Ugrás a tartalomhoz

Sportelméleti ismeretek

Dr. Nádori László, Dr. Gáspár Mihály, Dr. Rétsági Erzsébet, H. dr. Ekler Judit, Szegnerné dr. Dancs Henriette, Dr. Woth Péter, Dr. Gáldi Gábor (2011)

Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Dialóg Campus Kiadó-Nordex Kft.

5. fejezet - A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

5. fejezet - A rekreáció elmélete és gyakorlata – Gáldi Gábor

Bevezetés

A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint 2004-től a társadalomtudományok önálló ága a sporttudomány, a sportrekreációt pedig szubdiszciplínának tekinthetjük. A nyugat-európai országokban a társadalomtudományokon belül a rekreációt önálló tudományként kezelik, mely az utóbbi időben rohamosan fejlődött, különösen a gyakorlati oldala. A növekvő szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésével kapcsolatos megnövekedett igényeket szerte a világon különböző szintű szakemberképzési struktúra kiépülése követte. Néhány évtizedes késéssel, az 1980-as évek végétől Magyarországon is megindult a rekreációs szakemberképzés.

A képzés fő tárgyainak megjelenése tekintetében nagy különbségek vannak a világ különböző egyetemein, de még egy adott országon belül is. Egyes szakemberek a rekreációt az élmény és a motiváció oldaláról közelítik meg, mások szerint a rekreáció olyan szabadidőben végzett tevékenység, mely egyfajta szórakozás, amit az ember magáért a tevékenységért végez. Közös vonás, hogy a rekreációt általában pszichológiai és szociológiai irányból közelítik meg, és céljának a tökéletes élmény, a „flow” elérését tekintik (Csíkszentmihályi Mihály, 2008).