Katonáné Gombás Katalin (2010)
Nyugat-magyarországi Egyetem
A vízrendezés példáján keresztül, a környezeti hatásvizsgálat során megválaszolandó kérdésekre,(szakirodalom Kaliczka, 1998, Horoszné Gulyás Margit összeállítása alapján) mintapéldát közlünk.
A vizsgálati szakasz során, a vízrendezési műnek a környezeti és vízgazdálkodási tényezőit fel kell tárni, amiken keresztül eljutunk a létesítmény környezetére gyakorolt hatásaihoz.
A következő pontokat kell kidolgozni:
A környezeti hatásvizsgálat alapján biztosítani kell:
a környezet védelmét a vizek kártételei ellen,
a víz védelmét a környezeti károsító hatások ellen,
a konkrét hasznosítást szolgáló vízrendezés környezetkímélő megvalósítását.
A vízrendezés létesítményei közül vonalas létesítménynek tekintendők:
a rendezett vízfolyások medre, parti sávja,
az övcsatornák, vízvezető árkok.
Pontszerű létesítmények, amelyek területe nem haladja meg a 100x100 m-t.
Telepszerű létesítmények:
vízkár elhárítási tározók és műtárgyaik,
vízrendezési célra használt tó,
felszíni vízelvezetés üzemen belüli csatornahálózata,
felszín alatti vízelvezetés létesítményei,
vízparti üdülési célú vízrendezési létesítmények,
vízrendezési célú erdők,
vízrendezési célú talajvédelmi létesítmények.
A vízrendezési beavatkozások környezet szerinti hatásvizsgálata a tágabb értelemben vett vízi környezetre is terjedjen ki.
Meg kell becsülni a hatásterületet, amelynek része a vízi környezet (a víz, a meder, a parti sáv, a részvízgyűjtő és a teljes vízgyűjtő).
A hatásterületen belül vizsgálni kell a területek élővilágát, meteorológiai, geomorfológiai, talajtani tulajdonságait és a jellemző emberi tevékenység körülményeit, a rendezés előtt és a rendezés után. Várható-e, és milyen változás lehet a rendezés után?
A vízrendezésnek a környezetre gyakorolt hatását vizsgálni kell:
a környezeti elemekre:
a földre,
a vízre,
a levegőre,
az élővilágra,
az épített környezetre,
a környezeti rendszerekre:
az ökoszisztémára,
a települési környezetre,
a tájra az okozott mennyiségi és minőségi változások feltárásával.
A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy milyen változások következhetnek be:
az építés idején,
az üzemeltetés során,
a létesítmény megszűntetése esetén (pl. meder betöltés).
Vizsgáljuk meg részleteiben is, hogy az egyes elemek, illetve rendszerek változtatása milyen következményeket okoz?
Föld: mennyiségi hatások elsősorban az építés idején keletkeznek. Mi történik a kitermelt földdel? Hogyan deponáljuk? Elterítjük? Elszállítjuk? Hogyan takarjuk? Az ideiglenesen igénybevett terület rendezése hogyan történik? Talajvízszint változás lesz-e? Ha igen, milyen mértékig? Altalajt érő hatások? Esetleg az alapkőzetet érintő hatások? A termőtalaj szennyezés lehetőségei, javítás módja? (Ezen belül: a munkagépek szennyező hatása hogyan jelenik meg?) A talaj szerkezetében, a vízháztartásban, a sóforgalomban esetlegesen bekövetkező változások? A termőtalaj lepusztulás, a völgyek hordalékterhelésének változása milyen lesz? Felszíni formák változásának hatásai?
Víz: a vízrendezésnek a vízgyűjtőterületre és magában a mederben lévő vízre várható hatásai? A vízrendezés a lefolyási viszonyokat változtatja meg. Ennek hatásait kell vizsgálni: a talajra, felszíni és felszín alatti vízkészletre, az élővilágra, az épített elemekre. Építés alatti vízelvezetés megoldása, hatása? (Időszakos elöntés? Talajvízszint változás?) A gépekből származó vízminőség romlás? A felszíni lefolyás változásának hatása a talajvízre? Az esetleges tározás, vagy lecsapolás hatásai? A vízelvezetés tervezett mértékének hatásai? A hordalékterhelés változásai és hatásai? A vízszintváltozások hatása? A vonalvezetés megváltoztatásainak hatásai? A keresztszelvény-változás hatása? A partrendezés, parti sáv rendezés hatásai?
Levegő: a vízrendezési művek levegőre való hatása, az építés és a fenntartás idején? A felszín közeli lejtésben, fizikai, kémiai, biológiai és esztétikai hatások jelentkezhetnek (pl. a fák kitermelésével megszűnik a széltörő hatás, por kerül a levegőbe, hófogóhatás megszűnik, stb.) A páratartalom változása következhet be egy korábbi vízfelület (mocsár) megszűnése, vagy a növényzet letermelése esetén. Mindezek együtt járhatnak a mikroklíma változás lehetőségével. Van-e vízparti üdülési lehetőség a rendezés előtt? Rendezés után történik-e változás?
Élővilág: a vízrendezésnek fizikai, kémiai, biológiai hatásai is lehetnek az élővilágra. A változások lehetnek egyszeriek és folyamatosak. Egyszeri hatás jöhet létre az építés során, folyamatos hatás az üzemeltetés során is kialakulhat. Egyszeri hatás lehet a kivitelezés során az állatvilág (madarak, négylábúak) eltávozása a zajossá váló munkaterületről. Folyamatossá válhat a korábbi élőhely átalakulása, zavarása eredményeként. Növényeknél is fennállhat hasonló helyzet. Egy-egy védett növény eltűnhet a meder átalakításával, de később ismét megjelenhet, de az is lehetséges, hogy a rendszeres fenntartás lehetetlenné teszi a fennmaradást (pl. kaszálás). A természetes élővilág megmaradása érdekében meg kell őrizni a védett fák, facsoportok, erdők, parkok állományát, de a nem védett területek tájképi jellegét meghatározó fák, facsoportok védelmét is meg kell oldani. Feladat továbbá a növényzet egyes elemeinek kipusztulását, de a túlszaporodást is megakadályozni. E feladatok hozzáértő szakemberek nélkül nem oldhatók meg. Szaktanácsot, javaslatokat csak megfelelő képzettségű, hozzáértő szakember adhat. Hasonló a helyzet az állatok helyzetének elemzésével is. Az életkörülmények (fészkelő helyek, vonulási utak, ívó helyek) megváltoztatása, a faj, fajok megszűnését jelentheti. A vízlefolyás megváltozása, a vízi élővilágban alapvető változásokat okozhat.
Épített települési környezet: A vízrendezés meghatározó lehet egy település életében. Vizsgálni kell, hogy a vízrendezés településen belül, megváltoztatja-e a természetesnek tekintett terepalakzatot (pl. belterületi sziget, több ág megszűntetése, stb.). A természetvédelmi területen telepített létesítmények feladata megváltozhat-e? (Pl. tó, fenéklépcső, malom, stb.). A vonalvezetés, a keresztszelvények milyen változása várható? Nem történik-e tájidegen építés (pl. függőleges falú vb. elemekkel kialakított meder)? Ne alkalmazzanak tájidegen anyagokat. A lakóhelyi zöldterületeket meg lehessen védeni az építés és karbantartás során is. Vízparti épületek, épületcsoportok védelme a korábbi tájkép megvédése is feladat. Elemezni kell az építés alatti, és az építés utáni időszak várható esztétikai hatásait. Foglalkozni kell a terepből esetleg kiemelkedő létesítmények tájba történő beillesztésével, az építés közbeni zavaró hatásokkal.
Környezetvédelmi hatástanulmány szükséges minden olyan esetben, amikor azt a környezetvédelmi hatóság elrendeli.
Ilyen esetek:
a tervezett létesítmény komplex hatású és terület érzékeny,
a beavatkozásban többen érdekeltek,
védett, vagy védelemre szoruló területet érint,
védett területhez kapcsolódik,
meghatározó szerepe van a tájban,
az eredeti állapotot nagymértékben megváltoztatja.
A vízrendezési hatástanulmányban le kell írni a vízrendezés célját, az elérni kívánt eredményeket, a tervezett létesítmények szükségességét, elrendezését. A hatástanulmány része olyan léptékű helyszínrajz, amelyen a hatásterület, a szükséges környezeti elemek bemutathatók. Több változat esetén értékelni kell a különböző változatokat.
Külön kiemelendők:
a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek,
a kiemelt vízminőség-védelmi vagy levegőtisztaság-védelmi területek,
a beépített területek,
a műemlékek területe,
a kultúrtörténeti emlékek területe.
Jelenleg érvényes jogszabályok alapján vízrendezési munkákra hatástanulmányt kell készíteni, ha a
rendezésre tervezett mederhossz az 1000 m-t meghaladja,
víztározó töltése a 2 m-t meghaladja.
Az 1000 m mederszakasz alatti mederrendezésnél, illetve 2,0 m töltésmagasság alatt is célszerű bizonyos mértékű környezet bemutatást elvégezni.
Az elkészült vizsgálati anyagot az érdekelt szakhatóságoknak véleményezni kell. Ha a vízrendezési feladatra több tervváltozat készül, a hatástanulmánynak a változatok összességére kell vonatkoznia.