Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4., BIRTOKRENDEZÉSI TÖRVÉNYJAVASLATOK ÉS ELŐZMÉNYEI

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.3 . A birtokrendezés törvényi háttere, szabályozása  

4.3 . A birtokrendezés törvényi háttere, szabályozása  

A termőföld tulajdoni szerkezet és birtokstruktúra kialakulásának időszakában a tulajdonosok által a lehetséges különféle módokon - kárpótlási árverésen, eredeti- és származékos részaránytulajdon kiadásával - magántulajdonba került vagy bármilyen más polgári jogi jogcímeken szerzett földrészletek nem művelhetők meg minden esetben gazdaságosan. A tulajdonosoknak a jog eszközeivel is segítséget kell nyújtani abban, hogy a véletlenszerűen kialakult birtokszerkezetet a későbbiekben tudatosan átalakíthassák, figyelemmel az ésszerű gazdálkodás szempontjaira. [9]

A szétszórt külterületi földrészletek összevonására egyrészt az általános birtokrendezési törvényjavaslat, másrészt a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere intézménye áll rendelkezésre.

A 2001-ben kidolgozott „Törvényjavaslat az általános birtokrendezésről”. A törvényjavaslat az általános birtokrendezésnek egyelőre csak a fogalmi kereteit határozza meg.

Az általános birtokrendezés lényegében a település egészére vagy annak egy részére kiterjedő „polgári tagosítás” inkább „birtokrendezés”, lefolytatását jelenti, amelynek hazánkban is hagyományai vannak.

A törvényjavaslat rendelkezése szerint a tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonásával a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezőbb üzemi méretek, az együttesen művelhető családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthető egy részére kiterjedő birtokrendezési eljárást kell lefolytatni.

A birtokrendezés rendszerint a település külterületének átrendezésével, az úthálózat megváltoztatásával, vízrendezési munkálatok lefolytatásával, meliorációval, erdősávok telepítésével járna együtt. A települések külterületének ésszerű átrendezéséhez azonban egyelőre hiányoznak a szervezeti, a személyi és az anyagi feltételek.

Az általános birtokrendezésről szóló törvényjavaslat előkészítő munkálatai megtörténtek, de a Parlament még nem alkotta meg az erről szóló törvényt. 

A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere

A törvény határvonalat húz a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere és a polgári jogi csere között, mivel a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, viszont ez nem mondható el a polgári jogi csere esetében. A birtok-összevonási célú önkéntes földcserének alapvető feltétele, kritériuma, hogy a cserepartnerek egyike legalább két földrészlet tulajdonosa legyen és a csere eredményeként ezek a földrészletek kerüljenek közelebb, illetőleg megközelítésük, megművelésük körülményei kedvezőbbé váljanak. A birtokösszevonás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a tulajdonos földjei közvetlenül egymás mellé kerülnek.

Az általános birtokrendezési törvényjavaslatról és a szabályozási koncepcióról a Föld- és terletrendezés c. jegyzet 5.2.9 és 5.3 fejezetiben olvashatunk részletesen.

.