Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 13., A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése, nyílvántartásának rendszere

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

13.6 Erdészeti információcsere az Európai Unióban

13.6 Erdészeti információcsere az Európai Unióban

Az erdőkkel kapcsolatos döntéshozatal akkor jár minden érintett számára a legtöbb társadalmi-gazdasági és ökológiai előnnyel, ha az erdészeti erőforrásokról és azok állapotáról megfelelő információk állnak rendelkezésre.

Az EU az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Biológiai Sokféleség Egyezmény értelmében jelentéstételi kötelezettséggel tartozik, a jelentéseknek pedig megbízható és következetes erdészeti információs rendszereken kell alapulniuk.

Az erdőkkel kapcsolatban jelenleg több különböző szinten is léteznek adatok:

  • Erdőnyilvántartások: Az erdészeti erőforrások szükséges adatainak legnagyobb részét nemzeti erdőnyilvántartások tartalmazzák. Mivel az adatok szerkezete nem egységes, felhasználásuk uniós szinten korlátokba ütközik. (14. modul: Erdőrendezés, erdőtervezés, erdőtérképezés)

  • Az erdő nyilvántartási rendszereket ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a fatermelési szempontokon túl, a társadalmi-gazdasági információkra is kitérjenek.

  • Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, amely nemcsak a közvetlen kifizetések igazgatására és ellenőrzésére szolgál, hanem bizonyos vidékfejlesztés-politikai területalapú intézkedéseket is magában foglal (pl. agrár-környezetvédelmi erdőgazdálkodási intézkedések).

  • Az erdők állapotának figyelemmel kísérése (monitoring): Az uniós jogszabályoknak megfelelően 1987-től 2006-ig, azaz a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló rendelet (Forest Focus, a 2152/2003/EK rendelet) hatályának lejártáig a tagállamok „kiterjedt és intenzív monitoring keretében”követték nyomon az erdők állapotát. 2007 óta e tevékenység szabályozására nincs uniós jogalap, de a Life+ (a 614/2007/EK rendelet) program „FutMon” projektje várhatóan monitoring elemekkel bővül a jövőben.

  • Az erdőtípusok osztályozása: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség olyan erdészeti tipológiát dolgozott ki, amelyet végső soron az erdők ökológiai alapú értékeléséhez lehet majd használni, ám egyelőre csak néhány tagállam tesztelte erdészeti információs rendszerén belül. Alkalmazása még jelentős technikai munkát és erőforrásokat igényel.

Az európai erdészeti adatbázis az erdőkkel kapcsolatos információk legfontosabb tárháza kíván lenni.

Jelenleg azokat a részletes területi adatokat tartalmazza, amelyeket a korábbi uniós rendelkezések értelmében, illetve korábbi projektek nyomán gyűjtöttek össze. Az Eurostat éves kimutatást ad a fatermelésről és –kereskedelemről. A statisztikák elkészítésekor az adatok segítségével modellezhető az éves fahasználat széntartalma, azaz az erdőkből kitermelt fák széntartalmának megjelenése a fából készült termékekben. Az Eurostat emellett éves gazdasági mutatókkal is szolgál az erdészet, a fakitermelés és az erdőkre épülő faipari ágazatok vonatkozásában.

Az Európai Unióban jelenleg nem működik olyan rendszer, amely nyomon követné a kártevők tömeges megjelenését, ám ha figyelembe vesszük az éghajlatváltozás várható hatásait a kártékony szervezetek terjedésével kapcsolatban, indokolt lehet ilyet létesíteni. Mivel nem álltak rendelkezésre összevethető és ellenőrizhető adatok, nem lehetett teljes képet alkotni az erdészeti műveletek üvegház hatású gázok-mérlegéről és annak biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról.

A EU erdészeti cselekvési tervének értékelése a meglévő erdészeti információs rendszerek fejlesztésére szólított fel.

Jóllehet számos tagállam a saját céljait legteljesebb mértékben kielégítő erdészeti statisztikákkal rendelkezik, azok uniós vagy globális szinten nem mindig szolgálnak használható adatokkal.

Javíthat az erdők használatával, funkcióival és végső soron az erdők védelmével összefüggő információk minőségén, ha a jelentéstétel összehangolt és a mutatók teljesebb készletén alapul.

Pontosabb adatokra van szükség az erdők szénkészletével, illetve a kitermelt fából készült termékek szénmegkötésével kapcsolatban is annak érdekében, hogy az erdők és az erdészeti tevékenységek továbbra is eredményesen hozzá tudjanak járulni az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez. (COM,2010)