Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 17., Birtokrendezési tervek adatbázisának kiépítése

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

17.3 Egy lehetséges birtokrendezési folyamat térinformatikai vonatkozásai

17.3 Egy lehetséges birtokrendezési folyamat térinformatikai vonatkozásai

A teljes, feltöltött adatbázis kiválóan alkalmas a birtoktervezés támogatására mind felsővezetői, mind tervezői, mind pedig operatív szinten. A különböző szinteken a GIS más-más funkciói dominálnak. A felsővezetői szinten természetesen a döntéstámogató funkció a hangsúlyos. A tervezői szinten a GIS adatintegráló képessége válik meghatározóvá, amikor a különböző forrású adatokat kell egy rendszerbe illeszteni. Az operatív szinten pedig, az érintettekkel való kommunikációt a megjelenítési (pld. 3D) és a webes funkciók segítik.

Belátható, hogy térinformatikai rendszer szinte valamennyi munkaszakaszban hasznos segítség lehet, hiszen valamennyi adat földrajzi helyhez (is) köthető.

A birtokrendezés lehetséges folyamatát többen meghatározták már, sőt törvényjavaslatba is bekerült. Jelen modul a 2001. évi törvényjavaslatban szereplő birtokrendezési folyamatot veszi alapul. A teljes folyamatból a következő tevékenységeket emelhetjük ki:

Az előkészítés munkafázisában a terület lehatárolását megtehetjük az ingatlan-nyilvántartási adatokkal is feltöltött adatbázisban, melyet azonnal meg is jeleníthetünk térképi formában. Az érintett földterületek tulajdonosait, illetve földhasználóit szintén kezelhetjük az adatbázis leíró adattábláiban.

Továbbá, az előkészítés fázisához tartózóan fel kell mérni az érintettek igényeit, melyeket az adatbázisba integrálva rögzíthetünk. Egy birtokrendezés kiváló lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak a további területek megvételére, majd (a meglévő területekkel) egy tagban történő kiosztására. Fontos, hogy az így kialakult, egyes tulajdonoshoz tartozó földterületek összértéke ne változzon a rendezés után. Ezt megtehetjük az Ak értékek felhasználásával, vagy korszerűbb termőhelyi értékszámok segítségével, melynek számítási szükségleteit a térinformatikai program is kielégíti.

Az előzetes birtokrendezési terven megjelölhetjük a vonalas létesítmények (utak, vízelvezető árkok) nyomvonalait melyek behatárolják a továbbosztható tömböket. Az igények alapján több birtokrendezési tervvariáns készíthető, melyet az érintettekkel tovább egyeztetnek.

A birtokrendezés sikeréhez hozzátartozik a nyilvánosság előtt történő intézkedés, melyhez az egyes tervvariánsok publikálása is hozzátartozik. A digitális formában történő elérését az internetre feltöltött statikus vagy dinamikus térképekkel oldhatjuk meg.

A cél természetesen az elégedett földtulajdonosok és földhasználók köre. Az új birtokszerkezet kialakításánál figyelembe veendő igényekhez azonban bizonyos prioritásokat kell rendelni, különben ez ellentmondásokat nem tudjuk feloldani. A személyek ill. igényeik súlyozása szinte teljes mértékben szubjektív. Persze, vannak általánosan elfogadott előnyök, pl. helyben lakás, saját földhasználat, a kisebb parcellákat a belterülethez közel osszák ki. Ezek meghatározása mégis komoly mérlegelést igényel, a felállítandó célfüggvény pedig soktényezős.

A végleges állapotok ingatlan-nyilvántartási átvezetését az adatbázisból konvertálható rajzi állományok segíthetik. A közszemlét és a társadalmi elfogadtatást pedig a térinformatika webes és vizualizációs alkalmazásai tehetik egyszerűbbé.