Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 13., A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése, nyílvántartásának rendszere

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

13.4 Az erdőhasználatot és az erdőgazdálkodást alakító szakpolitikák

13.4 Az erdőhasználatot és az erdőgazdálkodást alakító szakpolitikák

13.4.1 Uniós szakpolitikák

Az Európai Unió erdészetre irányuló szakpolitikai eszközei, azaz az erdészeti stratégia, az erdészeti cselekvési terv, valamint az innovatív és fenntartható faalapú iparágakról szóló közlemény mellett néhány egyéb uniós szakpolitikai terület is lényeges az erdők és az erdészet szempontjából, igaz nem kifejezetten azokra vonatkozik. Ezekre az alábbiakban megjelölt szakpolitikai területekre az EU erdészeti cselekvési tervének számos lényegi eleme is utalást tesz.

  • A Natura 2000 hálózat kiemelt szárazföldi élőhelyeinek csaknem 20%-a erdőterület.

  • „Az uniós éghajlat-politika elismeri, hogy célkitűzései összességében csak akkor teljesülhetnek, ha ehhez minden ágazat – a földhasználati, földhasználat-változási és erdőgazdálkodási tevékenységeket is beleértve - megfelelő mértékben hozzájárul.”

  • A vállaláselosztási határozat (a 406/2009/EK határozat) és az ETS-irányelv (a 2009/29/EK irányelv) tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek szerint, az üvegházhatást előidéző gázkibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásokat az erdészeti tevékenységekre is ki kell terjeszteni.

  • Az erdészeti intézkedések finanszírozásának legfőbb eszköze a vidékfejlesztési rendelet (2007–2013)(az 1698/2005/EK tanácsi rendelet), amely többek között rendelkezik az erdőtelepítés társtámogatásáról, a Natura 2000 területeknek nyújtott kifizetésekről, a megelőzésről, a helyreállításról és más erdő-környezetgazdálkodási intézkedésekről, valamint az erdőgazdálkodási és fafeldolgozási beruházásokról.

  • Az erdőbirtokosoknak szánt tanácsadási szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos intézkedések hozzájárulnak az erdők fenntartható felhasználásához, növelik az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosságot, előmozdítják a hatások mérséklésére irányuló tevékenységeket és segítséget nyújtanak az erdőbirtokosoknak az alkalmazkodásban.

  • A környezetvédelmi feltételesség mechanizmusának alkalmazása szintén hatással lehet az erdőgazdálkodásra, különösen azt az állapotfelmérést követően, amelynek eredményeként a mezőgazdasági és ökológiai állapot keretfeltételei kiegészültek egy, a vízgazdálkodással összefüggő követelménnyel, melynek értelmében legkésőbb 2012-től védelmi sávokat kell kialakítani a vízfolyások mentén. E politika végrehajtása véderdősávok létrehozását vagy megóvását eredményezheti.(Szabó,2010)

  • A megújuló forrásokból származó energia használatának előmozdításáról szóló irányelv (a 2009/28/EK irányelv) a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelését írja elő az Európai Unió számára 2020-ig, ehhez pedig a legnagyobb mértékű hozzájárulást várhatóan a mezőgazdasági, az erdészeti és a szerves hulladék eredetű biomassza adja hő- és villamosenergia-termelés céljára, valamint a közlekedéshez használható üzemanyagként.

  • A közösségi növény-egészségügyi szabályozás (a 2000/29/EK tanácsi irányelv) az erdei élőhelyeken idegen vagy kártékony fajok és szervezetek terjedését hivatott megállítani. Folyamatban lévő felülvizsgálata révén az erdészeti szaporítóanyagok felhasználásának és kereskedelmének korlátozásai rugalmasabbakká válhatnak és/vagy úrrá lehet lenni az éghajlatváltozás kártevőkre és betegségekre, illetve kórokozó-átvivőkre gyakorolt hatásain.

  • Az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelv elismeri, hogy az erdészeti szaporítóanyagok megfelelő megválasztása erdészeti szempontból lényeges kérdés, valamint hogy a kiválasztott szaporítóanyagoknak genetikailag meg kell felelniük a különféle termőhelyi feltételeknek, és kiváló minőségűeknek kell lenniük.

  • A hetedik kutatási keretprogram bevezette az európai technológiai platformok fogalmát azokon a területeken, amelyeken Európa versenyképessége, gazdasági növekedése és jóléte a kutatás és a technológiai fejlődés függvénye. Az erdészeti technológiai platform – az ágazat irányítása mellett – közös alapot hoz létre az érdekelt felek számára a stratégiai kutatási ütemterv meghatározása és végrehajtása céljából. (COM,2010)

  • A hetedik kutatási keretprogram ezen kívül anyagi forrásokat biztosít az erdei környezet biológiai erőforrásainak fenntartható előállítására és az azokkal való fenntartható gazdálkodásra, valamint az ökológiai változások előrejelzésére irányuló kutatási együttműködésekhez.

  • A Bizottság Közös Kutatóközpontja egyebek mellett a távérzékeléssel, az éghajlatváltozással, az erdészeti monitoringgal, az erdők szétaprózódottságával, az erdőtüzekkel és az erdészeti információs rendszerekkel kapcsolatban folytat kutatásokat.

  • A jelenlegi kohéziós politika támogatja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházásokat, valamint hozzájárul a természeti környezet és a biodiverzitás megóvását és javítását szolgáló programok finanszírozásához.

  • A szakpolitikai összhang biztosítása érdekében a Bizottság szolgálatközi erdészeti csoportja rendszeresen ülésezik, napirendjére tűzve a lényeges erdészeti kérdéseket. (COM,2010)

13.4.2 Nemzeti szakpolitikánk

Az Európai Unió minden tagországa nemzeti szinten szabályozza az erdőgazdálkodást: a konkrét erdészeti törvényektől kezdve az erdészeti szempontokat érvényre juttató, egyéb tárgyú jogszabályokig.

Magyarországon,2009. május 25-én jelent meg, Az erdőről, az erdő védelmé-ről és erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény.(Szabó,2010) 2010. május 13-ig megalkották annak hét kiegészítő kormány és FVM rendeletét is.

Már elin-dult egy ún. jogszabályok felülvizsgála-ta „mozgalom”, intézkedés-, és kam-pánysorozat.

Ennek alapján ismertetjük az Erdőtörvényi és végrehajtási rendeleti módosításra vonatkozó javas-latokat.

  • Pontosítani kellene, hogy az erdőte-rület határát megjelölő és védelmet szol-gáló árok erdészeti létesítménynek mi-nősül-e, mivel az erre vonatkozó jogsza-bályi tételek az árkot nem nevesítik, nem sorolják fel az erdészeti létesítmények között. A magánerdő-tulajdonosok, fő-leg az alföldi területeken, a falopások el-len különböző mélységű árok (árkok) ki-alakításával védekeznek a jogtalan be-hatolók ellen. (Aztán az erdészeti ható-ság ezért büntet, vagy eredeti állapot visszaállítását rendel el, pedig az erdőterületben nem okozott kárt a létesített árok.

  • A magánerdő-gazdálkodásban a törvény által előírt szakirányító erdészeti szakszemélyzet erdész szakember és jogosult erdészeti szakszemélyzet működése, foglalkoztatása, meghatalmazás (szerződés, megállapodás) céljából mintát lenne célszerű kiadni.

  • Súlyosak és gazdasági veszteséget eredményeznek az erdőtörvényben és végrehajtási rendeleteiben előírt szakmai korlátozások. Erre a leglényegesebb példa a Natura 2000 –ben érintett erdőtervek előírásainak felülvizsgálata.

A szakma arra gondolt, hogy ennek keretében az erdészeti hatósággal, természetvédelemmel együttműködve, a Natura 2000-ben érintett erdőrészletek esetében azokat, amelyeket az eddigi tapasztalatok szerint indokolatlanul vontak Natura 2000 területek körébe, azokat a mostani eljárás során abból kiveszik. Mekkorát tévedett a szakma! (Balázs,2010)

Ezt támasztja alá:

A Natura 2000 hálózat kialakításának befejezése érdekében elfogadta a Kormány az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 23/2010 (II. 11.) Korm. rendeletet, amely 2010. február 26-án lépett hatályba.

A módosításnak több oka is indokolt volt; egyrészt az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv kapcsán az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárásban felmerült problémák kezelését szolgálta, másrészt ezek alapján új Natura 2000 területek kihirdetése is megtörténhetett.

A kormányrendelet 39 új, ún. jelölt Natura 2000 területet hirdetett ki, amely alapján teljesítette az Európai Bizottság előírását, amely 7 élőhely, 11 növényfaj, 8 állatfaj esetében írt elő további területkijelölést. Továbbá egy új madárvédelmi terület kihirdetését (Zselic) és egy madárvédelmi terület bővítését (Jászság) tette lehetővé a kormányrendelet módosítása.

Az egyes Natura 2000 területek pontos földrészleteinek és térképének kihirdetését az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza, amely 2010. május 26-án lépett hatályba.

E két jogszabály kihirdetésével befejeződik a Natura 2000 területkijelölések folyamata. (Erdészeti Lapok CXLV. Évf. 7-8. szám, 2010. július-augusztus)

  • Az új erdőtörvény felülvizsgálat során csak további gazdálkodási korlátozásokat írtak elő, néha teljesen szakszerűtlen megfogalmazásokkal (pl. kiemelten fontos odvas fák fenntartása március 1-től augusztus végéig az erdőben semmiféle tevékenység, csak védelmi feladat folytatható stb.) amelyek erdőgazdaságonként több százmillió forint gazdasági veszteséget jelentenek egy-egy erdőgazdaságnak, főleg a véghasználati korok (pl. bükk) felemelésével és az erdőgazdaságonként 50-68%-ban védettség alatt lévő területekkel.

  • Az új erdőtervezési körzetek egyáltalán nincsenek tekintettel az erdőgazdasági egységeknél (Zrt.,magán) meglévő erdészeti igazgatósági stb. gazdálkodási területekre. Települések maradnak ki üzemtervezéskor, a korábban történő üzemtervezéshez képest. (Balázs,2010)

Az erdészeti szakpolitikánkat tovább módosítja az a változás, hogy az erdőgazdaságok a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) tartoznak.

Az Országgyűlés 2010. június 08-án elfogadta az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A június 17-én hatályba lépett 2010. évi LII. törvény szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács megszűnik, az állami vagyon felett a tulajdonosi jogokat a vagyon felügyeletért felelős miniszter-jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter- gyakorolja.

Jogszabállyal módosították, az állami erdészeti társaságok feletti tulajdonosi jogkört. A Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

Így a korábban az MNV Zrt.-hez, illetve a HM-hez tartozó erdőgazdaságok is (22 társaság) június 17-től, egységesen a módosított feladatkörű MFB Zrt. szervezésébe tartoznak. (Erdészeti Lapok CXLV.évf.7-8 szám (2010.július-augusztus)

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága úgy döntött, hogy több fontos témát kíván napirendre tűzni a nyílt napok keretében.

Ehhez erdészeti témát tekintve létre kellett hozni az Erdészeti Albizottságot, amit indokolt, hogy az erdőnek megélhetési forrás, környezetvédelmi és gazdasági szerepe van.

Sok a magánerdő és annak harmonizálni kellene az állami érdekkel is.

Megújuló energia. Kell-e ehhez csak energia-erdő, vagy nem kell, mint az egyik lehetséges megújuló energia. Lehet eltérő vélemény a környezetvédelem és az erdőgazdálkodás között, de az egyértelmű, hogy az erdészek körében egységes a gondolkodás. Ezt bizonyítja, hogy az Országgyű-lés Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottsága 2010. októberben er-dészeti nyílt napot rendezett az Országház Felsőházi termében, „Erdészeti erőfor-rások a Kárpát-medencében" címmel, melyen 800 erdész vett részt.

Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntőjében az alábbiakat mondta el:

Az erdő, jövőnk záloga, fenntart-ható fejlődés alapja, az ember életéhez fontos elem. Az erdő sokaknak társadal-mi/közjóléti munkahelyi, gazdasági, stb. szerepet tölt be. Jelenleg az erdő 40%-a magánerdő, amely szintén az állami er-dőkkel együtt nemzeti kincs, nemzeti va-gyon, egységes kezelése szükséges.

De az is ismert, hogy akad probléma is, mint például az erdei vadkár kérdése a sok bekerített er-dősítés, őshonos fafajok védelme, az ára-dások.”

A köztársasági elnök véleménye sze-rint: „az ember túlfeszíti a húrt a termé-szettel szemben"

„Igaz, hogy az erdők 35%-a védelmi erdő, amely sokféle jellegű a jogszabályi felsorolásban. Ez már bizonyítja, hogy az erdő közvetlenül szolgálja az ember érdekét, mint fenntartható fejlődés, az ember érdeke. Ugyanakkor az ember terjeszkedése sok gondot okoz az erdőnek, ezt és az erdő értékét, szerepét az egész Kárpát-medencére lehet érteni.”

A Köztársasági elnök átnézte az Magyar Alkotmányt. Vajon foglalkozik-e az erdővel? Nincs az Alkotmányunkban az erdőről egyetlen szó sem. Felhívta az új Alkotmány készítőinek figyelmét Dr. Schmitt Pál arra, hogy az új Alkotmányból ne maradjon ki az erdő.

Fontos feladatot fogalmazott meg az Országos Erdészeti Egyesület számára, miszerint: Foglalja össze az erdőre, erdőgazdálko-dásra vonatkozó meglátásait, javaslata-it!

Dr. Semjén Zsolt, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettese, a nyílt nap megnyitóján elmondta, hogy:

„Most új feladatok jelentkeznek. 500 000 embernek van erdeje. Fel kell tár-ni, hogy az erdő megkapja -e a társada-lomtól, amit megérdemel. Ugyanis az erdő, az erdőgazdálkodás, több mint a mezőgazdaság egy ága, mert az erdő -gazdaság önálló és több.”(Balázs,2010)

Dr. Bognár Lajos a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára „Az erdő, mint a legsokoldalúbb erőforrás" címmel adott tájékoztatást a szaktárca véleményéről. Ismertette, hogy az Or-szágos Erdőállomány Adattár szerint hazánk területének 20-25%-át fedi erdő, amely területen 350 millió m3 a lábon álló faállomány. Az éves folyónövedéknek (fa gyarapodás, „hí-zás") csak 70%-a kerül évente kiterme-lésre.

A magyarországi erdőknek jól követhetően mintegy 200 éves az ismert története, és jelenlegi becsült értéke 2000 milliárd forint.

A szakember kiemelte, hogy a Nem-zeti Erdőprogramot, mint középtávú programot, 2006-2015-ig terjedően meg kell valósítani.

To-vábbi adatközlésben rögzítette, hogy 350 ezer hektár erdő áll természetvédelmi védettség alatt és további 200 ezer hektár pedig a Natura 2000 védelem alatt szerepel.

Fontos megállapítása volt a helyettes államtitkárnak, hogy „az erdő az erdészek kezében jó helyen van", majd felso-rolta a következő évek legfontosabb fel-adatait, abból is kiemelten a 2013 utánia-kat. Mint megtudtuk, ki kell használni az EU erdőkre vonatkozó támogatását (csekély nemzeti támogatás mellett); a meglévő támogatásokkal, sokkal jobban kell élni, szükséges az erdő növelése, fenntartása, művelése, be kell tartani a természetvédelmi előírásokat, korlátozásokat.

Jakab István, az országgyűlés alelnö-ke, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bi-zottságának, erdészeti albizottsági elnö-ke „Nyissuk ki a kapukat az erdőgazdál-kodók vidékfejlesztési feladatai előtt" címmel adott tájékoztatást.

A szakember a következőket mondta” A vidékfejlesztést új erdők telepítésé-vel kell elősegíteni, amik új, szakképzet-len munkaerőnek adnak munkát, példá-ul a tisztítás, nyesés, ápolás munkálatai-val. Az EU elfogadta a megemelt erdősí-tési egységárakat, amelyek segítségével most már el lehet érni évi 15-18 000 ha. új erdő telepítését.”

Kitért arra a ma még fennálló problé-mára, ami szerint a befejezett erdősíté-sek ápolására, nyesési munkákra, tehát a fenntartásra biztosítani kell az állami támogatást. Ami eddig részben elmaradt, ugyanis 2600 hektár folyamatban lévő erdősítés fele ápolatlan maradt. Elmaradt szakmai döntéseket kell meghozni, mégpedig az érintett erdőtu-lajdonosok, erdőgazdálkodók számára kiszámítható formában, mert enélkül nem lehet megfelelő erdőgazdálkodást folytatni. Egyszerű, a tulajdonos által is olvasható törvényekre van szükség, hogy a vidék zöld gazdasága fejlődjön.

Dr. Sebestyén Róbert, a Nemzeti Föld-alap elnöke „Az állami erdők szerepe Magyarországon" címmel tartott előadásában elmondta, jelentős nagyságú Natura 2000 alá tartozó erdőkkel foglal-kozik az NFA (Nemzeti Föld Alap). Ezeket az erdőket a terü-letileg illetékes Zrt.-k vagyonkezelési szerződéssel használják. A vagyonkeze-lési szerződéseket meg kell újítani, mert lejárnak ebben az évben. Csak cserével lehet állami erdő tulajdonjogát megszerezni, úgy, hogy cserénél értékesebb erdőt kapjon az állam. A szakember kijelentette, hogy az ál-lami erdők forgalomképtelenek. (Balázs,2010)