Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 16., A mezőgazdasági úthálózat birtokrendezési vonatkozásai

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

16.5 Útpálya méretezés forgalom meghatározás alapján

16.5 Útpálya méretezés forgalom meghatározás alapján

Az új birtokstruktúra megtervezésekor a birtokrendező mérnöknek elsősorban az útpálya szélességi méreteire van szükség. A forgalmi sávok száma a mértékadó napi forgalomból, a pályaszerkezet méretei pedig a mértékadó évi forgalomból vezethetők le.

Az utat igénybevevő járművek típusa, darabszáma, ezen belül a csúcsforgalmi időszakban naponta várható járműszám, valamint a járművek tengelysúlya és ennek egy választott élettartam alatt áthaladó darabszáma az utak forgalmi és pályaszerkezeti tervezésének az alapja.

A jelenlegi és a várható forgalmat a hálózat tervéből, ennek hiányában tapasztalatból és az agronómiai tervekből kell összeállítani. Utóbbihoz meg kell vizsgálni azokat a tényezőket is, melyek hatással lehetnek a későbbi termelésre.

A mezőgazdasági utak terhelését döntő többségben a mezőgazdálkodással kapcsolatos szállítások teszik ki, melyek lehetnek:

  • Külső szállítások: azok az anyagmozgatások, melyek a mezőgazdasági üzem és más termelési értékelési egységek között bonyolódik le. (pld. félkész termékek, üzemanyagok)

  • Belső szállítások: az üzemen belüli anyagmozgatások (pld. növénytermesztéssel, állattenyésztéssel és üzemvitellel kapcsolatos, ill. gazdálkodástól függetlenül keletkező forgalomterhelés)

A növénytermesztéssel járó forgalomterhelés az igénybevett terület nagyságától és a fajlagos szállításoktól (pld. termés betakarítás, vetőmag, trágya, növényvédő szerek kijuttatása) függ. Takarmányoknál számolni kell a többszöri betakarításból származó terheléssel. Gyümölcstermesztés esetében az optimális életkorra vonatkoztatott termésátlag a mérvadó.

Az állattenyésztésből származó forgalomterhelés függ a telepek éves kapacitásától, a fajlagos szállítási igénytől (törzsállomány, növedékállomány, eladásra szánt állomány szállítása, szálas- és abraktakarmány, alomszalma, istállótrágya szállítása).

A mezőgazdaságban stratégiai fontosságúak a tároló létesítmények. Ezek forgalomterhelésénél figyelembe kell venni az üzemeltetés közben felhasznált üzem- és segédanyagok szállítási igényeit is.

Gazdálkodástól független, járulékos forgalomterhelést jelenthet más célú teherforgalom (pld. bányaüzem, erdőgazdálkodás).

A forgalomnagyság mellett ismerni kell a szállító járművek tengely-elrendezését, mivel ez nagyban befolyásolja a pályaszerkezet igénybevételét.

„A forgalom nagysága alatt egy vizsgált szelvényen az időegység alatt mindkét irányba áthaladó járműveket vagy szállított terhet értjük.” (MAÚT 18. tervezési útmutatója, 2008)

A mértékadó forgalom kiszámítását az adott úthoz tartozó vonzáskörzet lehatárolásával kell kezdeni. A mértékadó forgalmi terhelést a vonzáskörzeten belül keletkező szállítmánytömeg és a járműpark jellemzői adják. A vonzáskörzetet megfelelő léptékű helyszínrajzon határolhatjuk le, külön jelölve az egyes növénykultúrákat. A térképen ábrázolni kell azokat a tervezett létesítményeket, melyekkel a forgalomterhelés során számoltunk.

A mértékadó napi forgalmat (MNF) megadhatjuk:

  • személygépkocsi-egységgel – MNFE, E/nap

  • járműforduló-egységgel – MNFF, F/nap

  • mértékadó napi terheléssel – MNFQ, kN/nap

A MNF (E/nap) ismeretében meghatározható a forgalmi sávok száma:

  • egy forgalmi sáv szükséges, ha MNF < 500 E/nap,

  • két forgalmi sáv szükséges, ha MNF ≥ 500 E/nap.

A mértékadó napi forgalomhoz hasonlóan az éves forgalom mérőszámai is lehetnek:

  • évi személygépkocsi-egység – MNFE, E/év

  • évi járműforduló-egység – MNFF,F/év

  • évi mértékadó napi terhelés – MNFQ, kN/év

A mértékadó forgalom, elemzéssel és forgalomszámlálással történő pontos meghatározásának ismertetése más tárgy („Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai”) feladata.

16.5.1 Útpályaszerkezetek

Az útpályaszerkezet méretezésnek alapja a mértékadó évi forgalom, valamint a célszerűen megválasztott tervezési élettartam (15-30 év).

A mezőgazdasági utak pályaszerkezetei burkolatból, alapból és legalsó alapból, vagy javított talajrétegből állnak. Kis forgalmú utak esetében az egyes rétegek szerepe összevonható, így egyrétegű pályaszerkezet is tervezhető.

Fagyveszélyes vagy elnedvesedésre hajlamos talajokon legalsó alapot is kell tervezni. Ez a védőréteg szerepét is betölti.

A pályaszerkezetek felépítésének fontosabb elvei:

  • a rétegek teherbírása alulról felfelé fokozatosan növekedjen;

  • a szerkezeti rétegek ne lépjék túl a technológiai vastagságot, amennyiben vastagabb rétegre van szükség, akkor a több azonos réteget kell egymásra építeni;

  • törekedni kell a hosszabb élettartamú anyagok beépítésére;

  • a stabilizációs alap (cementes, meszes, bitumenes) használata általában előnyösebb, mint a zúzottkő alap, mert a megfelelő helyi talajok beépítése költség-, és környezetkímélőbb;

  • gyenge, kis teherbírású földműre utántömörödő pályaszerkezet építése javasolt;

  • mezőgazdasági utak pályaszerkezetébe másodlagos ipari nyersanyagok (pld. kohósalak) is felhasználhatók;

  • nagy forgalmú utakra felületi bevonással ellátott meleg-bitumenes alap ajánlható.

Meglévő utak pályaszerkezetét meg kell erősíteni, ha a pályaszerkezet teherbírása kimerült, vagy a forgalom túllépi a megengedett forgalmat. A pályaszerkezet-megerősítés egy újabb méretezett réteg építését jelenti a meglévő pályaszerkezetre. Ekkor figyelembe kell venni a meglévő pályaszerkezet teherbírását, valamint a tervezett élettartam alatt bekövetkező forgalmat.

16-1. ábra: Szakaszos szemeloszlású zúzottkő pályaszerkezet

16.5.2 Keresztmetszeti tervezés

A forgalmi sávok számát a mértékadó napi forgalom alapján tervezhetjük. Az egyes útkategóriákhoz tartozó forgalmi sáv számokat, a padka és korona célszerű méreteit a 16-1. táblázat tartalmazza.

A forgalmi sávok szélessége kategóriától függően 2,70-3,50 m lehet. 3 m-nél keskenyebb forgalmi sáv csak a két forgalmi sávos bekötőutaknál megengedett.

Vízelvezetés céljából a helyszínrajzilag egyenes szakaszon oldalesést kell tervezni. A keresztirányú oldalesés lehet egyoldali vagy kétoldali, un tetőszelvény. Az egysávos utakat egyoldalú oldaleséssel célszerű tervezni, melynek mértéke 2-3,5 % között változhat.

A padkát úgy kell kialakítani, hogy az az oldalesés mértékét 2%-kal meghaladja, viszont együttes értékük nem haladhatja meg a 7%-ot. A padka szélessége 1-2 méter között változhat, de kivételes esetben 0,5, ill. 0,75m is lehet.

A töltési és bevágási rézsű hajlásszöge a talaj állékonyságának függvénye. A leggyakrabban alkalmazott rézsűk: 4/4, 6/4, 8/4. (Szikla esetében a fordított arányok is lehetségesek)

16-2. ábra: Két forgalmi sávos bekötőút (fent), egy forgalmi sávos telepi belső út (lent)

Forrás: MAÚT 18. tervezési útmutató