Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 17., Birtokrendezési tervek adatbázisának kiépítése

Katona János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

17.4 A birtokrendezés térkép- és adatigénye

17.4 A birtokrendezés térkép- és adatigénye

Egy birtokrendezést csak a mindenkori műszaki-jogi keretek között lehet megvalósítani. A jogi keretbe tartoznak a föld tulajdonlásával és használatával kapcsolatos nyilvántartások, de a jogszabályi háttér is, amely korlátozásokat és előírásokat tartalmaz szöveges vagy térképi formában (pld. szerkezeti/szabályozási terv, természetvédelmi oltalom alatt álló területek).

A műszaki keretbe tartoznak a birtokrendezési területen kialakítandó műszaki létesítmények (pld. út- és vízépítési művi elemek) tervezéseire vonatkozó előírások, ajánlások. (Ezzel a témával részletesen az MSc. képzés Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai valamint a Vízgazdálkodás c. tárgyak foglalkoztak.)

A tervezéshez szükségesek még a terület adottságait tartalmazó forrásanyagok, például:

  • topográfiai térképek, melyekből Digitális Domborzat Modell (DDM), majd kitettség-, lejtőkategória- és magassági intervallum térképek állíthatók elő;

  • távérzékelési adatok, melyek kiválóan alkalmasak a földhasználat állapotának térképezésére;

  • termőföld minőségét kifejező értékszámok, melyek az új birtokszerkezet kiosztását támogatják a tulajdoni értékazonosságok megtartásával.

Az adatokat úgy kell összegyűjteni, hogy felhasználásukkal a legoptimálisabb táblaszerkezetet tudjuk kialakítani a mezőgazdaság számára.

17.4.1 Ingatlan-nyilvántartási adatok

Az ingatlan-nyilvántartási (1997. évi CXLI.) törvény szerint az ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben „az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni”. (Inytv. 2. § (3))

A tulajdoni lap tartalmazza az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait. (Inytv. 19. § (1)) Ezen adatok ismerete elengedhetetlen a tulajdonviszonyok tisztázásához, valamint minden további munkafolyamathoz.

Az ingatlan-nyilvántartás céljára az állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál. (Inytv. 21. § (1)) Nagy előny az adatbázis szempontjából, hogy országos szinten rendelkezésre áll a bel- és külterületek vektoros térképe, mely tartalmazza a település nevét és térképszelvény számát, a település közigazgatási határvonalát, valamint a belterület, külterület határvonalait, földrészlet határvonalát és helyrajzi számát, az épületeket, alrészlet és minőségi osztályok határvonalait. A tulajdoni lapok a kataszteri térképpel alkotnak egységet, amit az adatbázisban már együtt tudunk kezelni.

17.4.2 Földhasználati nyilvántartások

A földhasználat jelentősen eltérhet a földtulajdonlástól, így a rendezéshez szükséges tisztán látáshoz ez az adathalmaz is szükséges.

Az földhasználati nyilvántartást (FÖNYIR) az ingatlan-nyilvántartáshoz hasonlóan a földhivatalokban vezetik. A földhasználati nyilvántartás a földhasználókról vezetett nyilvántartás (vagyis nem real folio, hanem personal folio). A földhasználati nyilvántartás földhasználati lapból és okirattárból áll. Az okirattár a földhasználati bejelentési adatlapokat, a földhasználati szerződéseket, továbbá a nyilvántartásba vétellel és az adatszolgáltatással kapcsolatos más okiratokat tartalmazza.

A földhasználati nyilvántartást más szervezeteknél is találunk, pld. agrártámogatások ellenőrzéséhez (MePAR, VinGIS). Szükség esetén ezeket az adatokat is bevonhatjuk a tervezésbe.

17.4.3 Rendezési tervek

A birtokrendezés során az érintett terület rendezési tervét kötelező jelleggel kell felhasználni. A településrendezési tervek az országos tervezés részét képezik. A tervhierarchia felső szintjeit a területfejlesztési törvény által szabályozott országos, kiemelt térségi (Balaton környéki és budapesti agglomerációs), és megyei területrendezési tervek alkotják, amelyek az adott szinten és részletezettséggel állapítják meg a fő infrastruktúrák helyét és rendszerét, valamint a területfelhasználás kategóriáit. A településrendezési tervek illeszkednek a felsőbb szintű tervekhez, illetve azokat részletezik. A 1997 évi LXXVIII törvény (Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről) 7.§ szerinti településrendezési eszközök: a településfejlesztési koncepció, Településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv. A rajzi munkarészek ebben az esetben is integrálhatóak a térinformatikai rendszerbe, a szöveges részeket pedig hivatkozásokkal lehet elhelyezni.

17.4.4 Távérzékelési adatok

Az állapotfelmérésekben és a földhasználati kategóriák elhatárolásában nyújthatnak nagy segítséget a távérzékelés raszter formátumú adatai. A távérzékelés objektíven mutatja be a mezőgazdasági földhasznosítás, a vegetáció, vagy éppen a talajnedvesség állapotát. A látható fény tartományán kívül a távérzékelési műholdak multispektrális tartományban is tudják az adatokat szolgáltatni. Az egyre jobb spektrális, radiometriai és térbeli felbontású adatforrás a birtokrendezési projektek egyik alapja lehet, kiváltva egyúttal a terepi mérések egy részét is.

17.4.5 Természetvédelmi vonatkozású adatok

Magyarország több mint 20%-a tartozik valamilyen szintű természetvédelmi oltalom alá (pl. Természeti emlék; Természetvédelmi terület; Tájvédelmi körzet; Nemzeti park, Natura 2000). A védettség fokától függően korlátozva vannak a földhasználat formái. Van, ahol teljes tilalom van (pl. magterületek), van ahol csak bizonyos feltételeket írnak elő a földhasználónak (pl. Natura 2000 területek extenzív gazdálkodású részei). A birtokrendezés során valószínűleg az alacsonyabb védettségi fokkal rendelkező területekkel találkozunk, viszont minden esetben ellenőriznünk kell a birtokrendezéssel érintett terület lehetséges természetvédelmi vonatkozásait. Ezt megtehetjük a már térinformatikai rendszerbe szervezett Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) segítségével, amely természeti - földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi - és kultúrtörténeti értékeket, ökoturisztikai objektumokat is tartalmaz.

17.4.6 Topográfiai adatok

A terep hagyományos ábrázolási módjának eredményei a topográfiai térképek, melyek több méretarányban (1:10 000, 1:25 000, 1:100 000, 1:200 000) állnak rendelkezésre ma már digitális formában is. A térképművek a tervezési és nyilvántartási munkák kiváló alapanyagai. Átalakításával juthatunk Digitális Domborzat Modellhez (DDM), melyből felszínelemzéssel további termékeket állíthatunk elő. (pld. kitettség és lejtőkategória térképek, a felszín perspektivikus vagy egyéb térbeli ábrázolása, stb.)

17.4.7 Talajtérképek

A talajtérképek célja a talajtani adatok területi ábrázolása, a talajra vonatkozó ismeretek minél pontosabb, áttekinthető közvetítése. 1858-tól napjainkig többféle típusú talajtérkép készült, melyek közül talán a legismertebb a Kreybig-féle talajtérkép. A talajadottságokat a birtokrendezés során a földhasználati tervezésnél használhatjuk fel. Például a gyenge minőségű szántók helyén erdősíthetünk, vagy vizes élőhelyeket alakíthatunk ki. Ezeket a törekvéseket az EU is támogatja, hiszen a túltermelés miatt már azon gazdálkodóknak (is) fizetnek, aki nem termel.