Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 15., KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY, MINT A BIRTOKRENDEZÉS RÉSZE

Katonáné Gombás Katalin (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

15.10 A környezeti hatásvizsgálat vízrendezési alkalmazása

15.10 A környezeti hatásvizsgálat vízrendezési alkalmazása

A vízrendezés példáján keresztül, a környezeti hatásvizsgálat során megválaszolandó kérdésekre,(szakirodalom Kaliczka, 1998, Horoszné Gulyás Margit összeállítása alapján) mintapéldát közlünk.

A vizsgálati szakasz során, a vízrendezési műnek a környezeti és vízgazdálkodási tényezőit fel kell tárni, amiken keresztül eljutunk a létesítmény környezetére gyakorolt hatásaihoz.

A következő pontokat kell kidolgozni:

A környezeti hatásvizsgálat alapján biztosítani kell:

  • a környezet védelmét a vizek kártételei ellen,

  • a víz védelmét a környezeti károsító hatások ellen,

  • a konkrét hasznosítást szolgáló vízrendezés környezetkímélő megvalósítását.

A vízrendezés létesítményei közül vonalas létesítménynek tekintendők:

  • a rendezett vízfolyások medre, parti sávja,

  • az övcsatornák, vízvezető árkok.

Pontszerű létesítmények, amelyek területe nem haladja meg a 100x100 m-t.

Telepszerű létesítmények:

  • vízkár elhárítási tározók és műtárgyaik,

  • vízrendezési célra használt tó,

  • felszíni vízelvezetés üzemen belüli csatornahálózata,

  • felszín alatti vízelvezetés létesítményei,

  • vízparti üdülési célú vízrendezési létesítmények,

  • vízrendezési célú erdők,

  • vízrendezési célú talajvédelmi létesítmények.

A vízrendezési beavatkozások környezet szerinti hatásvizsgálata a tágabb értelemben vett vízi környezetre is terjedjen ki.

Meg kell becsülni a hatásterületet, amelynek része a vízi környezet (a víz, a meder, a parti sáv, a részvízgyűjtő és a teljes vízgyűjtő).

A hatásterületen belül vizsgálni kell a területek élővilágát, meteorológiai, geomorfológiai, talajtani tulajdonságait és a jellemző emberi tevékenység körülményeit, a rendezés előtt és a rendezés után. Várható-e, és milyen változás lehet a rendezés után?

A vízrendezésnek a környezetre gyakorolt hatását vizsgálni kell:

  • a környezeti elemekre:

  • a földre,

  • a vízre,

  • a levegőre,

  • az élővilágra,

  • az épített környezetre,

  • a környezeti rendszerekre:

  • az ökoszisztémára,

  • a települési környezetre,

  • a tájra az okozott mennyiségi és minőségi változások feltárásával.

A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy milyen változások következhetnek be:

  • az építés idején,

  • az üzemeltetés során,

  • a létesítmény megszűntetése esetén (pl. meder betöltés).

Vizsgáljuk meg részleteiben is, hogy az egyes elemek, illetve rendszerek változtatása milyen következményeket okoz?

Föld: mennyiségi hatások elsősorban az építés idején keletkeznek. Mi történik a kitermelt földdel? Hogyan deponáljuk? Elterítjük? Elszállítjuk? Hogyan takarjuk? Az ideiglenesen igénybevett terület rendezése hogyan történik? Talajvízszint változás lesz-e? Ha igen, milyen mértékig? Altalajt érő hatások? Esetleg az alapkőzetet érintő hatások? A termőtalaj szennyezés lehetőségei, javítás módja? (Ezen belül: a munkagépek szennyező hatása hogyan jelenik meg?) A talaj szerkezetében, a vízháztartásban, a sóforgalomban esetlegesen bekövetkező változások? A termőtalaj lepusztulás, a völgyek hordalékterhelésének változása milyen lesz? Felszíni formák változásának hatásai?

Víz: a vízrendezésnek a vízgyűjtőterületre és magában a mederben lévő vízre várható hatásai? A vízrendezés a lefolyási viszonyokat változtatja meg. Ennek hatásait kell vizsgálni: a talajra, felszíni és felszín alatti vízkészletre, az élővilágra, az épített elemekre. Építés alatti vízelvezetés megoldása, hatása? (Időszakos elöntés? Talajvízszint változás?) A gépekből származó vízminőség romlás? A felszíni lefolyás változásának hatása a talajvízre? Az esetleges tározás, vagy lecsapolás hatásai? A vízelvezetés tervezett mértékének hatásai? A hordalékterhelés változásai és hatásai? A vízszintváltozások hatása? A vonalvezetés megváltoztatásainak hatásai? A keresztszelvény-változás hatása? A partrendezés, parti sáv rendezés hatásai?

Levegő: a vízrendezési művek levegőre való hatása, az építés és a fenntartás idején? A felszín közeli lejtésben, fizikai, kémiai, biológiai és esztétikai hatások jelentkezhetnek (pl. a fák kitermelésével megszűnik a széltörő hatás, por kerül a levegőbe, hófogóhatás megszűnik, stb.) A páratartalom változása következhet be egy korábbi vízfelület (mocsár) megszűnése, vagy a növényzet letermelése esetén. Mindezek együtt járhatnak a mikroklíma változás lehetőségével. Van-e vízparti üdülési lehetőség a rendezés előtt? Rendezés után történik-e változás?

Élővilág: a vízrendezésnek fizikai, kémiai, biológiai hatásai is lehetnek az élővilágra. A változások lehetnek egyszeriek és folyamatosak. Egyszeri hatás jöhet létre az építés során, folyamatos hatás az üzemeltetés során is kialakulhat. Egyszeri hatás lehet a kivitelezés során az állatvilág (madarak, négylábúak) eltávozása a zajossá váló munkaterületről. Folyamatossá válhat a korábbi élőhely átalakulása, zavarása eredményeként. Növényeknél is fennállhat hasonló helyzet. Egy-egy védett növény eltűnhet a meder átalakításával, de később ismét megjelenhet, de az is lehetséges, hogy a rendszeres fenntartás lehetetlenné teszi a fennmaradást (pl. kaszálás). A természetes élővilág megmaradása érdekében meg kell őrizni a védett fák, facsoportok, erdők, parkok állományát, de a nem védett területek tájképi jellegét meghatározó fák, facsoportok védelmét is meg kell oldani. Feladat továbbá a növényzet egyes elemeinek kipusztulását, de a túlszaporodást is megakadályozni. E feladatok hozzáértő szakemberek nélkül nem oldhatók meg. Szaktanácsot, javaslatokat csak megfelelő képzettségű, hozzáértő szakember adhat. Hasonló a helyzet az állatok helyzetének elemzésével is. Az életkörülmények (fészkelő helyek, vonulási utak, ívó helyek) megváltoztatása, a faj, fajok megszűnését jelentheti. A vízlefolyás megváltozása, a vízi élővilágban alapvető változásokat okozhat.

Épített települési környezet: A vízrendezés meghatározó lehet egy település életében. Vizsgálni kell, hogy a vízrendezés településen belül, megváltoztatja-e a természetesnek tekintett terepalakzatot (pl. belterületi sziget, több ág megszűntetése, stb.). A természetvédelmi területen telepített létesítmények feladata megváltozhat-e? (Pl. tó, fenéklépcső, malom, stb.). A vonalvezetés, a keresztszelvények milyen változása várható? Nem történik-e tájidegen építés (pl. függőleges falú vb. elemekkel kialakított meder)? Ne alkalmazzanak tájidegen anyagokat. A lakóhelyi zöldterületeket meg lehessen védeni az építés és karbantartás során is. Vízparti épületek, épületcsoportok védelme a korábbi tájkép megvédése is feladat. Elemezni kell az építés alatti, és az építés utáni időszak várható esztétikai hatásait. Foglalkozni kell a terepből esetleg kiemelkedő létesítmények tájba történő beillesztésével, az építés közbeni zavaró hatásokkal.

Környezetvédelmi hatástanulmány szükséges minden olyan esetben, amikor azt a környezetvédelmi hatóság elrendeli.

Ilyen esetek:

  • a tervezett létesítmény komplex hatású és terület érzékeny,

  • a beavatkozásban többen érdekeltek,

  • védett, vagy védelemre szoruló területet érint,

  • védett területhez kapcsolódik,

  • meghatározó szerepe van a tájban,

  • az eredeti állapotot nagymértékben megváltoztatja.

A vízrendezési hatástanulmányban le kell írni a vízrendezés célját, az elérni kívánt eredményeket, a tervezett létesítmények szükségességét, elrendezését. A hatástanulmány része olyan léptékű helyszínrajz, amelyen a hatásterület, a szükséges környezeti elemek bemutathatók. Több változat esetén értékelni kell a különböző változatokat.

Külön kiemelendők:

  • a természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek,

  • a kiemelt vízminőség-védelmi vagy levegőtisztaság-védelmi területek,

  • a beépített területek,

  • a műemlékek területe,

  • a kultúrtörténeti emlékek területe.

Jelenleg érvényes jogszabályok alapján vízrendezési munkákra hatástanulmányt kell készíteni, ha a

  • rendezésre tervezett mederhossz az 1000 m-t meghaladja,

  • víztározó töltése a 2 m-t meghaladja.

Az 1000 m mederszakasz alatti mederrendezésnél, illetve 2,0 m töltésmagasság alatt is célszerű bizonyos mértékű környezet bemutatást elvégezni.

Az elkészült vizsgálati anyagot az érdekelt szakhatóságoknak véleményezni kell. Ha a vízrendezési feladatra több tervváltozat készül, a hatástanulmánynak a változatok összességére kell vonatkoznia.