Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.5 A módszer sajátosságainak és szükségességének indokai

15.5 A módszer sajátosságainak és szükségességének indokai

Mivel a KHV idő és pénzigényes módszer, felmerül a kérdés, hogy mi indokolja az alkalmazását.

A tervezett tevékenységeknek ahhoz, hogy hatásvizsgálatra kötelezhetőek legyenek, meg kell jelenniük valamilyen jogszabályban megfogalmazott formában és valamilyen döntési folyamatban egyaránt.

A hatásvizsgálatra kötelezhető tevékenységek csoportjai:

  • a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, mely ide vonatkozó rendelkezései a jogszabály,3.mellékletének 2.,3.,4.,6.,8.,9.,134.,136.,137.,138.,140.,

pontjai

  • a 2/2005. (I.11) Korm. rendeletben meghatározott egyes tervek, programok. Elsősorban terület-, településfejlesztési tervek, melyek: a Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott további, konkrét tervek és programok, a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv, Nemzeti Fejlesztési Terv és operatív programjai, országos, területi, megyei, helyi hulladékgazdálkodási terv, kistérségek közös helyi hulladékgazdálkodási terve, agrárpolitika középtávú terve, vízgazdálkodás országos koncepciója és a nemzeti programok, vízgyűjtő gazdálkodási terv, országos, helyi közúthálózat-fejlesztési terv.

A Korm. rendelet 1. számú mellékletében fel nem sorolt olyan terv, program, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar, szállításközlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés, idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, vagy a Natura 2000 területre jelentős káros hatással lehet.(Bándi et al., 2007)

A módszer jellemzői:

  • a birtoktervezés és birtokrendezés tervezési és engedélyeztetés döntési folyamathoz illeszkednek, annak szerves részét képezik,

  • a KHV a különböző felek együttműködésén alapuló többlépcsős, visszacsatolásos folyamat, egy érdekegyeztetési folyamatnak tekinthető, ahol az érdekeltek álláspontját a vizsgálat szakmai eredményei alapján egyeztetik, és ha ez sikeres, a terv elfogadásra kerül,

  • a hatásvizsgálat módszer rendszerszemléletű, mivel a vizsgálat során nem csupán a környezet egyes jellemzőivel, hanem a környezet egészével kell foglalkozni,

  • a vizsgálat tartalma végeredményben egy előrejelzést jelent, amely mindig bizonytalansággal jár,

  • a hatásvizsgálat a vizsgált tevékenység alternatíváival dolgozik, és a lehetséges megoldások közül keresi a környezet számára a legjobbat. ( Bándi et al., 2007)

A környezeti hatásvizsgálatok szükségesek,a következők miatt:

  • a megelőzés elve, mely szerint, az egyes emberi tevékenységek, az ezek során létrehozott létesítmények káros környezeti hatásainak utólagos orvoslása mindig nehezebb, mint a nemkívánatos változások tervezés során történő megelőzése,

  • az érintettek érdekeinek védelme, mely kimondja, hogy egy tisztességes társadalomban a lakosság nem tehető ki olyan, számára előnytelen vagy káros hatásoknak, amelyek kialakulása ellen nem védekezhet. Ráadásul sokkal könnyebb az állampolgártól elvárni a környezetbarát magatartást, ha azt látja, hogy ezt az állam saját magára az önkormányzatokra és a vállalkozásokra nézve is érvényesíti,

  • a következmények ismeretének hiánya, miszerint a hatásvizsgálat alkalmat ad a döntés vagy terv következményeivel való szembesülésre. A felelősség felismerésének ténye önmagában is sokat javíthat mind a terveken, mind a döntéshozatalon,

  • a bizonytalanságok léte, hogy mit lehet tenni akkor, ha sem a veszélytelenség, a problémamentesség, sem pedig a veszély, probléma nem igazolható. Ekkor kell az elővigyázatosság elvét alkalmazni, azaz ha a tevékenység veszélytelensége nem bizonyítható kellő biztonsággal, akkor valószínűleg le kell mondani erről a tevékenységről. Ennek szükségessége függ attól, hogy milyenek és mekkorák a kockázatok, (Pájer,1998)

  • határértékek, terhelhetőségi határok korlátozott alkalmazhatósága, mely szerint a műszaki határértékek, terhelési korlátok képtelenek az olyan bonyolult rendszerek működését kezelni, mint például az élővilág vagy a táj. Ezt alkalmazásukkor feltétlenül figyelembe kell venni, és tudni kell, hogy csupán ilyen korlátok alkalmazásával ezek nem védhetők meg a káros hatásoktól,

  • az átlag és a kritikus pontok jelentősége, miszerint az átlagos terhelés fogalmával nem tud mit kezdeni a környezetvédelem. Egy hatás mindig egy adott konkrét hatásviselőre hat egy adott helyen és időben.

(Bándi et al., 2007)

A hatásvizsgálatok alkalmazásának szükségessége nem lehet kérdéses, még akkor sem, ha a módszer gyakorlata, illetve maga az alkalmazott módszertan sokszor problémás is.