Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4., BIRTOKRENDEZÉSI TÖRVÉNYJAVASLATOK ÉS ELŐZMÉNYEI

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.7 A birtokrendezés helye, szerepe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (2007-2013)

4.7 A birtokrendezés helye, szerepe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (2007-2013)

2006. november 9–10. között Agárdon (Viking Hotel) a NYME Geoinformatikai Kar szervezésében sikeres országos konferenciára került sor. A konferencia témaköre: településrendezés és birtokrendezés.

A plenáris ülés keretében számos értékes előadás hangzott el.

Benedek Fülöp szakállamtitkár (FVM) „Az agrárszakigazgatás reformja és a kormányzat birtokpolitikai, birtokrendezési elképzelései” című előadásában utalt az EU-csatlakozásból fakadó jelentős kihívásokra; különös tekintettel az agrárágazatra és a versenyképes földbirtok-szerkezetre és a földügyi szakigazgatás jövőjére. (Joó, 2007)

Az új agrárigazgatás szerkezetének modellje már elkészült. A Magyar Közlöny 2006. évi 161. szám 1. kötetében megjelent a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, amely 2007. január 1-én hatályba lépett.

Az összevont szakigazgatási hivatalban együtt van jelen: növény- és állategészségügyi-, erdészeti-, borászati-, növénytermesztési hatóság stb. A feladatokat a központi hivatal és a megyei területi szervek látják el. (MgSZH)

Mintegy 650 falugazdász látja el a szaktanácsadást (regisztráció, nyomtatványok

összeállítása, ellenőrző tevékenység).

A szakállamtitkár előadásában konkrét számadatokkal illusztrálta a birtokviszonyok alakulását az elmúlt évtizedek alatt; beleértve a földtulajdonlás markáns megváltozását is. Ismertette az EU-csatlakozás földtulajdont érintő következményeit (a tőke szabad áramlása, a hét éves moratórium, amely esetleg három évvel meg meghosszabbítható).

Az 1989. évi rendszerváltást követően a földtulajdon szerkezetének változását a 2. modul valamint a Föld- és területrendezés c. jegyzet 3. modulja tartalmazza, itt most ezt nem részletezzük.

A szakállamtitkár előadásából idézve:...”a birtokrendezés alapvető célja a természeti értékek megóvása mellett: a mezőgazdasági termelés segítése, hogy optimálisan lehessen kihasználni a talaj, a környezet és a klíma nyújtotta lehetőségeket, és mindezek mellett esélyt kell biztosítani arra, hogy a magyar agrártermelés a világpiacon maradhasson. Ennek érdekében a táblák jó megközelíthetőségére es megfelelő méretekre van szükség, elhelyezkedésüknél pedig a természeti, domborzati viszonyokra kell figyelmet fordítani.

A magyarországi birtokrendezés jogszabályi háttere elég hiányos. Ezt a hátteret tovább bonyolította az EU-csatlakozás, ahol sikerült elérni a külföldi állampolgárok földvásárlására vonatkozó hét éves moratóriumot, hiszen a csatlakozáskor a hazai földárak 5–10-szer alacsonyabbak voltak az uniós országok árainál. Ez az arány mára a felére mérséklődött. (Lehetséges, hogy 2011-re a föld hazai-, és eu-s árai kiegyenlítődnek!?)

A felkészülés során fontos feladat a földhasználat helyzetének stabilitása. Ugyancsak fontos a családi gazdaságok erősítése: de nem szétszórt parcellákkal, hanem a versenyképes méretekig fejlesztve.

A birtokrendezés során gondoskodni kell arról, hogy a birtokrendszer legyen összhangban a vidékfejlesztés törekvéseivel is (további erdőtelepítések, a célirányos állattenyésztés segítése a szükséges takarmány-termelő területek biztosításával).

Hasonlóan gondolni kell az oktatás, kutatás, a büntetés-végrehajtás stb. jövőbeli területi igényeinek biztosításáról is. Ezekre is tekintettel a korábban a családi gazdaságok számára megfogalmazott 300 hektáros méretet inkább 500 hektárban kellene megadni. Hasonlóképpen, a kisebb méretű birtokokra megadott 100 hektáros méret ma még valahogy elfogadható, de itt is inkább 150–200 hektárt kellene megcélozni.

A birtokrendezésekkel összefüggésben nem szabad elfelejteni annak önkéntes jellegét, de szükséges ösztönözni (biztosítani) a földbirtokok koncentrációját. Egy dolog azonban bizonyos: versenyképes magyar mezőgazdaság kell és ehhez a rendezett birtokviszonyok elengedhetetlenek!

A hazai birtokrendezés pénzügyi forrásait illetően az előadó a következőkre hívta fel a figyelmet. Az európai uniós mezőgazdasági alapból elsősorban a vidékfejlesztési célú pályázatok támogatására számíthatunk. Emellett elsősorban birtok-összevonási hitelre van lehetőség, és nemzeti forrásból a birtok-összevonási célú termőföldvásárláshoz adnak támogatást.

Megkezdődött az osztatlan közös tulajdonú földek kimérése. Ez segítheti, de nem helyettesítheti a birtokrendezést. A kimérések költség-vonzata mintegy hat milliárd forintot igényel. Figyelmet érdemel az is, hogy az erdészeti fejlesztésekhez az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) szándékoznak forrást szerezni.

Elhangzott az is, hogy a hazai birtok-összevonási hitelre meghirdetett lehetőség a későbbiekben megmarad-e.

Az előadó önkritikusan megfogalmazta, hogy hatékonyabban és rendszeresebben kellett volna tájékoztatni a társadalmat a rendezett földbirtokviszonyok fontosságáról (birtokrendezés).”

A fent leírtakhoz kiegészítésként kivonatosan idézzük az Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervben írtakat, valamint az EMVA támogatás lehetőségeit:

A terv átfogó céljai közül az első érinti a birtokrendezést:

  1. Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése, amelynek egyik specifikus célja a termelési szerkezetváltás ösztönzése a fenntartható termelési struktúra elérése érdekében.

 Az ötnemzeti fejlesztési prioritás egyike:

  I. prioritás: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése.

Abirtokrendezés a prioritást szolgáló hét specifikus beavatkozási akció egyike

Az elaprózott birtokszerkezet a gazdaságos üzemméret kialakulásának és a termelés versenyképességének akadálya.

A birtokkoncentráció és a tulajdonkonszolidáció elősegítéséhez az eddigi eszközök (birtokösszevonási célú termőföldvásárlás, a termőföld elővásárlási és előhaszonbérleti jogi szabályozása) nem elégségesek, ezért intézkedést kell tenni a következő programozási időszakban.

Ennek eszköze a birtokrendezés, amelyet a hatályos közösségi jog is támogat. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a 1698/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikke szolgálja.

Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtható vidékfejlesztési támogatásról

20. Cikk

Intézkedések

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik:

A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességére

irányuló támogatás az alábbiakra vonatkozik:

a) az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedések:

I. szakképzési és tájékoztatási tevékenységek, beleértve a tudományos ismeretek és az innovatív gyakorlat terjesztését a mezőgazdasági, élelmiszerés

erdészeti ágazatban dolgozó személyek számára;

II. a fiatal mezőgazdasági termelők elindítása;

III. a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulása;

IV. tanácsadási szolgáltatások mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók általi igénybevétele;

V. üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozása;

b) a fizikai erőforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elősegítését célzó intézkedések:

I. a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése;

II. az erdők gazdasági értékének növelése;

III. a mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése;

IV. új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés a mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban;

V. a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerűsítésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése;

VI. a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése;

c) a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedések:

I. a mezőgazdasági termelők segítése a közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó előírásoknak való megfelelésben;

II. az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatása;

III. termelői csoportok támogatása az élelmiszer-minőségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek

terén;

d) átmeneti intézkedések a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia számára az alábbiak vonatkozásában:

I. a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok

támogatása;

II. termelői csoportok létrehozásának támogatása.

30. Cikk

A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

A 20. cikk b) pontjának v. alpontjában előírt támogatás különösen a mezőgazdasági és erdőterületek megközelítésével, a birtokrendezéssel és a termőföld minőségének javításával, valamint az energiaellátással és a vízgazdálkodással összefüggő műveletekre terjedhet ki.

Feladatok

Az átmeneti időszak lezárulását és a társadalmi igény jelentkezését követően az intézkedések keretében sor kerül:

  • a birtokrendezés jogszabályi feltételeinek kialakítására (törvényalkotás, jogszabály módosítás; önkéntesség elve),

  • a pénzügyi korlátok függvényében a forrás-szükséglet felmérésére, az irányítás, a szervezés, a végrehajtás és a nyomon követés intézményi kereteinek megteremtésére (országos-helyi szint),

  • a szerepvállalás, a feladatmegosztás, a teherviselés (érintettek, résztvevők, állam) lehetséges alternatíváinak kidolgozására,

  • a társadalom tájékoztatására, a birtokrendezés szükségességének társadalmi elfogadtatására.

Az utolsó pontban említett társadalmi elfogadtatásról a 21. modulban olvashatunk részletesen.