Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 14., A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS ÉS A BIRTOKRENDEZÉS

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

14.6 A kölcsönös megfeleltetés európai uniós jogi szabályozása

14.6 A kölcsönös megfeleltetés európai uniós jogi szabályozása

Az EU önálló, külön jogszabályt nem alkotott a kölcsönös megfeleltetésről, hanem a két támogatási „alapjogszabály” – a közvetlen kifizetésekről és a vidékfejlesztési támogatásoktól szóló rendeletek – kereteiben jelenteti meg az alkalmazásra, az ellenőrzésre, és a szankcionálásra vonatkozó előírásokat. Ez logikus megközelítés, ha az előző fejezetben vázlatosan tárgyalt okfejtésből indulunk ki, vagyis abból, hogy a társadalom elvárhatja a mezőgazdálkodóktól a környezetbarát mezőgazdasági termelést és felelősségteljes állattartást az agrártámogatások ellentételezéseként.

A támogatásokról tanácsi, a végrehajtások részletes szabályairól bizottsági rendeletek hatályosak, nevezetesen:

  • A Tanács 73/2009/EK Rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról.

  • A Bizottság 796/2004/EK Rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK Tanácsi Rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. (Mivel, az 1782/2003/EK Tanácsi Rendelet hatályát vesztette ezért az 1782/2003/EK rendeletre történő hivatkozásokat a 73/2009/EK Tanácsi Rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni.)

  • A Tanács 1698/2005/EK Rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról.

  • A Bizottság 1975/2006/EK Rendelete a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

A Tanács 73/2009/EK Rendelete 5. és 6. cikke szerint a kölcsönös megfeleltetés, mint a támogatási feltételrendszer elemei, alapvetően két előíráscsoportra oszthatók.

Ezek:

  • a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények és

  • a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (Good Agricultural and Environmental Condition.) fenntartására, valamint az állandó legelők arányának megőrzésére (Nem alkalmazandó az erdősítésre szánt állandó legelőként hasznosított földterületek esetén, amennyiben az ilyen erdőtelepítés összeegyeztethető a környezettel.) vonatkozó előírások.

A 73/2009/EK Rendelet 5. cikk (1) pontja szerint „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következő területeken állapítják meg: környezetvédelem, köz-, állat- és növényegészségügy (állatok azonosítása és nyilvántartása, megbetegedések bejelentése), állatok kímélete.” A Rendelet II. melléklete a jogszabályokat az érintett szakterületek szerint sorolja fel.(14-1.táblázat)

A 14-2, ill. 14-3 ábra alapján néhány fontos tényre érdemes ráirányítani a figyelmet:

  • minden érintett jogszabály közel egy évtizede, vagy még régebbi időponttól hatályos,

  • a kölcsönös megfeleltetésben ezek közül sehol sem a teljes jogszabályt, hanem csak a konkrét jogszabály-hely (cikk, bekezdés) szerinti előírást kell alkalmazni, ezért a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése (és esetleges szankcionálása) csak az ábrán meghatározott követelményekre kell, hogy kiterjedjen.

A Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények a régi tagállamokban már 2005-2007 között fokozatosan a kölcsönös megfeleltetés részeivé váltak. A Tanács 2004/281/CE határozatával elfogadott módosítás szerint a Tanács 1782/2003/EK Rendelete 143b cikke (6) bekezdése alapján az új tagországokban az egységes területalapú támogatási rendszernek megfelelő támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők az „A” pontban felsorolt, a környezetvédelemre, valamint a köz- és állategészségügy, az állatok azonosítása és nyilvántartására vonatkozó követelményeket (JFGK 1-8)(14-2.melléklet) 2009. január 1-től; a „B” pontban felsorolt további köz-, állat- és növény egészségügyi, illetve megbetegedések bejelentésére vonatkozó követelményeket (JFGK 9-15) 2011. január 1-től, míg a „C” pont követelményeit, az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket (JFGK 16-18) a 73/2009 EK Rendelet 124. cikk (5) bekezdés c. pont alapján csak 2013. január 1-től kötelesek betartani.

A HMKÁ (a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) előírásait már 2004-től alkalmazni kellett.

14-2. ábra: A 73/2009/EK Rendelet II. melléklete -1

14-3. ábra: A 73/2009/EK Rendelet II. melléklete -2

A 73/2009/EK Rendelet alapján a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban a tagországok másik kötelezettsége, hogy a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapottal összefüggésben előírásokat fogalmazzanak meg, amit a gazdálkodóknak be kell tartaniuk, konkrétan:

  • a talajerózió,

  • a talaj szervesanyag-tartalma,

  • a talajszerkezet, és

  • a környezet megőrzésének minimális szintje, valamint

  • a vízvédelem és vízgazdálkodás vonatkozásában. (14-3.melléklet)

A 73/2009/EK Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerint: „a tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. A tagállamok a III. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimum-követelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet”. Az előírások, mint általános keret jelennek meg, amiből a tagországok adottságaikra tekintettel határozzák meg a konkrét és részletes előírásaikat. Az új tagállamoknak (Romániára és Bulgáriára nem vonatkoztatva) az említetteken túl biztosítaniuk kell, „hogy a 2004. május 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.”(Dorgai et al.,2009)

A magyar jogrendben számos Korm. rendelet és FVM rendelet gondoskodik ennek az előírásnak a végrehajtásáról.

Mint például:

  • a 81/2009.(VII.10.) FVM rendelet, a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról.

  • 32/2010.(III.30.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezet Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008.(IV.24.) FVM rendelet módosításáról.