatát a fenti 16 csapat közé meg kell hívni, a hely ahhoz a kontinenshez számít, ahova a Nemzeti Szövetség tartozik.

Hivatalos olimpiai versenyszámok

Férfi és női egyéni verseny.

Magyar Öttusa Szövetség

Magyar Sport Háza

1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.

Telefon: (+36 1) 460 6885

Fax: (+36 1) 460 6886

E-mail: <hmpa@pentathlon.hu>

WEB: www.pentathlon.hu