Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 19., Az információtechnológia (IT) alkalmazása a birtokrendezésben

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

19.2 Új módszerek a térbeli adatok és IT kezelésében

19.2 Új módszerek a térbeli adatok és IT kezelésében

Az új technológiai módszerek és eljárások rövid ismertetését fontosnak tartjuk és ezek összefoglaló leírását ismertetjük a következő fejezetekben.

19.2.1 Az adatbank-technológiák

Az adatok adatbázisba történő szervezése és a GIS ismeretek magas színvonala arra utal, hogy ezek a technológiák rohamosan fejlődnek és fontos tényezők a birtokrendezés lebonyolításának egyes lépéseiben. A földrészletek adataival végzett tervezési feladatokat könnyíti. Ennek segítségével a földrészletek adataihoz bármilyen GIS alkalmazás adatai hozzákapcsolhatók. A nyilvános adatok (az alap- és határpontok, ortofotók, nyilvántartási térképek, topográfia térképek, stb.) éppúgy, mint a magáncélú tervezés adatai egy adatbázisban kezelhetők és hozzákapcsolhatók a természeti-, természetvédelmi adatokhoz.

A fent említett tények és az Európai Unióhoz történő csatlakozás gondolata felgyorsította az ingatlan nyilvántartás korszerűsítését, mely először a géppark fejlesztésében, majd az adatok számítógépes adatbázissá szervezésében nyilvánult meg. A fejlesztések középpontjában a Körzeti Földhivatalok-, a Fővárosi Kerületek Földhivatalainak-, a Megyei Földhivatalok munkájának számítógépesítése található.

Az országos ingatlan nyilvántartás és kataszteri térkép nyilvántartás informatikai rendszereinek korszerűsítésére vonatkozóan 1995. évben két PHARE projekt során szinte párhuzamosan indult informatikai fejlesztés. Az egyik projekt a Körzeti Földhivatalok számítógépesítésére-, míg a másik a Fővárosi Kerületek Földhivatalainak számítógépesítésére irányult. A projektek eredményeként az ország egész területéről számítógépen elérhető nyilvántartási rendszer TAKARNET, valamint ennek alapját szolgáló belső használatú, főként a földhivatalok munkáját segítő TAKAROS adatbázis alakult ki. (Apagyi-Niklasz, 1998)

A TAKAROS informatikai rendszer teljes egészében lefedi a földhivatalok munkáját. A rendszer fejlesztésénél kiemelt szerepet kapott az adatvédelem. A rendszer felépítése teljes egészében a földhivatali munka struktúráját követi, ami a következő alrendszerekre oszlik:

  • ügyirat kezelés,

  • ingatlan nyilvántartás,

  • térképkezelő.

A feldolgozásnak köszönhetően az egyes alrendszerek elkülönülnek, az adatok tárolása mégis integrált relációs adatbázisban (ORACLE) történik. A TAKAROS rendszer egy Oracle fejlesztési- és szoftver technológián alapuló integrált térképészeti és ingatlan nyilvántartási rendszer, mely a körzeti földhivatali munka támogatását szolgálja. Jelenleg folyik országos bevezetése az összes körzeti földhivatalban. Ezen a rendszeren alapul a Web-es TAKARNET rendszer, mely lehetővé teszi az ingatlan nyilvántartási adatok internetes elérését.

A TAKARNET-hálózat lehetővé teszi a körzeti földhivatalok adatbázisainak elérését egymás között, illetve külső felhasználók részére, valamint olcsó és egyszerű elérést biztosít felhasználói körönként elkülönülve:

  • bárki (pl. interneten keresztül, korlátolt hozzáférés),

  • regisztrált fizető felhasználók részére (pl. közjegyzők, önkormányzatok, ügyvédek, bankok),

  • belső felhasználók részére (FÖMI, földhivatalok, minisztérium stb.),

  • rendszerüzemeltetők, -fejlesztők részére.

Az VM ágazati korszerűsítési stratégiájának utolsó lépése lesz a MEgyei TAkaros (META) rendszer megvalósítása, amely kiterjeszti a TAKARNET-hálózat használatát megvalósítva a

  • marketing célokat,

  • értéknövelt földhivatali adatok értékesítését,

  • távolról elérhető földhivatali szolgáltatások bővítését,

  • ágazati vezetői információs rendszer kialakítását stb.

A megyei földhivatali szintű számítógépesítés regionális körű térinformatikai alapú adatkezelést, elemzést és szelektív információszolgáltatást biztosít mind az országos hatáskörű szervek és egyéb intézmények, mind a magánszféra számára a TAKARNET-re, mint hálózati infrastruktúrára támaszkodva. (Mihály, 2003; Lehoczkiné Németh-Niklasz, 2010)

Az Európai Közösség jogi és műszaki szabályozása szerinti térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) hazai szegmensének létrehozása és az erre épülő szolgáltatások kialakítása döntő szakaszához érkezett. Az alapvető uniós jogszabályok megszülettek és jelenleg ezek végrehajtási rendeleteinek, illetve műszaki specifikációk megalkotásánál tartunk a megvalósítás folyamatában. A szabályozás lezárása után a gyakorlati végrehajtás következik. A térinformációs adatstruktúra előállításában és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosításában a földmérés-térképészet szakágazatnak meghatározó szerepe van. A megvalósítás folyamán műszaki, jogi-szabályozási, szervezeti és pénzügyi-gazdasági kérdések merülnek fel. Ezekről bővebben olvashatunk Dr. Niklasz László vezető térinformatikus tanácsadó írásában, amely a Geodézia és Kartográfia folyóirat 2009/3 számában megjelent. (Niklasz, 2009)

19.2.2 Digitális fotogrammetria

A digitális fotogrammetria abban különbözik a hagyományos fotogrammetriától, hogy a felhasznált képeket digitális úton állítják elő, és a feldolgozást számítógéppel végzik. Ezt az eljárást már a 60-as évektől kezdődően alkalmazzák. Az elektronika rohamos fejlődésével azonban a jelentősége egyre nő. A digitális fotogrammetria egyik előnye abban rejlik, hogy a képalkotás mind spektrális, mind radiometriai (az optikai sugárzást fizikai mennyiségek formájában határozza meg) értelemben lényegesen jobb minőségű, másrészt a GNSS/GPS technológia, valamint az „inerciális helymeghatározó” (navigációs) rendszerek segítségével sokkal egyszerűbb és pontosabb a valósidejű helymeghatározás (a vetítési középpont térbeli helyének és a képsík meghatározásának kérdése a felvétel idejének pontos ismeretében). A képek tematikus és geometriai kiértékelése a modern algoritmusok alkalmazásával akár automatikusan illetve fél-automatikusan történhet. Például a felszín automatikusan kiértékelhető, illetve a felszínborítottság automatikusan osztályozható. (Mansberger et all.,2009)

Az ortofotókat a birtokrendezéssel foglalkozó hivatalok a feladatok megoldásához már korábban, de most is használják. A mezőgazdasági eljárások különböző fázisaiban tudják alkalmazni, mint például: az infrastruktúra kialakításának tervezése során, és a megjelenítés alapját képezhetik a birtokrendezés intézkedési terveinek készítéséhez.

Az ortototók egyetlen hátránya, hogy kétdimenziósak, ebből eredően az egyes objektumok nehezen azonosíthatók. Ezt a hátrányt a sztereofotogrammetria alkalmazásával lehet kiküszöbölni. Ennek segítségével a kiválasztott terület három dimenzióban szemlélhető, és ezáltal a képen látható objektumok könnyebben megkülönböztethetők. A külső tájékozás segítségével a képek könnyen felhasználhatók a vonalas és pontszerű objektumok háromdimenziós kiértékelésére.(Sárközy internetes jegyzet)

19.1. ábra A digitális fotogrammetria munkafolyamata, www.agt.bme.hu/tutor_h/terinfor/t32b.htm

A digitális fotogrammetria lehetővé teszi a felszín automatikus felmérését. Ennek segítségével a megfelelő képkorrelációs algoritmusok alkalmazásával, sokkal rövidebb idő alatt lehet a vizsgált felületen nagymennyiségű pontszerű objektumot rögzíteni. Így még a nagyobb területek esetén is az egyes mért pontok távolsága könnyen kiválasztható. Különleges esetben megfelelő felmérési technika és repülési magasság megválasztásával a hibák néhány deciméterre csökkenthetők. Kétségtelen, hogy a digitális fotogrammetriai eljárások esetén csak digitális felszín modellt hozhatunk létre, mivel az automatikusan felmért pont a növényzet felületén helyezkedik el és nem a föld felszínén. (Barsi, et all., 2005)

A digitális fotogrammetriai módszerrel előállított pontos felszínmodellek segítségével előállított ortofotókat használnak a birtokrendezésben. A modellezéshez szükséges bemeneti adatok, a szél és vízerózió, a földérték (kitettség, meredekség), a tervezéshez szolgáltatnak alapot.

19.2.3 A lézerszkennelés

A lézerszkennelés, akár a digitális fotogrammetria, a felszín geometriailag igen pontos és részletes felmérésére szolgál. Ennek során pár perc alatt több millió pontot igen nagy pontossággal mér, az így létrejött pontfelhők kirajzolják a felszínt. (Mansberger et. all., 2009)

A lézerszkennelést többféle platform felhasználásával végre lehet hajtani. A földi lézerszkenner esetén a pontok rögzítése a felszínen történik. A műszer repülőgépre is telepíthető, ilyen esetben légi vagy airborne lézerszekennelésről beszélhetünk.

A lézerszekenner aktív távérzékelési szenzorokkal rendelkezik, amelyek a föld felszínére lézersugár impulzust küldenek, a műszer a visszavert impulzust méri, és az impulzus menetidejéből ki tudja számítani a felszín távolságát. A mérőműszer helyének (melynek meghatározása történhet geodéziai mérőműszer segítségével földi felmérés esetén, GPS vagy inerciális rendszer alkalmazása légi felmérés esetén) és az impulzus irányának ismeretében a polármódszer segítségével a földfelszín koordinátái kiszámíthatók.

A lézerszkenner módszer alkalmazásának előnyei birtokrendezéskor: egyrészt homogén nem textúrázott felületeken is alkalmazható (mint például rét), másrészt a vegetációval borított felszínről is szolgáltat értékes információkat ( last pulse – legutoljára visszaverődött jel), ugyancsak szolgáltat információt a lombkoronáról (mint például erdők – first pulse elsőként visszaverődött jel). Így egyszerre elkészíthető a DEM (felszínmodell) és a DTM (terepmodell).

A módszer hátránya, hogy az eredmény egy pontfelhő, mely nem tartalmaz információt az egyes objektumokra vonatkozóan. A digitális fotogrammetriában minden objektum pontja megfelel egy képelemnek mely – egy színes vagy infravörös kép esetén - egy vagy három színérték, mely az eredeti objektumhoz kapcsolható.

A lézerszkenelés felhasználási területei megegyeznek az előbbi fejezetben említettekkel, ahol a digitális terepmodellt, mint kiindulási adatot lehet felhasználni. Így a lézerszkennelés által létrehozott felszín és terepmodellek közti különbség segítségével megállapítható a növényzet típusa, amely a biomassza előállításában is szerepet játszhat.

Az egyik ausztriai tartományban már alkalmazták a légi lézerszekennelést. Ebben a tartományban már rendelkeznek a felszín magassági viszonyait kifejező pontos információkkal.(Mansberger et. all., 2009)

19.2.4 GIS modellezés és vizualizációs módszerek

A földrajzi Információs rendszerek (GIS) alkalmasak minden tervezési és vezetési folyamat modellezésére, mint például a döntés-előkészítés. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy különböző intézmények adatait integráljuk és ezáltal a lehető objektívebb, és optimálisabb megoldásokat találjunk a problémák kezelésében. (Mizseiné-Pődör, 2010)

A birtokrendezési projektek során a GIS technológia valamint a különböző digitális adatbankok együttes alkalmazása megkönnyíti a vizualizációt. Így a jelenlegi helyzet illetve a különböző birtokrendezési szcenáriók eredményei alapján a jövőben létrejövő birtok- és földhasználati szerkezet virtuálisan megjeleníthetők a GIS segítségével, ez segítheti az érdekegyeztetést a különböző érintett felek között.

A térinformatikai rendszerek manapság már igen fejlettek, és a különböző adattípusokat (jogi, gazdasági, ökológiai, szociográfiai) képesek tetszőlegesen kombinálni. Éppígy lehetséges a létező tájat három dimenzióban ábrázolni, és a birtokrendezést követően létrejövő tájat ugyancsak egy háromdimenziós virtuális modellen különböző textúrák segítségével bemutatni. Ez az újfajta lehetőség elősegítheti a birtokrendezésben résztvevő hivatalok és az érintettek közti jobb párbeszédet.

A birtokrendezési projektek során sokféle adatot kell kezelni. A GIS egyrészről, mint adatintegráló közeg, másrészt mint a tervezés eszköze alkalmazható. Jelenleg a térinformatika egyre nagyobb jelentőséggel bír a birtokrendezési folyamatok végrehajtásában, mivel a tervezés során figyelembe lehet venni az ökológiai és a szociális tényezőket is, így a tervezés sokkal komplexebbé válik.

Eddig a GIS modellezési képességeit kevésbé használták ki a birtokrendezés területén. A Fuzzy logika alkalmazásával, ami az iparban már régóta igen sikeresnek számító módszer, az emberi döntéshozatal folyamata is modellezhető. A jövőben az adatokkal feltöltött térinformatikai rendszerek segítségével a birtokrendezési projektben résztvevő emberek kívánságai és az előre meghatározott keretfeltételek (mint például a mezőgazdasági technológiák, ökológia, gazdaság) fél-automatikusan (interaktívan), ideális esetben teljesen automatikusan megoldási javaslatokat kínálhatnak az új birtok- és gazdálkodási struktúra kiszámításával és megjelenítésével. Erre vonatkozó törekvések (TAMA, PRIDE, TALC, stb.) már a kísérleti projektek keretében is a korszerű birtokrendezési módszer magyarországi bevezetésére példaként szolgálnak a későbbi birtokrendezési és tájrendezési eljárásokhoz. A projektek a Föld- és területrendezés 4. számú moduljában és a Birtoktervezési ismeretek 3. számú moduljában részletesen ismertetésre kerültek. (Mizseiné, 2010)

19.2.5 Web 2.0 technológia és a WebGIS

A WEB 2.0 fogalom alatt a második generációs internetes szolgáltatásokat értjük, melyek közül leginkább az interaktivitást és a közösségi elemeket kell kiemelni. A WEB 2.0 lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy tartalmat szolgáltassanak és hozzanak létre, valamint megosszák azt. A WiKi-k, Blogok, Fotó- és Videóportálok (például. Flickr, YouTube), közösségi oldalak (Facebook, LinkedIn), RSS vagy az online térképszolgáltató oldalak (például Google Maps, Microsoft Virtual Earth, Yahoo! Maps) tipikusan ennek a technológiának a segítségével jöttek létre. Így számos felhasználó helytől és időtől függetlenül szerkesztheti a weboldalak tartalmát, megvitathatják azt, javíthatják és megoszthatják. (Mansberger et. all.)

A birtokrendezés során ez a technológia többnyire, mint kommunikációs eszköz alkalmazható. A birtokrendezési eljárásban érintett személyek kívánságai és ajánlásai a hivatal által megadott időintervallumon belül a megfelelő böngésző alkalmazásával időtől és helytől függetlenül összegyűjthetők. Az így nyilvánosságra került információkat a többi érintett személy is megtekintheti és kommentálhatja. Emellett a felhasználók az eljárásban betöltött szerepüktől függően különböző hozzáférési jogokkal rendelkeznének.

A GIS alkalmazások, mint a Desktop GIS, Mobil GIS és a Szerver GIS, az utóbbi években folyamatosan fejlődtek, és olyan hatalmas adatbázisokra épülnek, melyeket a kevésbé iskolázott emberek is képesek egyszerre használni és bővíteni. Ennek az az egyik nagy előnye, hogy a különböző intézmények és emberek a különböző térbeli adatokat ebbe az egységes adatbankba küldhetik. Ez nagyban növelheti a produktivitást, azonban szükségessé teszi a beküldött adatok és az elvégzett módosítások geometriai, topológiai helyességének ellenőrzését.

Különösen a mezőgazdasági eljárások esetén a területek újrafelosztásnál ez az eszköz igen jól alkalmazható a jövőben.

A WEB 2.0 alkalmazására egy jó példa a FAO (United Nation Food and Agriculture Organisation) kezdeményezése, amely a www.e-agriculture.org weboldal segítségével a mezőgazdaság területén valósít meg tudástranszfert. Ezen a weboldalon oktatófilmek, videók stb. találhatók az új mezőgazdasági technológiák alkalmazásáról és felhasználási lehetőségeiről.

19.2.6 Felmérés az IT alkalmazásának lehetőségéről

Osztrák- Magyar együttműködés keretében végzett kutatási munka „A térbeli adatok és a korszerű kommunikációs technológia a birtokrendezés szolgálatában” (Projektszám: 71öu6) projekt célja az volt, hogy megvizsgáljuk a térbeli adatok használatának, valamint a modern információtechnológia bevezetésének lehetőségét, a birtokrendezés folyamatába. A felmérés során nyert eredmények összehasonlító elemzése alapján javaslatokat fogalmazzunk meg a vidékfejlesztéssel foglalkozó intézmények felé. Fontos volt az összehasonlító vizsgálatkor figyelni az eltérő jogi és intézményi helyzetre, azonban az érintett országokban a birtokrendezés minden részletét érintő elemzésre nem vállalkozhattunk, mert az a projekt kereteit messze meghaladta volna. (Mizseiné-Pődör, 2010)

A termőföldek helyzetének rendezése az agrárpolitika és a földügyi irányítás egyik feladata. Ezért az irányítás, valamint az intézmények minden eszközét igénybe kell venni, egyrészt a területek rendeltetésszerű használatának hosszú távon való fenntartása, másrészt a jogbiztonság megőrzése és nem utolsó sorban pedig a földből élők anyagi biztonsága és jólétének megőrzése, növelése érdekében.

A projekt keretén belül kérdőívek kiküldésével kerestük fel a különböző intézményeket, melyek a következők voltak: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztálya, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok (melyek magukba foglalják a különböző szakterületeket), a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. keretén belül működő Nemzeti Földalapot kezelő szervezet, a FÖMI, a Nemzeti Kataszteri Program és a földhivatali hálózat.

A megkérdezett intézmények a nyilvántartási és földhasználati adatok fontosságát emelik ki és a legmagasabb osztályzattal értékelték. Ez abból adódhat, hogy minden tervezési folyamatnál ez a kiindulás alapja. Az előzőekben említettek alapján fontos szerepet töltenek be a természetvédelmi adatok is. Kisebb súllyal értékelték a földértékelési, topográfiai adatokat.

A projektben résztvevő kutatók számára meglepő módon a válaszadók kevésbé fontosnak tekintik a területrendezési terv adatait. Ugyancsak elgondolkoztató az a tény, hogy a hidrológiai, tájképi, tájvédelmi adatok kisebb súlyt kaptak az elemzéskor.

Magyar részről vizsgáltuk a birtokrendezéssel kapcsolatba hozható különböző szakmai szervezetek véleményét is. Ezek elemzése során megállapítható, hogy a válaszadó szervezetek véleménye nem mindenben egyezik, más-más szempontokat tartanak fontosnak az erdőgazdálkodással foglalkozók, de másképpen vélekednek a természetvédelemben dolgozó szakemberek. (Most is igazolódott a két szakterület több évtizedes, mindenhol megjelenő szembenállása.)

19-2. ábra A térbeli adatok birtokrendezési folyamatokba történő bevezetésének elemzése

A fenti két grafikon a megkeresett szervezetek által az ábrában olvasható kérdésre adott válaszok feldolgozását mutatja, amely az összegyűjtött válaszok átlagolásából kapott eredményt ábrázolja A következő ábrákon külön választottuk a különböző szervezetek által adott válaszokat, mivel ezek elemzésének eredménye is eltérő képet mutat.

19-3. ábra Térbeli adatok bevezetésének jelentősége a birtokrendezési folyamatokba

A térbeli adatok használata a birtokrendezési folyamatokban a Földhivatalok és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok véleménye alapján kiemelkedő szerepet tölt be. Az erdészet részéről nem kap olyan nagy súlyt, annak ellenére, hogy azok jelenleg is tengernyi térbeli adatot használnak. (19.4. ábra)

A diagramból kiolvasható, hogy a gazdálkodók szemszögéből tekintve a térbeli adatok alkalmazása birtokrendezési feladatokban érintett intézmények szerint is megoszló, pl. az erdészet válaszadói közepesnek ítélik azt. A térbeli adatok alkalmazásának hatása a felhasználók elégedettségére kiemelkedő a szakigazgatási hivatalok véleménye szerint. (19-4. ábra)

„Az alkalmazott adatkategóriák közül melyek befolyásolják leginkább az adatminőséget”, kérdésre (19-5. ábra) a válaszadók a különböző adattípusokból kiemelten értékelték a jogi adatok ill. a topográfiai adatok szerepét. Nagy valószínűség szerint ez annak a következménye, hogy a különböző hivatalokban a rendelkezésre álló adatok minősége különböző.

A megkérdezettek körét az adatminőség vonatkozásában ismételten külön választhatjuk a különböző szervezetek szerint. Az értékelés itt is különbségeket mutat, hasonlóképpen az adatok alkalmazásához. A mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek és az erdészet igen fontosnak ítéli meg az adatok minőségét. (19-6. és 19-7. ábra). A megadott válaszok alapján azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az adatok minőségének javítása igen költségfüggő. (Az átlagérték 2.2).

Elgondolkoztató az eredmény a szociálökonómiai kérdéskörben visszaérkezett válaszok elemzéséből. Megállapítható, hogy a költségvonzat ebben az esetben nem igazán jelentkezik, mivel a pilot projektek esetén ilyen jellegű adatokat még nem használtak fel. (19-8. ábra)

19.2.7 Tapasztalatok – javaslatok

A megkérdezett intézmények véleménye a szakmai tudás vonatkozásában kiemeli az adatbázis kezelést, és a felmérésben tevékenykedők szakmai ismeretének jelentőségét. A GIS és Webtechnológia területén a szakmai ismeretek értékelése még jelentősnek vehető, viszont a fotogrammetriai és távérzékelési ismeretek alacsonyabb értékkel bírnak. Ez azért érdekes, mert a birtokrendezési feladatok tervezési dokumentációjának készítéséhez az utóbb említett adatok használata igencsak fontos. (Mansberger et al., 2009)

19-9. ábra Hivatali dolgozók ismereti szintjei

A hivatalok közti adatcserét technikai szempontból problémamentesnek ítélik meg a válaszadók Az eljárások során mind az adatcsere, mind az információs rendszer terén gyakorlottak a hivatalban dolgozók. A különböző intézmények közötti adatcserét jogi szempontból már sokkal inkább fenntartással kezelik. A költségeket tekintve, az értékek magas szórása mellett, ez a legproblematikusabb része az adatcserének. Itt ismét a megyei adatbeszerzési gyakorlat következményei érzékelhetők, hiszen a költségmentesen rendelkezésre bocsátott térbeli adatok csak névelegesen jelennek meg a számlán, így az egyes tartományokra jellemző különböző közigazgatási megállapodások miatt a válaszokban nagyobb szórás érzékelhető.

A lehetőség már adott, hogy az Intraneten keresztül az adatokhoz való hozzáférés a felhasználók részére lehetséges, természetesen megfelelő előfizetési rendszeren keresztül. (19-10. ábra)

19.2.8 Kommunikáció

A válaszadók véleménye szerint az érdekeltek széleskörű tájékoztatásában a legfontosabb az adatszolgáltatás, valamint a szakmai előadások is fontos szerepet kapnak. A megkérdezett szervezetek szerint fontos az interneten keresztül történő tájékoztatás. Ezzel ellentétben a mezőgazdálkodással foglakozók nem rendelkeznek még kellő mértékben internet hozzáféréssel. Célszerű lett volna a megkérdezettek körét kiterjeszteni a gazdálkodókkal személyes kapcsolatot tartó falugazdászok felé is. Érdekes módon a szervezett formában történő tájékoztatást nem tartják annyira fontosnak. Kiemelten kezelik, hogy tájékoztató anyagot kell készíteni, amelyen keresztül a település földtulajdonosai, földhasználói választ kapnának a végrehajtandó birtokrendezésről. A települések lakosságának kellő informálása szükséges a birtokrendezés sikeres végrehajtásához. A tájékoztatásnak mind írásbeli, mind a szóbeli formáját célszerű alkalmazni. A szóbeli formánál lényegében a falugyűlés az a fórum, amely alkalmas arra, hogy a település lakosságának az érdeklődését kiváltsa.

Egyes vélemények szerint az információtechnológia birtokrendezési folyamatokba történő alkalmazását sikeresen az ún. falugazdász hálózaton keresztül lehetne megoldani.

19-12. ábra Térbeli adatok használatának gyakorisága

A megkérdezett intézmények a nyilvántartási és földhasználati adatok fontosságát emelik ki és a legmagasabb osztályzattal értékelték. Ez abból adódhat, hogy minden tervezési folyamatnak ez a kiindulás alapja. Az előzőekben említettek alapján fontos szerepet töltenek be a természetvédelmi adatok is. Kisebb súllyal értékelték a földértékelési, topográfiai adatokat.

A projektben résztvevő kutatók számára meglepő módon a válaszadók kevésbé fontosnak tekintik a területrendezési terv adatait. Ugyancsak elgondolkoztató az a tény, hogy a hidrológiai, tájképi, tájvédelmi adatok kisebb súlyt kaptak az elemzéskor.