Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.2 Alkalmazott legfontosabb alapfogalmak

15.2 Alkalmazott legfontosabb alapfogalmak

Birtokrendezés, birtoktervezés:

A termőföld tulajdoni és használati viszonyainak olyan átalakítása, amely a fenntartható agrárfejlődés alapelveire építve hosszabb távra biztosítja a földhasználattal egyező föld magántulajdont, a versenyképes mezőgazdasági termelőegységek(birtokok) létrehozását, a birtokszerkezet állandó javítását megfelelő állami cél és eszközrendszer alkalmazásával, az agroökológiai potenciálhoz (földhasználati teljesítőképesség) igazodó termelési szerkezet kialakítását, az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, az általános tervekkel összhangban álló térségi integrált vidék fejlesztési programok végrehajtását, a természeti értékeink és környezetünk védelmét, erdők esetében a gazdaságosan művelhető erdőterületek kialakítását és a tervszerű erdőgazdasági tevékenységet. (Szabó, Gy. 2001) (Szabó,2010.1. modul)

Környezetvédelem: olyan emberi tevékenység, amelynek célja a természetes vagy mesterséges úton létrejött környezeti értékek megóvása. A védelem az értékek megőrzését, helyreállítását, károsodásuk megelőzését jelenti. Négy egymással összefüggő emberi törekvést képvisel:

- az ember érdekében egy meghatározható környezetállapot fenntartását,

- az élet, mint különleges érték védelmét,

- a világgal „jó gazda” módjára való gazdálkodást,

- az ember etikai fejlődését.

Környezeti hatás: az emberi tevékenység okozta értékelhető környezeti változás. A fizikai, biológiai, természeti vagy kulturális, gazdasági, társadalmi környezetben, tájban, a tevékenység által okozott bármilyen változás.

Hatótényező: a vizsgált emberi tevékenység azon jellemzője, amely a környezetben állapotváltozást okoz. A hatótényező a változások kiváltó okai: pl. kibocsátás, zaj, rezgés, sugárzás, élőhelyek megszűnte, erőforrások kitermelése.

Hatásfolyamat: a hatótényezőkből kiinduló, egy vagy több környezeti elem, vagy rendszer állapotváltozása, közvetlen, majd közvetett hatások révén.

Hatásterület: az a lehatárolható terület, amelyen az adott tevékenység valamely hatótényezőjének következtében minősíthető változás áll be a környezet állapotában. Az a terület, amelyre a hatásfolyamatok kiterjednek.

Hatásviselő: az a környezeti elem vagy rendszer, amelynek az állapotában a tervezett tevékenység következtében előre becsülhető változás megtörténik.

Jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja.

Környezethasználó: aki a szóban forgó tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat.

Érintett nyilvánosság: Az a természetes, jogi, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyre a rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, kihathat, vagy amely az adott eljárásban és annak döntésében érdekelt.

Előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD): A környezeti hatásvizsgálatra kötelezhető tevékenységek esetében olyan, a tevékenységet nagy vonalakban bemutató, a telepítési helyet leíró, a várható környezeti hatások jellegét, intenzitását összefoglaló, az érintett térség környezeti érzékenységét összefogottan bemutató tanulmány, amely alapján a hatásvizsgálat készítésére vonatkozó döntéseket az érintett környezetvédelmi hatóság meg tudja hozni.

Előzetes vizsgálati eljárás: Az a jogi eljárási szakasz, melyben az érintett környezetvédelmi hatóság dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati, vagy egységes környezethasználati engedélyezési, ill. más hatósági eljárás alá tartozik-e. Szükség esetén a hatóság mérlegeli, hogy jelentős környezeti hatással jár-e a vizsgált tevékenység.

Környezeti hatásvizsgálat (KHV): 1. Egy dokumentum, mely magába foglalja a hatásvizsgálati eljárás során gyűjtött információkat. Tartalmazza a fejlesztés leírását, azok hatásait, a hatások csökkentésének esetleges alternatíváit. 2. Az a folyamat, amelynek során a fejlesztő megbízza a hatásvizsgáló csoportot a környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzésével. 3. Azon jogi eljárás, mely folyamán a jelentős hatást gyakorló tevékenységek környezetvédelmi engedélyt kaphatnak.

Környezeti hatástanulmány (KHT): a környezeti hatásvizsgálat (KHV) folyamán készülő szakmai dokumentum, amely a döntéshez szükséges információkat tartalmazza.

Környezetvédelmi felülvizsgálat: Azon jogi eljárás és folyamat, mely az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárását, megismerését célozza, és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelését ellenőrzi.

Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV): a vonatkozó magyar jogszabály szerint egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata, mely a környezet vizsgálata, a környezet értékelése. Az SKV, együtt készül a tervvel, és célja a stratégiai szintű tervek készítésének, megvalósítási módjának befolyásolása, kompromisszumok keresése környezetvédelmi szempontból. (Bándi et al., 2007), (Fodor et al., 2006)

IPPC irányelv: Az Szennyezés Integrált-megelőzéséről és Csökkentéséről szóló 96/61/EC Európai Unió Tanácsi irányelve. Célja a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységek olyan egységes engedélyezési rendszerének megteremtése, melynek eredményeként a szennyezés megelőzhető, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkenthető a környezet egészének védelme céljából. Az irányelv abból indul ki, hogy a környezetterhelő hatásokat együttesen kell kezelni, nehogy az egyik terhelési elem mérséklése más irányban (más elemnél) növekedést idézzen elő. Olyan intézkedéseket határoz meg,amelyeket a fent említett tevékenységekből származó szennyező anyagok és hulladékok kibocsátásának megelőzésére, vagy ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére dolgoztak ki.(Dorgai et al., 2009)