Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 2., FÖLDTULAJDON, BIRTOKSZERKEZET ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.4 . Külföldiek földtulajdon szerzése

2.4 . Külföldiek földtulajdon szerzése

A 2.4 és 2.5 fejezetek összeállításánál Bíró Szabolcs „A hazai birtokpolitika a közvetlen támogatási rendszer keretei között” című tanulmányát használtuk fel.

Magyarország a csatlakozás időszakában fontosnak tartotta, hogy a még kellően meg nem erősödött egyéni gazdaságok részére megtartsa a termőföldszerzés esélyét, azáltal is, hogy a földszerzés lehetőségét mások számára korlátozza. A nem letelepedett külföldiek termőföldszerzési korlátozásának fenntartását az alacsony földárakra és a spekulatív külföldi tőke megjelenésének veszélyére hivatkozva kértük. A korlátozás automatikusan nem volt lehetséges, mert az ellenkezik az Unió egyik alapelvével, a tőke szabad áramlásának elvével (Bíró, 2010).

A magyar korlátozás csak részleges (a letelepedett tagállami állampolgárok termőföldszerzését bizonyos feltételekkel lehetővé teszi), és átmeneti (a megállapodás hét évre engedélyezte a meglévő szabályzáson alapuló korlátozás fenntartását, amit esetlegesen további három évvel meghosszabbítható), lényegében jogi személyek és a nem letelepedett tagállami állampolgárok földszerzésére vonatkozik. Magyarország mellett a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia hét éves, Lengyelország tizenkét éves átmeneti időszakhoz jutott. A derogáció megítéléséhez fontos információ a külföldiek földtulajdonszerzésének alakulása a csatlakozást követő időszakban.

A rendelkezésre álló statisztikák és szakirodalom elemzése alapján a csatlakozást követően a hazánkban letelepedett külföldi magánszemélyek (mezőgazdasági termelő tagállami állampolgárok) hivatalosan nyilvántartott földtulajdonának alakulásában érdemi változások nem történtek. A földforgalmi kimutatás alapján a hazánkban letelepedett tagállami állampolgárok termőföld szerzése nem számottevő. 2005-2008. között összességében sem haladta meg a 900 hektárt, a teljes földforgalom 0,2 %-át. Ekkora földforgalmi részesedés semmilyen veszélyt nem jelent a hazai gazdaságok termőföldszerzésére.

2-1. ábra Külföldi érdekeltségű mezőgazdasági szervezetek (2004-2008)

Amennyiben a mezőgazdaságban tevékenykedő kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokat régiónként vizsgáljuk, a külföldi érdekeltségben lényeges területi eltérések tapasztalhatók. Külföldi befektetésekkel az országos átlagnál jóval alacsonyabb mértékben étintettek az alföldi régiók és a Közép-Dunántúl. A többi régióban fokozottabb külföldi jelenlét tapasztalható: A Nyugat-Dunántúlon külföldi érdekeltségű a mezőgazdasági vállalkozások negyede (27,4 %).

2-2. ábra Külföldi érdekeltségű mezőgazdasági szervezetek régiók szerint (2008)