Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 16., A mezőgazdasági úthálózat birtokrendezési vonatkozásai

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.3 A mezőgazdasági utak helye a külterületi úthálózatban

16.3 A mezőgazdasági utak helye a külterületi úthálózatban

A mezőgazdasági utak a gazdasági úthálózat részei. A gazdasági utak a településközi- és bekötőutakkal együtt alkotják a külterületi utakat. A teljes tagolódást, valamint az egyes kategóriákhoz tarozó paramétereket a következő (16-1 táblázat) mutatja be.

16-1: Külterületi útkategóriák . táblázat -

Útkategória

Akadályoz-

tatás

(sík, domb v. hegyvidék, ill. nehezíett)

Tervezési sebesség

km/h

Forg. sávok

száma

Forgalmi sáv

Padka

Korona

szélessége, m

Településközi út

S, D, H

90, 70, 50

2

2,75 - 3,50

2,0 (1,50)

11,0

Bekötőút

70, 50, 30

1, 2

2,75 - 3,50

4,00 (3,00)

1,5 (1,25)

(8,0) – 10,0

(7,0)

Gazdasági utak

Mezőgazdasági

Bekötő

60, 50, 30

2, (1)

2,75 - 3,50

1,0 (0,50)

-

Telepi belső

-

20

1, (2)

3,00 – 3,50

-

Szántóföldi

Főgyűjtő

S, D, H

60-30

2, (1)

3,00

8,0 (7,0)

Gyűjtő

40-20

1

5,0 (4,0)

Erdészeti

Feltáró

I. osztályú

S, D, H, N

60-30

2

8,0 (7,0)

II. osztályú

40-20

1

3,00 – 3,50

1,0 (0,75)

5,0

Kiszállító

-

-

-

-

-

-


A településközi összekötő utak csoportjába tartoznak azok a legalacsonyabb rendű közutak, amelyekhez kiemelt fontosságú mezőgazdasági utak, alacsonyabb rendű mezőgazdasági utak, erdészeti magánutak, nem mezőgazdasági termelést végző, vagy kiszolgáló telepek útjai és úthálózatai, továbbá egyéb célokat teljesítő úthálózatok elemei csatlakoznak és biztosítják a kapcsolatokat a magasabb rendű közúthálózat felé.

A bekötőutak a külterületi lakott helyeket (majorokat, tanyákat) kötik be a közúthálózatba. Hozzájuk már csak a telepi belső utak kapcsolódnak, így hálózati szerepük nincs.

A mezőgazdasági úthálózatnak nevezzük a különböző kiépítettségű szállítópályákból, illetve utakból álló külterületi úthálózatot, melynek elsődleges célja a mezőgazdasági termelés szállítási és közlekedési feladatainak kiszolgálása, és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Így ezeknek az utaknak már hálózati szerepük is van, mivel összekötő és bekötő funkciót is ellátnak. Fontos megjegyezni, hogy nyomvonaluk állandó és az általuk elfoglalt terület a későbbiekben nem alkalmas termőterületnek. Rendeltetésüknek megfelelően – a MAÚT 18. tervezési útmutatója alapján - lehetnek:

  • Mezőgazdasági bekötőutak:az egyes mezőgazdasági telepeket, majorokat, egyéb üzemeket kötik be a kiépített közúti hálózatba, illetve a meglévő szilárd burkolattal ellátott saját használatú utakba , továbbá kapcsolatot teremtenek az agrárágazat különböző termelési ágazatai között.

  • Telepi (belső) utak: az egyes mezőgazdasági telepek, majorok, üzemek stb. belső szállítását biztosítják (állattenyésztéssel, gépjavítással, terménytárolással, terményszárítással, takarmánykeverék készítésével stb. kapcsolatos szállítások).

  • Szántóföldi utak: feladatuk a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos munkagépmozgások, valamint személy- és árúszállítások gazdaságos végrehajtásának biztosítása. A szállítási feladatok nagysága és milyensége eltérő jellemzőkkel kiépített útvonalakat igényel:

    • Főgyűjtőutak: a szántóföldi szállítópálya gerincét képezik és általában a területek súlyvonalában haladnak. Több gyűjtő- és táblaközi út csatlakozik hozzájuk, melyek forgalmát összegyűjtik és továbbítják a rendeltetési hely felé, továbbá lebonyolítják a csatlakozó táblák forgalmát is.

    • Gyűjtőutak: a táblák és táblaközi utak forgalmát gyűjtik össze és viszik a főgyűjtőutakhoz.

    • Műveleti utak: a termőterületen kialakuló vagy kialakult nyomok, melyek a táblák forgalmát továbbítják a gyűjtőutakhoz. A munkagépek táblán belüli szabályozott mozgását biztosítják, az agronómiai cél változásával szántóföldi művelésre ismét alkalmas.

    • Egyéb utak: különleges rendeltetéssel bírnak, rendeltetésüknek megfelelő kiépítettséggel (kertalatti út, állathajtó út, stb.)

A hierarchikus felépítés tapasztalati úton lett meghatározva, a gazdálkodás igényei hozták létre valamennyi kategóriát.