Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.9 A környezeti hatástanulmányok készítésének főbb elvei

15.9 A környezeti hatástanulmányok készítésének főbb elvei

A környezeti hatásvizsgálati eljárás során készülő, a döntést megalapozó két alapdokumentáció készítésének főbb lépései kerülnek vázlatos bemutatásra az alábbiakban.

A két tanulmány a következő:

  • előzetes vizsgálat során készítendő előzetes vizsgálati dokumentáció (EVD)

  • a környezeti hatástanulmány (KHT)

Előzetes vizsgálati dokumentáció

Az előzetes vizsgálat a környezethasználó kérelmére indul (jelenleg a 314/2005.(XII.25) Korm. rendelet és a 110/2010.(IV.9) Korm. rendelet jogi szabályozása szerint).

Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapját a beruházó által a szakértőknek átadott, tervezett tevékenységre vonatkozó műszaki információk képezik. A tanulmányban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a következő főbb munkarészeknek kell megjelennie:

  • a tervezett tevékenység célja,

  • a tervezett tevékenység számításba vett változatainak műszaki alapadatai

  • a telepítési hely térképi lehatárolása,

  • a tervezett fejlesztés összefüggései magasabb rendű tervekkel, programokkal, koncepciókkal,

  • a tervezett tevékenység hatótényezői várható mértékének előzetes becslése,

  • a környezetre gyakorolt várható hatások előzetes becslése.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció célja a meglévő adatok alapján a telepítési hely és alternatívái értékelése, az esetleg már itt felmerülő kizáró okok keresése, és annak a döntésnek a megalapozása, hogy a várható hatások jelentősége szükségessé teszi-e a környezeti hatásvizsgálati eljárást. (Bándi et al., 2007)

Környezeti hatástanulmány

A környezethasználó az előzetes vizsgálatra kiadott határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre két ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

A környezeti hatástanulmány tartalmát a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 6.sz. melléklete és a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előzetes vizsgálati szakasz végén kiadott határozatában foglaltak határozzák meg. A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezethasználó kérelmének és az előzetes vizsgálatot lezáró határozat szerint elkészített környezeti hatástanulmánynak a felügyelőséghez való benyújtásával indul.

A KHT a tevékenység pontos terveinek (melyekből már az összes várható hatótényező megállapítható) ismeretében készülhet. E részletes tervek azonban ebben a fázisban is jelenthetnek több, egyformán kidolgozott alternatívát, vagy tartalmazhatnak eltérő technológiai változatokat.

A helyszíni vizsgálatokkal is alátámasztott környezeti hatástanulmány, célszerűen a következő tartalmi elemekből áll:

  • az előzmények összefoglalása,

  • a tervezett tevékenység műszaki jellemzőinak ismertetése,

  • az egyes hatótényezők bemutatása,

  • a hatásterületek lehatárolása, leírása,

  • a hatásterület tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotának feltárása,

  • a várható környezeti hatások becslése és értékelése,

  • amennyiben szükséges, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata, környezetvédelmi intézkedések (a kedvezőtlen hatásokat megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító beavatkozások, valamint a környezetellenőrző rendszer bemutatása),

  • közérthető összefoglaló. (Bándi et al., 2007)

A Natura 2000 területekre vonatkozó fontosabb tudnivalókat a 14. modulban összegeztük.