Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 14., A KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS ÉS A BIRTOKRENDEZÉS

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

14.7 A kölcsönös megfeleltetés követelményei a Natura 2000 hálózatba sorolt területek földhasználatára

14.7 A kölcsönös megfeleltetés követelményei a Natura 2000 hálózatba sorolt területek földhasználatára

A Natura 2000 hálózatot az Európai Unió területén megtalálható közösségi jelentőségű, ritka és veszélyeztetett állat-és növényfajok, valamint a közösségi jelentőségű természet közeli élőhelyek védelme érdekében hívta életre az Európai Unió. A Natura 2000 területek rendszere olyan összefüggő ökológiai hálózatot képez, amely a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmével hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, segíti e fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi állapotának fenntartását, a rontott állapot helyreállítását.(Kelemen,2009)

14-4. ábra: Natura 2000 területek Magyarországon (www.natura2000.hu)

14.7.1 A NATURA 2000 területek kialakítása

Minden tagállam kötelessége, hogy elkészítse az ún. nemzeti listát a közösségi jelentőségű területekről (KJT).

A beterjesztett nemzeti listát az Európai Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével kiértékeli, és a tagállammal közösen elkészíti a KJT listát. Az Európai Természetvédelmi és Biodiverzitás Tematikus Központ (European Topic Centre on Nature Protection and Biodiversity ETC/NPB) végzi el a szakmai feladatot. A tematikus központ irányító szerepét a párizsi Természettudományi Múzeum (Museum National d’Histoire Naturelle) látja el. Feladatai közé tartozik a biológiai sokféleség európai helyzetének és trendjeinek értékelése és a Natura 2000 hálózat kialakításának segítése.

A végső döntés az Európai Bizottság kezében van, nagy hangsúlyt helyeznek a tagállammal folytatandó párbeszédre. Abban az esetben, ha az Európai Unió a tagállam ellenében mindenképp szerepeltetni kíván egy területet a listán, a kérdést a Tanács (szakminiszterek testülete) elé viheti. A Tanács a döntéseit egyhangú szavazással hozza meg, a tagállam számára mindig nyitva áll az út, hogy megakadályozza egy terület felkerülését a listára.

A közösségi szintű döntéshozatal előtt a nemzeti listákat ún. biográfiai értekezleten elemzik. Ezen rendezvények szervezése és azokra való felkészülés, az előzetes elemzések szintén az ETC/NPB feladata. Az élőhely védelmi szakbizottság és tudományos munkacsoportja úgyszintén véleményezi az előzetes nemzeti listát.

A Natura 2000 területi javaslatok kiértékelésének megkönnyítésére és a nagy földrajzi változatosságból fakadó nehézségek kiküszöbölésére az Európai Unió területét biográfiai régiókra osztották fel. A jelenleg használt térkép, amely a Berni Egyezmény keretében kialakításra került Emerald hálózat megalapozásához készült, az EU 15 tagállamára 6 biográfiai régiót jelenít meg. Ezeket a régiókat növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján különítették el oly módon, hogy az, a zonális vegetációval borított területeket és a szórványos kis szigeteket beolvasztották az azokat körülölelő régiókba.

Jelenleg az alábbi régiók léteznek az EU 15 tagállamának határain belül:

  • boreális

  • kontinentális

  • alpin

  • atlantikus

  • mediterrán

  • makaronézia

Az EU keleti bővülésének eredményeként további három új régióval gazdagodik a térkép.

Ezek a következők:

  • pannon

  • sztyep

  • fekete-tengeri régió.

A biográfiai régiók szerint kiértékelt és az Európai Bizottság és az állam egyetértésével kialakított területi javaslatok határideje 1998. júniusa volt. Ezt követően a tagállamoknak legfeljebb 6 év áll rendelkezésre, hogy a különleges természet megőrzési területté nyilvánítást elvégezzék.

14.7.2 A Natura 2000 űrlap és adatbázis

A III. melléklet terület-kiválasztási kritériumai alkalmazásának dokumentálására, valamint a javasolt területekre vonatkozó alapvető információk összegyűjtése érdekében az Európai Bizottság egy egységes adatlapot készített (97/266/EK sz. döntése). Ugyanezzel a tartalommal elkészült egy adatbázis-kezelő szoftver is. Minden javasolt Natura 2000 területre ki kell tölteni az űrlapot és az adatokat a Natura 2000 adatbázisban rögzíteni kell. Ezeket az adatokat és a javasolt KJT térképet kell megküldeni az Európai Bizottságnak a javasolt területek nemzeti listájával együtt.

Az eredetileg alkalmazott Natura 2000 adatbázis és – szoftver nem volt teljesen alkalmas a csatlakozó országok adatainak rögzítésére, mivel a referencia listák csupán a már teljes jogú tagországokra vonatkoztak. Ezért a szoftvert frissíteni kellett.

14.7.3 Hatásvizsgálat és jelentési, monitorozási kötelezettségek

Az élőhely védelmi irányelv (92/43/EGK) 6(3) cikkének megfelelően bármely olyan projektre vagy tervre, aminek jelentős hatása lehet a Natura 2000 területre, hatásvizsgálatot kell végezni. A hatásvizsgálatnak az adott terület természetvédelmi célkitűzéseire kell összpontosítania.

Bizonyos különleges esetekben a tagállam kivitelezheti vagy engedélyezheti ilyen projektek megvalósulását is, de egyidejűleg kompenzációs intézkedéseket kell foganatosítania, azaz a veszélyeztetett területen található élőhely típusok és fajok számára más, a jegyzéken nem szereplő területeken azonos mértékben kell a kedvező természetvédelmi helyzetet biztosítania.

A jelentős hatás meghatározásánál kiemelten hangsúlyozni kell, hogy nem csupán a Natura 2000 területen belüli tevékenységeket kell figyelembe venni, hanem az azon kívül eső, de lehetséges hatással bíró terveket és tevékenységeket is.

A Tanács 85/337/EGK számú irányelve alapján végzett környezeti hatásvizsgálathoz (és az annak hazai jogharmonizációjára megalkotott 314/2005 sz. Kormányrendelethez) képest az élőhely védelmi irányelv 6. cikkének rendelkezései szűkebb körű vizsgálatot írnak elő.

A környezeti hatásvizsgálati irányelvben megfogalmazott módszertan irányadó lehet a 6 (3) cikknek megfelelő hatásvizsgálatokhoz. Ez biztosítja majd, hogy az állapotfelvétel és vizsgálati folyamat átláthatósága megfelelő legyen.

Mind az élőhely védelmi irányelvben (92/43/EGK), mind a madárvédelmi irányelvben (79/409/EGK) több pont is tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan, hogy a tagállamok milyen tartalmú és rendszerességi jelentéseket kötelesek az Európai Bizottság számára megküldeni. A Natura 2000 űrlapok és –adatbázis továbbítását is ilyen feladatként értelmezhetjük.

Az élőhely védelmi irányelv értelmében a tagállamok kötelesek hatévenként jelentést küldeni az Európai Bizottságnak, amelyben beszámolnak az irányelv végrehajtása érdekében kifejtett tevékenységről.

A jelentéseknek az alábbiakat kell tartalmazniuk:

  • a meghozott természetvédelmi intézkedések

  • az intézkedések hatása az I. mellékletben feltüntetett élőhely típusok és a II., illetve a IV. mellékletben szereplő fajok természetvédelmi helyzetére

  • a monitorozás főbb eredményei stb.

Az Európai Bizottság és a tagállamok megegyeztek abban, hogy az első jelentést 2001 végére össze kell állítani.

A tagállamok mindkét irányelv esetében kötelesek jelenteni a derogációk (eltérések) alkalmazását is. Az Európai Bizottság egy szoftvert készíttetett a benyújtott adatok kezelésére.

A monitorozást az élőhely védelmi irányelv csak röviden említi: a közösségi jelentőségű élőhely típusok és fajok természetvédelmi helyzetének alakulását a tagállam köteles nyomon követni. Bizonyos tagállamokban már folyó projektek keretében elkezdték az egyes monitorozási módszertan kialakítását és a nemzeti és a nemzetközi monitorozási előírások egységesítését.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer –amelynek alapját az 1997-ben elkészült szakmai javaslat képezi, és amely jelenleg a kialakítás és fejlesztés szakaszában van, jó alapot nyújt majd a hazai Natura 2000 területek monitorozására. (Demeter, 2000)

14.7.4 A Natura 2000 hálózat irányelvei

Magyarország számos természetvédelmi értéke az ország sajátos biográfiai adottságaiból fakadóan európai jelentőségűnek tekinthető. Ezen értékeink jelentős részét a mai napig sikerült megőriznünk. Ez a helyzet egyrészt azzal magyarázható, hogy a természet terhelése nálunk alacsonyabb mértékű volt, mint általában a nyugat-európai országokban, másrészt a hagyományokra épülő, szervezett természetvédelmi tevékenységnek köszönhető.

Az Unióhoz történő csatlakozáskor hazánk számottevő természeti örökséget visz „apportként” a közösségbe. Ennek a természeti örökségnek a védelme az EU jogszabályai által lefektetett közösségi feladatunk. A feladat az, hogy hazánk gazdaságát és infrastruktúráját oly módon fejlesszük, hogy közben szerencsés módon megmaradt természeti értékeinket megőrizzük, eleget téve a nemzetközi egyezmények által szorgalmazott „fenntartható használat” elvének.

A két irányelvből fakadó feladatok teljesítését az Európai Bizottságnak az 1999 júliusában átadott tárgyalási álláspontjában a magyar kormány vállalta.

A csatlakozási tárgyalások során technikai kiigazításokat kértünk a két irányelv mellékleteiben felsorolt fajok/élőhely típusok jegyzékének módosítására. Az új biográfiai régió mellett, négy madárfaj felvételét javasoltuk a madárvédelmi irányelv I. mellékletére, 110 vadászható madárfaj feltüntetését pedig II/2 mellékletén. Az élőhely védelmi irányelv esetében 8 új élőhely típust, mintegy 50 növény- és 50 állatfaj felvételét javasoltuk.

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága mind a 12 tárgyaló ország javaslatait bekérte. Konkrét lista csak a csatlakozási szerződésben jelent meg hivatalosan, de sürgősen el kellett kezdeni a hazánkban előforduló élőhely típusok és fajok országos felmérését. (Demeter,2000)

Az Európai Közösség első természetvédelmi irányelve, az 1979-ben kihirdetett madárvédelmi irányelv (79/409/EGK), az élőhely védelmi irányelvvel (92/43/EGK) együtt, ma az EU természetvédelmi szabályozásának alapját képezi.

14.7.5 A Natura 2000 hálózat hatása a föld (terület) használatra

Magyarország EU-s csatlakozása a természetvédelem területén is változásokat hozott. Újabb feltételrendszernek kell megfelelni, volumenében és minőségében is sajátos jellegű feladatokat kell a következő években megoldani.

Csatlakozni kell az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózathoz, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadonélő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, természetvédelmi helyzetük fenntartását, illetve helyreállítását. A hálózat neve Natura 2000. Céljai között a legfontosabb a tudományos, a gazdasági és a társadalmi fejlődési igények összehangolása a természetvédelem céljaival.

A Natura 2000 hálózat megvalósulása több mindenre-, így a földhasználati reformra is hatással lesz, de nem helyettesíti a hazai természetvédelmi területek rendszerét, hanem azt kiegészíti, annak kiegészítő eszköze lesz. Jelenlegi elképzelések szerint a hálózatba tartozó területek védelmét szerződések biztosítják majd. A mezőgazdasági termelés helyenként erősen korlátozott lehet a védelmi jelleg elsődlegessége miatt olyan is előfordulhat, hogy az intenzív termelési módot tiltják. Ilyen esetekben a megszorításokból származó jövedelem kiesés és a felmerülő költségek különbsége miatt a gazdálkodók kompenzációban részesülnek.

A területalapú támogatások mértékét, módját kormányrendelet (ek) fogják továbbra is meghatározni (Az előkészítés folyamatban van). Ez a jogszabály művelési áganként határozza majd meg a legfontosabb gazdálkodási szabályokat, amelyek a természeti értékek károsodásának kizárását, megelőzését biztosítják. Az agrártámogatások eszközrendszerén keresztül a szabályozással arányban álló területalapú juttatás kifizethető 2007.07.01-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv költségkerete terhére.

Hazánkban a Natura 2000 területekhez kapcsolódó természetvédelmi eszközöket és célokat az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) sz. Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály két részre bontja a hálózatot: az egyéb jogszabályok alapján országos védelem alatt álló területeken továbbra is a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény szabályozása az irányadó.

A hatóságilag elrendelt korlátozások miatt kártalanítás jár az érintetteknek, amelynek részletes szabályait a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról szóló 276/2004 (X.8.) sz. Korm. rendelet tartalmazza.

A hazai természetvédelem stratégiája az, hogy a legértékesebb és a legfontosabb védett természeti területek (nemzeti parkok, egyezmények alá tartozó vagy más okból nemzetközi jelentőségű fokozottan védett területek) az állam tulajdonában legyenek, a természetvédelmi kezelési tevékenységet az állami szervek lássák el.

A védett területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. Törvény deklarálja, hogy a szövetkezetek közös használatában lévő, illetve már magántulajdonba került védett, védelemre tervezett területek meghatározott részét 2006.12.31-ig állam javára kell kisajátítani.(Demeter,2000)

14.7.6 A Natura 2000 területek kijelölésének és szabályozásának hazai gyakorlata

Magyarország 2004-ben, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet értelmében az Európai Bizottságnak összesen 512 Natura 2000 terület kijelölésére tett javaslatot, amelyek együttes kiterjedése mintegy 1,95 millió hektár, az ország területének 21%-a. A pannon biográfiai régió élőhelyeinek, állat –és növényfajainak elsősorban Magyarország ad otthont az Unión belül, ezek megőrzése nagymértékben hazánkon múlik. Magyarország jelentős szerepét a Natura 2000 hálózatban az is jelzi, hogy a közösségi jelentőségű élőhely típusok közül 46, a növényfajok közül 36, a madárfajok közül 91, az egyéb állatfajok közül pedig 105 fordul elő az országban, köztük olyan kiemelt jelentőségű bennszülött fajok, mint a magyar kökörcsin, a pilisi len és a rákosi vipera.(Kelemen,2009)

A területek listája 2003 októberében került véglegesítésre. A területek kijelölése az irány elvek mellékletein szereplő, hazánkban előforduló 46 élőhelytípus, 36 növényfaj és 105 állatfaj, ezeken belül 91 madárfaj figyelembevételével történt.

A kijelölt Natura 2000 területek 1968 ezer ha-t tesznek ki, (ezen belül 1390 ezer ha. kiterjedésben 469 természet megőrzési terület, valamint 1350 ezer ha.-on 55 különleges madárvédelmi terület. A két területtípus között 41%-os az átfedés), melyek az ország területének 21%-át jelentik. Ezen belül 755 ezer ha. külön jogszabállyal is védett, ami a védett területek 89%-át teszi ki. Ez egyben azt jelenti, hogy kimondottan a Natura 2000-es programon belül 1213 ezer ha-t jelöltek ki, vagyis a területeknek 39%-a már korábban is védelem alatt állt, 61%-a pedig újonnan került a listára. A kormányrendelettel kihirdetett listán mintegy 500 ezer földrészlet található.

Nem vitatva a Natura 2000-es területek kijelölésének szakszerűségét és fontosságát, meg kell jegyezni, hogy minden ilyen kezdeményezés csökkenti a „természet általános védelmének” alapelveit és komolyságát, hiszen mindaz, ami e kategórián belül védelem alá került, legalább három esetben átfedi az általános védelem valamelyik előírását. (Rakonczay,2008)

A magyarországi Natura 2000 területek kijelölését hosszas adatgyűjtés előzte meg, amelyet elsősorban az Európai Unió Phare programja finanszírozott, és melyben több mint száz botanikus és zoológus szakértő vett részt. A kijelölésre javasolt területek listáját – az adatgyűjtések eredményeit is figyelembe véve – a nemzeti parkigazgatóságok ellenőrizték és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) véglegesítette. A területek kiválasztásakor az uniós előírások alapján figyelembe kellett venni az adott faj vagy élőhely típus állományának nagyságát és sűrűségét, hazai elterjedését, hazai és nemzetközi védelmi helyzetét, valamint élőhely igényét. A kijelölésre javasolt területek listája – szakértői egyeztetést követően – az Európai Bizottság elé került jóváhagyásra. A Natura 2000 területek Európai Bizottság által jóváhagyott, helyrajzi számokat is tartalmazó listáját a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet hirdette ki.

A Natura 2000 területek védelmének jogszabályi kereteit a 275/2004. (X. 8. ) Korm. rendelet fekteti le, amely korlátozásokat és hatósági engedély köteles tevékenységeket határoz meg. A rendelet szerint a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető, és a Natura 2000 terület kijelölésekor jogszerűen folytatott tevékenység továbbra is korlátozás nélkül folytatható. A jogszabály ugyanakkor engedélyhez köti a Natura 2000 területeken olyan tevékenység folytatását, vagy olyan beruházás kezdeményezését, amely az adott területre megfogalmazott természetvédelmi célok elérését akadályozza. Engedélyhez kötött például a gyepfeltörés vagy az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport telepítése, kivágása stb.

Számos olyan jogszabály is megjelent, amely kifejezetten segíti a Natura 2000 területeken történő gazdálkodás fenntartását, fejlesztését. A jogszabályi előírásokon kívül azonban a Naura 2000 területek védelme a gazdálkodóval való „szerződéskötés ” keretében is megvalósulhat. Ennek lényege, hogy ha a gazdálkodó vállalja a Natura 2000 fenntartási tervben meghatározott javaslatok betartását, akkor az általa végzett természetvédelmi szolgáltatásért cserébe anyagi ellentételezést, kifizetést kaphat. Számos európai országban láthatunk példát arra, hogy ez a támogatási rendszer jól működik, és Magyarországon is jó példával jár elől a magas természeti értékű területek rendszere (MTÉT: Magas Természeti Értékű Területek, korábban ÉTT: Érzékeny Természeti Területek), amely hasonló elvekre épül. A Natura 2000 hálózat vonatkozásában a támogatási rendszer kialakítása még folyamatban van. E projekt során húsz Natura 2000 mintaterületre készült el a fenntartási terv, amely a tervezési gyakorlat kialakításához nagyban hozzájárul, és remélhetőleg a későbbi támogatási rendszer kialakítását is segíti. (Kelemen, 2009)

14.7.7 A Natura 2000 jelenlegi helyzete

A védett területek megoszlása művelési ágak szerint:

Megbízható művelési ág adat csak a kiemelt oltalom alatt álló földterületekről áll rendelkezésre, mely szerint az összes védett terület közel fele erdő, egynegyede gyep (rét és legelő) mintegy 15%-a szántó, a többi pedig kert, szőlő, nádas, halastó, valamint művelésből kivont terület.

Védett területek megoszlása tulajdonosok szerint:

A 806 ezer ha. kiemelten védett területből állami tulajdonban van (77%). Az állami tulajdonban lévő területből 260 ezer ha. (42%) a nemzeti parki igazgatóságok, mintegy 300 ezer ha. (49%) az állami erdőgazdaságok, a többi (9%) a katonai szervek, a vízügy és más állami szervezetek vagyonkezelésében van. (Rakonczay,2009)

A Natura 2000 hálózat magyarországi véglegesítése és az Európai Unió Bizottsága elvárásainak teljesítése érdekében egy kormányrendelet-módosítás és egy új miniszteri rendelet kihirdetésével kívánt a KvVM eleget tenni a hazai és közösségi előírásoknak.

A Natura 2000 hálózat kialakításának befejezése érdekében elfogadta a Kormány az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 23/2010 (II. 11.) Korm. rendeletet, amely 2010. február 26-án lépett hatályba.

A módosításnak több oka is indokolt volt; egyrészt az élőhely védelmi és a madárvédelmi irányelv kapcsán az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárásban felmerült problémák kezelését szolgálta, másrészt ezek alapján új Natura 2000 területek kihirdetése is megtörténhetett.

A kormányrendelet 39 új, ún. jelölt Natura 2000 területet hirdetett ki, amely alapján teljesítette az Európai Bizottság előírását, amely 7 élőhely, 11 növényfaj, 8 állatfaj esetében írt elő további területkijelölést. Továbbá egy új madárvédelmi terület kihirdetését (Zselic) és egy madárvédelmi terület bővítését (Jászság) tette lehetővé a kormányrendelet módosítása.

Az egyes Natura 2000 területek pontos földrészleteinek és térképének kihirdetését az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza, amely 2010. május 26-án lépett hatályba.

E két jogszabály kihirdetésével befejeződik a Natura 2000 területkijelölések folyamata. (Erdészeti Lapok CXLV. Évf. 7-8. szám, 2010. július-augusztus)