Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.4 A többfunkciós mezőgazdaság és a birtoktervezés

15.4 A többfunkciós mezőgazdaság és a birtoktervezés

A többfunkciós hosszú távon is működőképes, fenntartható mezőgazdálkodás alapelvei közé tartozik a csaknem teljes környezeti alkalmazkodás. (Európai Közösség 856337/EGK számú irányelve és ennek 97/11/EK számú módosítása környezetvédelmi engedélyhez szükséges környezetvédelmi hatásvizsgálatához kötötte) Feltételezi, hogy a termőföldet mindenhol arra és olyan intenzitással használják, amire a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodás nélkül elviselni.

A módszer olyan rendszereket keres és talál, amelyek minden tényezője a legjobban, alkalmazkodik a folyamatosan változó feltételekhez. (Ezek általában az idők során kiválogatódott - ökológiai szempontokat, a helyi természeti, társadalmi és kulturális erőforrásokat értékükön kezelő - helyi rendszerek.)

A gazdálkodás a térgazdasági, környezeti és társadalmi-, regionális funkciót egyaránt figyelembe veszi. A termelőt és a fogyasztót egymáshoz közelebb hozza javítva, ezáltal termelő és fogyasztó bizalmi viszonyát.

További jellemzője e rendszernek:

A védelmi, termelési és fogyasztási funkciók harmóniáját megvalósító földhasználat, és az ágazati arányok ökológiai harmonizációja;

Emberléptékűség, (üzem és táblaméret, védelmi szempontok, környezet és tájvédelem, termelési-, technológiai szempontok, művelési ág racionalizáció, stb.);

Sokszínűséget védő, magas minőséget előállító-, valamilyen típusú foglalkozást biztosító gazdálkodási rendszerek alkalmazása. Körfolyamatok szervezése a termelés minden szintjén;

Táji-, termőhelyi alkalmazkodás tájba illő biológiai alapok; sokszínűség monokultúra helyett tájakhoz illő agrotechnika a talajműveléstől a betakarításig; teljes alkalmazkodás az agroökológiai adottságokhoz;

A növényi produkció az állateltartó képesség és az állatlétszám összhangja;

A vidék megtartó képességének erősödését szolgáló, a helyi közösségekre, munkaerőre és értékekre épülő gazdálkodási rendszerek használata.(Szabó,2004)

A XX. század utolsó éveiben a szakértők az egyes térségek eltérő adottságai miatt különböző típusú mezőgazdasággal számoltak (AGT., 1998. 9. sz.):

Versenyző, profitorientált mezőgazdaság működjön az átlagosnál kedvezőbb területeken. (Számos ok miatt megvalósításához jelenleg csak a természeti feltételek adottak.);

Különleges termőhelyeken folytatott termelés a piacokon legkeresettebb termékek előállítása céljából. (Borvidékek, gyümölcs és zöldségtermelő helyek, optimális feltételrendszer mellett ezen a területeken is lehet profitorientált a termelés.);

Extenzív mezőgazdálkodás alacsony eszközigényű, környezetbarát termelés szervezése támogatással. (Ezeken a területeken - kellő ösztönzők mellett - gyógynövények, biotermékek előállítására is gondoltunk.);

Foglalkoztatást javító, szociális típusú mezőgazdaság tervezhető azokon a területeken, ahol a társadalompolitikai érvek (munkanélküliség csökkenése, morális káros hatások) indokolják;

Családi szükségletekre termelő, helyi ellátást javító mezőgazdaság olyan kistelepüléseken, tanyákon ahol ellátási hiányok is előfordulhatnak. (Ez a szociális forma is csak támogatással működtethető.);

Visszavonuló mezőgazdaság a leggyengébb területeken;

Környezetvédelmi, tájvédelmi funkciót ellátó mezőgazdaságra gondolhatunk azokon a területeken, ahol az értékmegőrzés és a védelem fontosabb az árutermelésnél. (Ilyenek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok, talajvédelem, az árvíz elleni védelem területei.) (Szabó,2004)

Birtokrendezésnél, birtoktervezésnél az egyes tervekbe és programokban a magyar jogi szabályozás a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot (SKV) előírja. Ez a magyar jogi szabályozásban az Európai Parlament és Tanács 2001.06.27-én kiadott, 2001/42/EK irányelve alapján a 2/2005 (I.11.) Korm. rendeletben honosodott meg.

A birtokrendezés és tervezés környezetvédelmi hatósági engedélyeztetését megelőzően környezeti hatásvizsgálatot kell elvégezni, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerint. A felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, az 1. pontban foglaltak alapján: a birtokrendezés 300 ha.-tól, védett természeti területen vagy annak védőövezetén 10 ha.-tól, ha az nem csak tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. melléklet 2.,3.,4.,6.,8.,9.,134.,136.,137.,138.,140., méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel.