Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 19., Az információtechnológia (IT) alkalmazása a birtokrendezésben

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

19.4 Agrár- és vidékfejlesztési hálózatok rendszere

19.4 Agrár- és vidékfejlesztési hálózatok rendszere

Az itt ismertetésre kerülő szervezetek szerepe a vidékfejlesztési programokban jelentős, mivel a vidékfejlesztés szorosan kapcsolódik a birtokrendezési tervezéshez, ezért tartottuk fontosnak itt összefoglalóan leírni ezeket a szervezeteket. Javaslatokat lehet megfogalmazni a jövőbeni birtokrendezés intézmény hátterének kialakításához, amelyhez felhasználhatók a jelenleg működő szervezetek célszerűen átalakítva.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, székhelye Budapest. A Hivatal feladatát Központja és területi szervei útján látja el.

Az MgSzH alapfeladatai keretében ellátja

  • a növénytermesztéssel, az állattenyésztéssel, a genetikai anyagok megőrzésével;

  • a növényfajták állami elismerésével, a növényi szaporítóanyagok minősítésével;

  • a vegetatív szaporítóanyagok és vetőmagok növény-egészségügyi ellenőrzésével;

  • a borgazdálkodással, a borellenőrzéssel, borminősítéssel;

  • a vadgazdálkodással és halászattal;

  • az erdőgazdálkodással és az erdővagyon védelmével, az elsődleges faipari termeléssel; valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal;

  • a mezőgazdasági termékforgalommal;

  • az agrár-környezetvédelemmel, a növényvédelemmel, a talajvédelemmel;

  • a zöldség–gyümölcs minőség-ellenőrzéssel, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésével;

  • az állategészségüggyel, az állatvédelemmel;

  • a takarmánybiztonsággal, takarmányhigiéniával, takarmányminőséggel;

  • az élelmiszer-higiéniával, -biztonsággal, -minőséggel;

  • az állatgyógyászati termékekkel;

  • a vágóállatok vágás utáni minősítésével;

  • a mezőgazdasági célú vízgazdálkodással; továbbá 

  • az agrárpiaci rendtartás működésének szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági és mezőgazdasági szakigazgatási feladatokat, valamint a külön jogszabály szerinti földügyi igazgatási és hatósági feladatokat.

Az MgSzH továbbá 

  • ellátja a miniszter által meghatározott, alaptevékenységéhez tartozó kutatási, fejlesztési, laboratóriumi, vizsgálati, tanácsadási, szakértői tervezési és egyéb feladatokat;

  • közreműködik a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek végrehajtásában;

  • szakmai Oktatási Tervet készít, és szervezi a Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott terv végrehajtását.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei 2011. január 1-jétől a megyei kormányhivatalok, mint jogutód szervezetek keretében, azok önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező mezőgazdasági szakigazgatási szerveiként működnek tovább (327/2010. (XII. 27.), 328/2010. (XII. 27.), 351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet), mint

  • a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság,

  • a Földművelésügyi Igazgatóság,

  • az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,

  • valamint 10 megyei kormányhivatal esetében az Erdészeti Igazgatóság.

A Fővárosi Kormányhivatalban nem hoztak létre mezőgazdasági szakigazgatási szerveket, a főváros illetékességi területére eső hatósági ügyeket a Pest Megyei Kormányhivatal látja el.

A megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok (kerületi hivatal).

Az agrárigazgatáshoz – korábban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveihez – tartozó hatósági ügyeket a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági igazgatási szervei az alábbi megosztás szerint látják el:

  • Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság – növényvédelem, talajvédelem, növénytermesztés, növényi termékek élelmiszer-biztonsági hatósági feladatok, zöldség-gyümölcs ellenőrzés;

  • Földművelésügyi Igazgatóság – mezőgazdasági igazgatás, vadászat, halászat;

  • Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság – élelmiszer-biztonság, élelmiszerminőség-ellenőrzés, takarmányellenőrzés, állategészségügy, állattenyésztés, borászat;

  • Erdészeti Igazgatóság – erdészeti igazgatás.

 A falugazdász-hálózat a kerületi hivatalok keretében működik tovább.

2011. január 1-jétől a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ a tevékenységét Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalként végzi.

A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek szakmai irányítását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi, a szakmai irányító szerv vezetőjének jogait a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke gyakorolja. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei első fokon hozott döntésénél másodfokú hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jár el.

Az agrár- és vidékfejlesztés számos tanácsadó és információs hálózattal támogatott, amelyek funkciójukat tekintve sok esetben átfedésekkel, párhuzamosan működnek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) a következő tanácsadó szervezetek érintettek:

Falugazdász hálózat: a Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságnak alárendelten lát el elsősorban agrár-szaktanácsadói és tájékoztatási feladatokat. A falugazdászok száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2009 februárjában 650 falugazdász működött 143 területközponthoz sorolva. A hálózat jelenleg az VM hatásköre alátartozik.

A Falugazdász Hálózat felállításáról - az Európai Unió agrárrendszerének megfelelő hazai agrárintézmény-hálózat kialakítása céljából - az 1163/1998. Korm. határozat rendelkezett.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezetében működő hálózat jelenleg 650 falugazdászból áll, akik fogadóórákat tartanak, gazdanapokat, tanfolyamokat szerveznek és napi kapcsolatban állnak a gazdákkal.

A falugazdászok fő feladata a gazdálkodók segítése:

  • az agrártámogatások igénylésében, pályázatok elkészítésében,

  • a részarány földkiadási munkák lezárásában,

  • jogszabályok értelmezésében, - családi gazdaságok kialakításában,

  • piaci viszonyokkal kapcsolatos információkkal,

  • az elemi károk felmérésében,

  • a beszerző és értékesítő szövetkezetek, gépkörök létrehozásában,

  • a továbbképzés és szaktanácsadás szervezésében,

  • folyamatos tájékoztatást ad a gazdálkodók részére a kormányzati döntésekről,

  • kiállítja, érvényesíti az őstermelői igazolványt,

  • regisztrálja a termelőket,

  • tájékoztatja a szakigazgatást a mezőgazdaság napi helyzetéről (vetés, aratás, állattenyésztés, ár- és belvíz stb.),

  • részt vesz a térségi, regionális programokban, illetve megyei fejlesztési programok elkészítésében, végrehajtásában.

Gazdálkodói Információs Szolgálat(GISZ): Tanácsadói feladatokat lát el, az egyes támogatások megismeréséhez és megszerzéséhez nyújt információkat, ismerteti a támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályokat, határidőket, kötelezettségeket. Hálózatában 202 fő ÚMVP tanácsadó tevékenykedik. A Szolgálatot a Magyar Agrárkamara működteti.

Területi Szaktanácsadási Központok (TKSZ): Szaktanácsadási szolgáltatást nyújtanak a gazdálkodóknak, együttműködve a helyi, kistérségi, köztestületi és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel. Munkájukat a Regionális Szaktanácsadási Körpontok és a Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) koordinálják. Ezek a központok a VM által akkreditáltak.

Agrárkamara: Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében a magyar országgyűlés az 1994. évi XVI. törvénnyel létrehozta a gazdasági kamarákat. E törvény értelmében alakult meg a Magyar Agrárkamara 1994. december 20-án közfeladatokat ellátó, jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű köztestületként.

Az Országgyűlés a gazdasági kamarákról 1999. december 21-én CXXI sz. alatt új törvényt alkotott. Ennek megfelelően az agrárkamarák újjáalakultak 2000-ben.

A Magyar Agrárkamara tagsága

A Magyar Agrárkamara tagjai a fővárosi és a területi agrárkamarák. A 20 területi agrárkamara ugyancsak köztestület, amelynek önkéntes alapon tagjai a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is.

Az agrárkamaráknak jelenleg 11 000 önkéntes tagja van, ezek egyharmada őstermelő, egyharmada egyéni vállalkozó és egyharmada jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A tagok a mezőgazdasági összes termékkibocsátás 60%-át képviselik.

A Magyar Agrárkamara feladatai:

  • A területi kamarákkal együttműködve végzi a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését,

  • Koordinálja a mesterképzéssel kapcsolatos vizsgáztatási és oklevél kiadási feladatokat,

  • Kapcsolatot tart a külföldi mezőgazdasági kamarák országos szervezeteivel és azok nemzetközi szervezeteivel

  • Kialakítja a tagnyilvántartás egységes rendszerét

  • Kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat

  • Vásárokat, kiállításokat szervez,

  • Tagjai tevékenységére vonatkozóan kialakítja a származási igazolás és más kereskedelmi forgalomban szükséges okmányok kiadásának és hitelesítésének szabályait

  • Képviseli tagjait az állami pénzalapokban

  • Szervezi és koordinálja az agrárgazdálkodók EU felkészítését

  • Véleményezi a jogszabályok, agrárprogramok kormányzati anyagait, jogszabály módosításokat kezdeményez a törvény szabályai szerint.

Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) hálózat: A VKSZI-nek alárendelten a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) szerves részeként lát el a vidékfejlesztésben koordinációs és pályázati tanácsadási feladatokat. Összesen 174 HVI működik az országban, kistérségenként egy irodával.

LEADER Helyi Akciócsoportok (LHACS):

A '90-es évektől kezdve felismerték a növekedés helyett a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, figyelembe véve a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit is. Új, innovatív fejlesztési módszerek, kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe.

A "hagyományos" fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg az Európai Unió LEADER programja. A rövidítés a program francia elnevezésének kezdő betűiből származik: Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie Rurale. Magyarul: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. 

A program új alapokra helyezi a vidékfejlesztést: Egy terület fejlesztési stratégiáját, az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Akciócsoport (Magyar megfelelője: Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport) az ott élők bevonásával állítja össze.

Az ÚMVP III-IV. tengelyének LEADER metodológia mentén történő végrehajtására jöttek létre alulról szerveződő módon. Az LHACS-ok önkormányzatokból, vállalkozókból és civil szervezetekből megtervezése, helyi közösségekből szerveződtek öntevékeny módon. A HVS-ek megtervezése, projektek generálása, a III-IV. tengellyel kapcsolatos tájékoztatás, és a IV. tengely kérelmeinek értékelése a fő feladatuk. Összesen 94 LHACS működik az országban.

Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Az ÚMVP intézkedésein keresztül mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra.

A vidékfejlesztési célok megvalósulásához a 2007-2013 közötti időszakban az ÚMVP mintegy 262 milliárd forinttal járul hozzá. A fejlesztési elképzelések kivitelezése során alapvető fontossággal bír a LEADER megközelítés, ami a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését, a részvételükkel megalakult helyi közösségek által stratégiába foglalt, alulról jövő kezdeményezések megvalósítását jelenti. A LEADER program regisztrációs időszaka 2007. október 10-én zárult le, az ÚMVP Irányító Hatósága (IH) 96 helyi közösség előzetes elismerési kérelmét hagyta jóvá.

Az ÚMVP 2010-ben félidejéhez érkezett. Éppen az elmúlt kormányzati ciklusban meghirdetett LEADER, a vidékfejlesztési források területe az, ahol a programban problémák mutatkoznak, annak részletei számos kritikát kaptak és kapnak ma is. A pályázók bonyolult, túlbürokratizált eljárásrend szerint, indokolatlanul hosszadalmas döntési folyamat után tudják csak megvalósítani elképzeléseiket.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága, mint az ÚMVP Irányító Hatósága a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében 2010. július 15-én munkacsoport felállításáról határozott. A bizottság feladata a program egyszerűsítését, közismert problémáinak kijavítását célzó feltáró tanulmány elkészítése volt. A dokumentum elkészítésében közreműködtek a Vidékfejlesztési Képzési Szaktanácsadási Intézet (VKSZI), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az MNVH LEADER Szakosztály, az ÚMVP Monitoring Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársai. (VM honlap).