Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.3 Az európai agrármodell

15.3 Az európai agrármodell

Az Európai Közös Agrár- és Vidékpolitika (CARPE: Comon Agricultural and Rural Policy for Europe) 1992 óta építi a termeléspolitikai pillért kiegészítő vidékpolitikai-, a környezeti, társadalmi, regionális, szociális és foglalkoztatási elemekre épülő pillért.

Nehezen képzelhető el olyan mezőgazdasági modell megalkotása, amelyik valamennyi tagország számára elfogadható lenne. Célazonosság ellenére a célhoz vezető utak nagyon eltérőek. Az útkeresést érdekellentétek, heves viták kísérik. Terjedelmi korlátok miatt sem vállalhatjuk az egyes országok álláspontjainak bemutatását, az osztrák eredmények sorolásával szeretnénk az eddigi magyar útkeresést igazolni, a modell továbbgondolását segíteni.(Szabó,2004)

Az európai agrármodell felfogható úgy is, mint egy politikai, pontosabban társadalompolitikai jövőkép. Egy olyan jövőkép, amely egyáltalán nem csak Európa parasztságának, hanem mindannyiunk számára fontos, mert életünk alapjainak jövőjét határozza meg.(Ángyán et al.,2004)

A mezőgazdálkodás európai modelljének dimenziói:

Többfunkciós mezőgazdaság, azaz olyan mezőgazdaság, amely minden - élelmiszertermelési, ökológiai-környezeti, valamint regionális, társadalmi - funkcióját betölti, melyeket a társadalom elvár tőle. Ez megkülönböztet bennünket azoktól az egy-dimenziós agrárkoncepcióktól, amelyeknek középpontjában például csak az élelmiszerek termelése áll, és egyéb feladatokat nem vesznek figyelembe;

Fenntartható mezőgazdálkodás, vagyis olyan mezőgazdaság, amely tartósan abban a helyzetben van, hogy e többféle funkcióját egyaránt el tudja látni. Egyrészt azáltal képes erre, hogy fenntartható termelési módszereket alkalmaz. Kezdve a környezeti engedélyeztetéssel, melyekhez el kell végezni környezetre gyakorolt hatások vizsgálatát. Erről rendelkezik az Európai Közösség 85/337/EGK számú irányelve és ennek 97/11/EK számú módosítása, mely azt kívánja elérni, hogy a környezet védelmi hatósági hozzájárulások megadása előtt minden európai országban kerüljön sor a környezeti hatások vizsgálatára. Másrészről annak beismerése által, hogy e termelési, gazdálkodási mód nagyobb költségeit kompenzálunk, környezeti valamint társadalmi, regionális teljesítményeit honorálnunk kell;

Egész területünkre kiterjedő („területfedő”) mezőgazdaságot akarunk, amely védett vagy hátrányos helyzetű térségeinkben ugyanúgy jelen van, mint agrártermelési régióinkban, de itt ökoszociális feladatai kerülnek előtérbe.

Végezetül versenyképes mezőgazdaság, amely megállja a helyét a piacokon is. A verseny számunkra azonban tisztességes versenyt jelent, vagyis azokat az „ökoszociális játékszabályokat”, amelyeket az európai mezőgazdaság modellje magába foglal és gyakorlata betart, azokat a WTO (World Trade Organisation; Világkereskedelmi Szervezet) keretei között is rögzíteni kell.

Jó szándékkal feltételezhető, hogy Európa elkötelezte magát a többfunkciós mezőgazdaság mellett. A megvalósítás esélyeit azonban számos tényező (tőkeérdekeltségek, élelmiszer-gazdasági szerkezetek, amerikanizálódási folyamatok, stb.) nehezíti. Az egymással szemben álló két irányzat harca minden szinten (termelés, értékesítés, oktatás, kutatás, fejlesztés, stb.) mindenhol folytatódik. A közeljövő birtokstruktúra korszerűsítése, a tervezés szintjén már elkezdődött a térségi-, kistérségi programok is jól szolgálhatják a helyes modellválasztást, a sajátosan magyar modell megtalálását és megvalósítását. Az Európai Parlament és Tanács 2001. június 27-i 2001/42/EK Irányelve, bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról, előírja a programok környezetre gyakorolt hatásainak felülvizsgálatát (Stratégiai Környezet Vizsgálat). (Szabó,2004)