Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 2., FÖLDTULAJDON, BIRTOKSZERKEZET ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.5 . Földtulajdon, földhasználat jelenlegi állapot szerint

2.5 . Földtulajdon, földhasználat jelenlegi állapot szerint

2.5.1 Földtulajdon

A földtulajdon és földhasználat szerkezetét, a parcellák méretét és a gazdaságok földpiaci alkuerejét is jelentősen befolyásolja a birtokpolitika.

A piacgazdaság kikényszerítette a föld, különösen a mezőgazdasági területek magántulajdonát. A külterületi szántók 87,7 %-a, a mezőgazdasági terület 83 %-a természetes személyek tulajdona. A termőterületből való részesedésük jóval kisebb mértékű, mert az erdőterületek állami tulajdona magas.

2-3. ábra A mezőgazdasági területek megoszlása tulajdonosi csoportok szerint (%)

Az fekvésenkénti és összevont főösszesítők alapján a természetes személyek tulajdonában lévő külterületi mezőgazdasági terület lényegében nem változott 2004-2008 között. A jogi személyek mezőgazdasági területe 5,8%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

A parcellák mérete csökkent, az átlagos parcellaméret 3,2 hektárról, 3,0 hektárra 2004-2008 között.

2-4. ábra A földhasználati nyilvántartás fontosabb adatai 2003-2008 között.

A földmagántulajdon arányaiban érzékelhető módosulás csak az állami tulajdonú területek jelentősebb mértékű értékesítésével, illetve a jogi személyiségű szervezetek tulajdonjogi korlátjainak feloldásával következhet be. Az ingatlanok területének lényeges növekedésére, a tulajdonok koncentrációjára földvásárlással, földcserékkel, birtokrendezéssel és a tulajdonszerzési moratórium lejártával a külföldi állampolgárok földvásárlásával számolhatunk.

Erdőterületek tulajdoni viszonyai

Tulajdonviszonyok, gazdálkodó csoportok

Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági átalakulásának egyik fő jellemzője a földterületek tulajdonviszonyainak az átrendeződése volt. Ez a változás az erdőterületek közel felét is érintette. A szövetkezeti, korábban közös tulajdonként kezelt erdőterületek tulajdonnevesítés révén magántulajdonba kerültek. Az állami tulajdonú erdők egy része a kárpótlási eljárások keretében szintén magántulajdonba került. Az elmúlt öt év változásait a 2-5. ábrán látható táblázat mutatja be. Az ország erdőterülete tulajdonformák szerinti megoszlásának folyamatos változásához nagyban hozzájárulnak még az időközben elvégzett erdőtelepítések is. Ezeket ugyanis zömében magántulajdonú földterületeken hajtják végre, ami folyamatosan növeli ennek a tulajdonformának a részarányát.

A különböző tulajdonformájú erdőterületeken általában eltérő gazdálkodói csoportokba sorolható erdőgazdálkodók gazdálkodnak. Az állami tulajdonú erdőket nagyrészt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és a HM felügyeletében tevékenykedő, összesen 22 erdőgazdasági részvénytársaság kezeli. A magántulajdonú erdők erdőbirtokosságok, erdőszövetkezetek, egyéb szövetkezetek, gazdasági társaságok, valamint egyéni gazdálkodók használatában vannak.

2-5. ábra Erdőterületek tulajdoni viszonyai

Forrás: http://www.mgszh.gov.hu/erdeszet_cd/htm/

2.5.2 Osztatlan közös tulajdon

A tulajdoni formák között külön figyelmet érdemel az osztatlan közös földtulajdonok helyzete- A jelentős szétaprózottság mellett a tulajdoni struktúra sajátos problémája, hogy a részarány kiadás következtében kis méretű tulajdonukat egy táblában hagyó tulajdonközösségek jöttek létre. A tulajdoni közösségek területüket bérbeadással hasznosítják. A földterület saját hasznosítási-, értékesítési szándéka miatt közel 240 ezer tulajdonostárs kérte az önálló ingatlan kialakítását. A felosztásra váró földterület nagysága az összes termőterület 14,3 %-a. A rendezés csak 2005-ben indulhatott meg, az érintett földrészletek száma 69,5 ezer darab, összterülete 1,3 millió hektár, amelyből 2008-ig 15,8 ezer ingatlan (22,7 %), 520 ezer hektár terület került megosztásra, amelyet a 2-6. ábrán látható táblázatból olvashatunk ki. (Bíró, 2010).

2-6. ábra Osztatlan közös területek megoszlása régiók szerint

A tulajdonosok többségének nem a területek elaprózása, hanem – magasabb földbérleti díjak és vagyoni érték reményében együttműködő – földtulajdonosi közösségek létrehozása lenne kívánatos. A földhasználók érdekét is szolgálná, ha nagyobb, egybefüggő területeket tudnának egyszerre bérelni.

A jelenlegi magyar birtokstruktúrát tekintve az erdészeti ágazatban a legmagasabb az osztatlan közös tulajdonok száma. Egy-egy erdőterületnek igen nagy számú tulajdonosa van. A kárpótlás és részaránytulajdon nevesítése során az erdővel korábban kapcsolatban nem állók is nagy számban váltak tulajdonossá, mintegy 250 000 új erdőtulajdonos létezik. Az így kialakult birtokszerkezet alkalmatlan önálló erdőgazdálkodásra. A kistulajdonosokat ezért az erdőtörvény – meghatározott feltételek fennállása esetén – társulásra kötelezi.

2.5.3 Földhasználat

A magyar földhasználat általános jellemzői már a csatlakozás előtt kialakultak. Statisztikailag gazdaságnak számító gazdaságok földhasználatát elemezve megállapítható, hogy az össze gazdaságot tekintve nagyfokú a földhasználat koncentrációja, közel 12 ezer az 5 hektár feletti gazdaság, az összes gazdaság 1,9 %-a használja a gazdaságok mezőgazdasági területének 74,5%-át 263,2 hektár átlagos nagyságú területtel 2007-es adatok alapján.

A földhasználat az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek között 2000 óta kiegyenlített. A gazdasági szervezetek esetében a koncentráció helyett inkább a szétválás, a családi gazdaságok felé történő elmozdulás a jellemző. (2-7. ábra)

2-7. ábra Mezőgazdasági területet használó gazdaságok főbb jellemzői méretcsoportok alapján (2003-2007 )Forrás: AMÖ 2003, 2007

2.5.3 Haszonbérlet

A bérleti gazdálkodás a dunántúli régiókban a legelterjedtebb, arány 68,1-69,8 %. ( 2-8. ábra). Az alföldi régiókban a gazdálkodás a saját területek használata aránylag fontosabb, a bérelt területek aránya 15-17 %-kal alacsonyabb (Bíró, 2010).

2-8. ábra A gazdaságok földhasználatának regionális jellemzői 2007.