Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 19., Az információtechnológia (IT) alkalmazása a birtokrendezésben

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

19.3 A térbeli adatok és a modern információs technológia bevezetése a birtokrendezési folyamatokba

19.3 A térbeli adatok és a modern információs technológia bevezetése a birtokrendezési folyamatokba

A termelés gazdaságosságosságának és jövedelmezőségének egyik alapfeltétele a modernizáció, azonban az új fejlettebb technológiák alkalmazása egyre nagyobb költségvonzattal jár, melyet többek között a kihasználtság növelésével lehet csökkenteni. A sikeres birtokrendezés eredményei közé sorolható, hogy a gazdaságosan művelhető földtagok kialakításával lecsökken a terület megközelítésére fordított idő, így megnő a gépek hasznos ideje, melyet tényleges munkával töltenek.

A sikeres birtokrendezés eredményeként elsősorban nő a mezőgazdaság termelékenysége a jobb „erőforrás allokációnak” köszönhetően, mellyel párhuzamosan nő a termelés biztonsága, ennek következtében nő az ágazat jövedelemtermelő képessége is. ( Erőforrás allokáció: általános eljárás a tevékenységek és ezen tevékenységek végrehajtásához szükséges erőforrások ütemezésére az erőforrások rendelkezésére állásának megfelelően előre meghatározott korlátokon és/vagy a program időtartamán belül maradva.)

A növekvő jövedelmek eredménye végső soron a termelők nyereségeként csapódik le, javítva azok életszínvonalát melynek hatására a mezőgazdaság vonzó perspektívává válhat az erősen urbanizálódó Magyarországon. (Detrekői, 2003)

Kikristályosodott vélemény az is, hogy a birtokrendezést együtt kell kezelni a településrendezéssel, a tájrendezéssel, a környezetkímélő földhasználattal és a vidékfejlesztéssel.

Fontosnak tartjuk megemlíteni a birtokfejlesztéssel összefüggő rendelkezéseket, mivel ezek ugyancsak összefüggenek a térinformatikai adatszolgáltatás feladatával, illetve a támogatások végrehajtásának ellenőrzésére alkalmazott térinformatikai projektek megvalósításával. A birtokfejlesztésre fordítható támogatások célja, hogy kedvező kamatozású hitelt biztosítson azon mezőgazdálkodók részére, akik legalább 1 hektár kiterjedésű mezőgazdasági földterület tulajdonjogát adásvétel címén kívánják megszerezni, feltéve, hogy a termőtulajdonuk együttes nagysága nem haladja meg a 300 hektárt, vagy 6000 AK-t. A támogatási rendszer által finanszírozott beruházás a mezőgazdasági földterületek méretének optimalizálása révén a termelési költségek csökkentésére, valamint a termelés fejlesztésre és átalakítására irányul 17/2007. (III. 23.) FVM rendelet a birtokfejlesztési hitel kamattámogatásáról).

Az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása a 17/2010 IX. 30.) VM rendelet, valamint a 11/2010 (VIII. 30.) VM rendelet alapján az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében - pályázati úton fajlagos, kivételes esetekben egyedi költségvetés alapján - fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:

  • az erdőtelepítés műszaki befejezéséig nem mezőgazdasági területen az új erdők telepítési munkáihoz (ideértve a tervezést, a talaj-előkészítést, az erdősítést, valamint az ápolást),

  • a telepítés befejezésétől számított 10 éven belül a befejezett erdősítések ápolásához, tisztításához,

  • mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez, kivitelezéséhez,

  • az erdőállományok szerkezet-átalakításához.

Jelentős eredmény az, hogy hozzájárultak az EU-országok mezőgazdasági miniszterei ahhoz, hogy Magyarország - más tagországokkal együtt - 2013. december 31-ig meghosszabbítsa a földvásárlás állami támogatásának lehetőségét, ami ez év december 31-én megszűnt volna.

19.3.1 GIS alkalmazása a döntés-előkészítési folyamatokban

A számítógéppel támogatott technológiák fejlődésével elérhetővé vált a földfelszín megjelenítése, vizualizációja, amely elősegíti a mezőgazdasági földterületek rendezésében jelentkező döntés-előkészítést. A birtokrendezésben érintettek megfelelő tájékoztatása, valamint a környezeti változások hatásvizsgálata, a digitális technológia segítségével könnyebben végezhető a tervezés. Hátránya ezen technikák alkalmazásának az, hogy a tervezés és a térképkészítés során a tervező szubjektivitása nagy mértékben érvényesül.

A GIS alkalmazásának segítségével a modellezés, a vizualizáció eszközeinek összekapcsolására van lehetőség a mezőgazdasági birtokrendezések forgatókönyveinek megtervezésében.(Dorgai, 2004)

A hazai és az európai agrárpolitikai irányelvek gazdaságos birtokszerkezet kialakítását tűzték ki célul, amelyhez a megjelenítés eszközei egyre inkább nélkülözhetetlenné válnak.

A vizualizáció és a modellezés összekapcsolása jelentősen elősegíti a gazdálkodási rendszerek megfelelő reagálását a változó mezőgazdasági igények vonatkozásában oly módon, hogy gazdasági, környezeti és szociális értelemben egyfajta fejlődés következhet be.

19.3.2 A GIS alapokra épülő animáció alkalmazása az érintettekkel történő tárgyalások folyamatába

A modellezés és a vizualizáció összekapcsolásának ötlete nem egyedi ; számos példát láthatunk erre vonatkozóan (BISHOP &KARADAGLIS, 1997, Lovett et al. 2009). Azonban a mérnöki munka kivitelezésekor kevés működő rendszer integrálja ezeket a lehetőségeket. (Mizseiné-Pődör, 2010).

A számítógéppel támogatott technológiák fejlődésével elérhetővé vált a földfelszín megjelenítése, vizualizációja, amely elősegíti a mezőgazdasági földterületek rendezésében jelentkező döntés-előkészítést. Hatványozottabban érvényesül a vizualizáció szerepe olyan speciális esetekben, amikor nemcsak a földhasználat- és a birtokszerkezet-váltás tervezése a cél, hanem valamilyen speciális létesítmény tájba-illesztésének vizsgálata (pl. autópálya, szélerőmű stb.). A birtokrendezésben érintett szervezetek bevonásával végzett kutatásaink (Mansberger et all., 2009) eredményei azt mutatják, hogy az érintett gazdálkodók bevonása a rendezési folyamatokba rendkívüli jelentőséggel bír, így a tervezett elhelyezés realisztikus bemutatása döntő jelentőségű a meggyőzés folyamatában. Kutatómunkánk során olyan megoldásokat vizsgáltunk, amelyek a tervezőket ez irányú tevékenységükben megfelelően segíthetik. A rendelkezésünkre álló szoftverek segítségével megoldhatók a területrendezés tervezési feladatai, a döntés-előkészítéstől a végleges tervek elkészítéséig.

Egyre több példát láthatunk arra, hogy Magyarországon a befektetők szélerőmű park telepítését kezdeményezik. A szélerőművek létesítése illeszkedik az EU megújuló energiahordozókra vonatkozó energiapolitikájához és minimális környezetszennyező hatással jár. Tájképre gyakorolt hatásuk a legszembetűnőbb, sokszor kifogásolt a telepítésük, mivel a tornyok akár 65-105 m magasak, a lapátkerék-átmérők pedig 44-90 méteresek is lehetnek.

A megfelelő GIS adatbázis megtervezése, a jelenlegi táj bemutatása, a gazdasági folyamatok becslése és a megvalósulás körülményeinek tervezése esetén elkerülhetetlen egy integrált térinformatikai rendszer alkalmazása, melynek segítségével az előre meghatározott feltételek alapján létrehozott modell képes meghatározni a telepítésre alkalmas területeket, ugyanakkor nagyon fontos szerepe van a tájbaillesztés és egy realisztikus kép létrehozásában.

Ahhoz hogy kiválasszuk a számunkra legmegfelelőbb területet, vizsgálni kell a táj és a település szerkezetét. Figyelembe kell venni a területre eső szélsebességet, szélirányt. Meg kell határozni, hogy melyek azok a területek, amelyek tájvédelmi szempontból nem alkalmasak szélerőművek telepítésére. Ehhez nagy segítséget jelent a térinformatika.

A birtokrendezéshez kidolgozott tervek megjelenítéséhez felhasználható fedvények: domborzatmodell, felszínborítás adatai, kitettség, lejtőkategória, területrendezési terv.

A fentiekben említett alkalmazásokra bemutatókat készítettünk, amely ismertetésére és a részletek megoldására jelen keretek között nem tudunk vállalkozni. Példákon keresztül a gyakorlati órákon a leírt rendszert bemutatjuk.