Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4., BIRTOKRENDEZÉSI TÖRVÉNYJAVASLATOK ÉS ELŐZMÉNYEI

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.4 . Földtörvényi változások

4.4 . Földtörvényi változások

A földtörvény hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi termőföldre. A törvény szabályait kell alkalmazni a termőföld tulajdonának megszerzésére, a szerzés tilalmára, a termőföldek használatára, hasznosítására, a birtoktagok kialakítására és a földvédelemre. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni tulajdonszerzésnél, illetve erdő- és mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre, illetve a természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldekre - ha természetvédelemre vonatkozó törvény másként nem rendelkezik.

Ebben a modulban röviden összefoglaljuk az 1994 évi. földtörvény megjelenése óta történt főbb módosításokat.

A törvény 7. §-a foglalkozik a külföldiek tulajdonszerzésével. A szabályozás folytán külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.

A kivétel a tagállam állampolgára. A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok irányadók azon tagállami állampolgárra, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet.

A külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6.000 m² területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései szerint szerezheti meg.

A jegyzet megjelenésekor hatályos rendelkezések szerint (2010. évi XXXVIII. tv. 37§) termőföld vagy tanya eladása esetén _- ha a törvény másként nem rendelkezik_- az alábbi sorrenben elővásárlási jog illeti meg:

  • a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;

  • a helyben lakó haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt;

  • a helyben lakó szomszédot;

  • a helyben lakót;

  • a haszonbérlőt, felesbérlőt és részesművelőt.

A 2007. évi CXXIV. törvény a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról, amely a Magyar Közlöny 153. számában jelent meg 2007 november 14.-én.

A jogszabály lényege: A módosítás alapvetően az ingatlanügyi hatóság földhasználati nyilvántartás vezetésének, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait rögzíti. Pontosítja a törvény a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld fogalmát, illetve azt, hogy az ilyen területen kialakított földterület építési teleknek vagy építési területnek minősül-e, amelyet az építésügyi hatóság igazol.

Módosítja tovább a termőföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén az ajánlat hirdetményi úton történő közlését, és hogy a közléssel összefüggő igazgatási jellegű szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Hatálybalépés: 2008. január 1.

A termőföldről szóló törvény talajvédelemről szóló rendelkezéseit felváltotta a 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről.

A talajok megóvása, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem mindannyiunk hosszútávú érdeke, mivel a földhasználó csak a termőföld területet, az ingatlant birtokolja, annak talaját használja, de a talaj közös vagyonunk, legfontosabb természeti erőforrásunk. Ennek tudatában az Országgyűlés új törvényt alkotott a termőföld védelméről, amely egy teljes fejezetet szentel a talajvédelemmel kapcsolatos szabályoknak. Az új törvény 2008. január 4-én lépett hatályba.

 Az új törvényi szabályozás - hasonlóképpen a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítását megelőző szabályokhoz - meghatározza az állam, a földhasználó, a beruházó talajvédelmi feladatait, a talajvédelmi hatóság hatáskörét, rendelkezik a talajvédelmi előírások megsértése, a talaj károsítása esetén alkalmazandó szankciókról.

Az állam feladatait továbbra is a talajvédelmi hatóság útján látja el (lsd. 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről), talajtani és hatósági adatbázisokat működtet, fenntartja a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának figyelemmel kisérése céljából az egész ország területére kiterjedő Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert, melynek adatai közérdekűek.

A törvény meghatározza azokat a leginkább veszélyes talaj-degradációs tényezőket, amelyek megelőzése, vagy súlyosabb fellépése ellen köteles a földhasználó talajvédő gazdálkodást folytatni.

Kiemelten kezeli a törvény a termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során betartandó talajvédelmi szabályokat, amely elsősorban a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentését illetve a környező talajok minőségének megóvását jelenti.

A törvény a beruházásokkal kapcsolatban bevezeti a talajvédelmi járulék jogintézményét. A talajvédelmi járulék lényege, hogy a beruházás, építés során mentett humuszos termőréteg legnagyobb hányada az építés befejezése utáni területrendezésre, rekultivációra kerüljön felhasználásra. A helyben fel nem használt humuszos termőréteg átruházható, azonban csupán eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként (parkosítás, kertiföld, termőföld területek rendezése, stb.) vagy termesztő közeg előállítására használható fel. A beruházónak tehát a helyben fel nem használt humuszos termőréteg után talajvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék nem szankció, hanem egy eszköz a talajvédelmi hatóság kezében, hogy a beruházót a talaj termőrétegével való takarékos, körültekintő gazdálkodásra ösztönözze.

A törvény kimondja, hogy a humuszos termőréteg mentésével, hasznosításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell. A járulék mértékét a törvény a talaj humusztartalma szerint differenciálja: 2,5% humusztartalom alatt 150 Ft/m3, 2,5 % humusztartalom fölött pedig 250 Ft/m3.

Talajvédelmi járulék megállapítása csak azokban az ügyekben történik, melyek engedélyezési kérelmét a törvény hatálybalépését követően nyújtották be az engedélyező hatósághoz.

A talajvédelmi hatósági eljárások legtöbbjéhez a törvény szerint talajvédelmi terv szükséges. A talajvédelmi tervet az ügyfélnek kell beszerezni.

A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól a 90/2008 (VII. 18.) FVM rendelet rendelkezik.