Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.7 A környezeti hatásvizsgálat jelenlegi eljárási rendje

15.7 A környezeti hatásvizsgálat jelenlegi eljárási rendje

A hatásvizsgálati módszert sok országban és több felhasználói területen alkalmazzák. A magyar rendeleti szabályozás keretében az eljárástípusokat az egyes vizsgálandó tevékenységi körök alapján határolhatjuk el. E szerint megkülönböztethetünk:

Csak környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységeket, (314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet: a jogszabály) (a jogszabály 1. mellékletébe tartozó tevékenységek). (A)

Mind környezeti hatásvizsgálati, mind egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységeket (a jogszabály 1. és 2. mellékletében egyaránt szereplő tevékenységek). (B)

Csak egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységek (csak a jogszabály 2. mellékletében megjelenő tevékenységek). (C)

Esetileg környezeti hatásvizsgálat alá tartozó tevékenységek (a jogszabály 3. mellékletében megjelenő tevékenységek). (D)

Esetileg hatásvizsgálat köteles, ill. kötelezően egységes környezethasználati engedélyezés alá tartozó tevékenységek (a jogszabály 2. és 3. mellékletében egyaránt megtalálható tevékenységek).(E)

15-1. ábra: A környezeti vizsgálat folyamata (Fodor, V. et al. 2006)

Az eljárások típusonkénti szakaszai a következőképpen alakulnak

  1. tevékenységi körű eljárás

A 1. Előzetes vizsgálat kérelem és csatolt dokumentáció alapján.

A 2. Döntés: a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek meghatározása vagy az engedélykizárás és okainak rögzítése.

A 3. Környezeti hatásvizsgálati eljárás a benyújtott hatástanulmány alapján.

A 4. Döntés: a kérelem elutasítása vagy a környezetvédelmi engedély megadása.

  1. tevékenységi körű eljárás

B 1. Előzetes vizsgálat kérelem és csatolt dokumentáció alapján.

B 2. Döntés: a környezeti hatástanulmány és az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményeinek együttes meghatározása. Döntés a két eljárás összevonhatóságáról, ill. a kérelem esetleges elutasításáról.

B 3. Összevont eljárás lefolyatása a hatástanulmány és az EKHE (egységes környezet használati engedélyezési) dokumentáció alapján, ha lehetséges.

B3/ 1. Döntés: a kérelem elutasítása vagy az egységes környezethasználati engedély kiadása.

B 4. Ha csak összekapcsolt eljárásra volt lehetőség, akkor

B 4/1. Első szakasz: környezeti hatásvizsgálati eljárás a benyújtott hatástanulmány alapján. Döntés: a kérelem elutasítása vagy az eljárás folytatása.

B 4/2. Második szakasz: EKHE eljárás a beadott dokumentáció alapján. Döntés: EKHE engedély kiadása, vagy a kérelem elutasítása.

  1. tevékenységi körű eljárás

C 1. Előzetes vizsgálat kérelem és csatolt dokumentáció alapján.

C 2. Döntés: az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeinek meghatározása vagy az engedélykizárás és okainak rögzítése.

C 3. EKHE eljárás a beadott dokumentáció alapján.

C 4. Döntés: EKHE engedély kiadása, vagy a kérelem elutasítása.

  1. tevékenységi körű eljárás

D 1. Előzetes vizsgálat kérelem és csatolt dokumentáció alapján. A szóban forgó tevékenység esetén felmerülhet-e jelentős környezeti hatás?

D 1/1. Döntés: jelentős hatások esetén a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeinek meghatározása.

D 1/2. Döntés: nem jelentős hatások esetén más, egyéb környezethasználati engedélyezés megjelölése, vagy az engedély megtagadásának rögzítése.

D 2. Környezeti hatásvizsgálati eljárás a benyújtott hatástanulmány alapján.

D 3. Döntés: a kérelem elutasítása vagy a környezetvédelmi engedély megadása.

  1. tevékenységi körű eljárás

E 1. Előzetes vizsgálat kérelem és csatolt dokumentáció alapján. A szóban forgó tevékenység esetén felmerülhet-e jelentős környezeti hatás?

E 1/1. Döntés: jelentős hatások esetén a környezeti hatástanulmány és az EKHE dokumentáció tartalmi követelményeinek meghatározása.

E 1/2. Döntés a két eljárás összevonhatóságát illetően.

E1/3. Döntés: nem jelentős hatások esetén EKHE dokumentáció tartalmi követelményeinek meghatározása.

E 1/4. Döntés: a kérelem elutasítása vagy a környezetvédelmi engedély megadása.

E 2. Összevont eljárás lefolyatása a hatástanulmány és az EKHE dokumentáció alapján. (Ha az összevonás lehetséges volt és jelentős környezeti hatás merült fel.)

E 2/1. Döntés: a kérelem elutasítása vagy az egységes környezethasználati engedély kiadása.

E 3. Ha csak összekapcsolt eljárásra volt lehetőség és jelentős környezeti hatás merült fel, akkor

E 3/1. Első szakasz: környezeti hatásvizsgálati eljárás a benyújtott hatástanulmány alapján. Döntés: a kérelem elutasítása vagy az eljárás folytatása.

E 3/2. Második szakasz: EKHE eljárás a beadott dokumentáció alapján. Döntés: EKHE engedély kiadása, vagy a kérelem elutasítása.

Amint a fenti vázlatos ismertetésből is kiderül, az eljárás a korábbiakhoz képest bonyolultabbá vált. Az előzetes vizsgálati szakasz valamennyi eljárási alternatíva esetén felmerül, kötelező, és kulcsfontosságú a további vizsgálódások, engedélyeztetések szempontjából. Az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma jórészt megegyezik az egykori előzetes környezeti tanulmányéval. Az előzetes vizsgálat folyamán a hatóság jogköre, felelőssége és feladatai kibővültek. A társadalmi kontrol érvényesítésére az eljárás folyamán számos lehetőség kínálkozik, mely egyben az eljárás bonyolultabbá válását is előidézi. Az előzetes vizsgálat menetét a 15-2. ábra szemlélteti.

15-2. ábra: Az előzetes vizsgálati szakasz vázlatos szemléltetése (Fodor, V. et al. 2006)

Az előzetes vizsgálat célja, hogy alapot szolgáltasson a környezeti hatásvizsgálati, ill. egységes környezethasználati engedélyezési eljárások kijelöléséhez, az összevonhatóság eldöntéséhez, és a dokumentációk tartalmi elemeinek meghatározásához. Látszatra úgy tűnik, hogy az egységes szabályozás egyszerűsítette, ill. rövidítette az eljárásokat, de ez csak részben igaz. Való igaz, hogy az eljárási határidők valamelyest csökkentek, ugyanakkor viszont például az előzetes környezeti hatástanulmány értékelése után a környezetvédelmi engedély kiadása a valamikori „első lépcsőben, szakaszban” ma már nem lehetséges. Valamennyi kérelmezőnek át kell „esnie” az előzetes vizsgálaton, majd vagy KHV (környezeti hatásvizsgálati), vagy EKHE eljárásban kell bizonyítania tevékenysége megfelelőségét. A környezeti hatásvizsgálati eljárást az 15-3. ábra szemlélteti.

15-3. ábra: A környezeti hatásvizsgálati eljárás vázlata (Fodor, V. et al. 2006)

A jogalkotók által oly gyakran hangsúlyozott egykori kétszakaszos eljárás valójában a továbbiakban is létezik, csupán engedélyezési köre szűnt meg. Az ügyfeleknek a vonatkozó dokumentációt (előzetes környezeti hatástanulmány = előzetes vizsgálati dokumentáció) továbbra is el kell készítenie, készíttetnie; a hatósággal továbbra is többször kell felvennie a kapcsolatot.

Érdemes röviden említést tennünk arról is, hogy az elsődleges eljárási jogforrásként kezelendő közigazgatási eljárási törvény, az egykori államigazgatási eljárás azon jogintézményét, mikor is a hatóság a rendelkezésre álló határidőn belül nem válaszolt, nem döntött az ügyben, ,az a hozzájárulás megadását jelentette: a hatóság „hallgatásának” jogintézményét a Ket. nem ismeri.

A jelenlegi szabályozás előnyei közé sorolhatjuk az eljárási határidők rövidülését, az eddig két különböző eljárás összevonásának lehetőségét (a hatóság egy eljárást folytat le, egy dokumentációt kell készíteni, a szakhatóságok és a nyilvánosság bevonására is egyszer kerül sor), ill. a felek jogainak és kötelezettségeinek konkrétabb megfogalmazását (pl. részletes szabályok jelentek meg arra az esetre vonatkozóan, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egyben egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenység is). További pozitívumként tartható számon, hogy ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, akkor a tevékenység gyakorlásához nem szükséges a környezetvédelmi engedély. Az előzetes vizsgálati eljárás hozzásegíti a környezethasználót és a felügyelőséget ahhoz, hogy az eljárás célja a lehető legkevesebb félreértés, telefonálgatás, hiánypótlás nélkül megvalósuljon.

Amint a fenti rövid értékelésből, helyzetjelentésből is kiderül, a szabályozás folyamatosan változik, így az új ötletek, javaslatok kidolgozása egyre csak nehezebbé, problematikusabbá válik. (Fodor, V. et al. 2006)