Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 4., BIRTOKRENDEZÉSI TÖRVÉNYJAVASLATOK ÉS ELŐZMÉNYEI

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.8 A kormányprogram (4 évre) vidékfejlesztési tárcát érintő elképzelései.

4.8 A kormányprogram (4 évre) vidékfejlesztési tárcát érintő elképzelései.

A földtörvény módosítását tervezi az VM, aki a 2010. évi XLII. tv. alapján az FVM jogutódja:

A mai 300-ról 600 hektárra növelné a magánszemély által megvásárolható termőföld maximális méretét a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca a változtatás érdekében a földtörvény módosítási koncepcióját dolgozza ki, erről szakmai egyeztetéseket folytat.

A megszerezhető földnagyság növelése mellett szó van a földbérleti rendszer megerősítéséről is: egyes elképzelések szerint tízéves minimális haszonbérleti idő lépne életbe, a ma érvényben lévő húszéves maximum pedig ötvenre emelkedne. A korrekció a bérelt területeken gazdálkodók - elsősorban a vásárlásból kizárt jogi személyek - helyzetét javíthatná. Információink szerint felvetődik, hogy a tárca a későbbiekben legalább tízéves haszonbérleti időhöz kötné az új gazdálkodói támogatásokat is, miután Magyarország - várhatóan a mai területalapú (SAPS) rendszerről áttér az egységes uniós farmtámogatási szisztémára (SPS).

A 300 hektáros földszerzési mérethatár bővítése a földpiac részleges élénkítését célozná, de a vételi lehetőség ezután sem terjedne ki más gazdasági szereplőkre. Mint ismert, a földtörvény a belföldi jogi személyek, illetve - néhány kivételtől eltekintve - a külföldi magán- és jogi személyek vásárlását tiltja. Számos szakértő szerint rövid távon valódi keresletnövekedést az hozhatna, ha a belföldi cégek is vehetnének területeket. Erre azért is szükség lenne, hogy 2011-ig - amikor a csatlakozási megállapodás értelmében Magyarországnak várhatóan meg kell nyitnia földpiacát a külföldi (uniós) vevők előtt - a földárak közeledjenek az EU-szinthez. Ha ez nem következik be, az uniós befektetők a földpiac felszabadítása után a hazai területek nagy részét olcsón vásárolhatnák fel.

Az FVM elkészített egy javaslatot annak érdekében, hogy legalább a hazai állattenyésztő cégek területeket vehessenek, de elképzeléseit mára visszavonta. Az eredeti koncepció szerint a magyar tulajdonú vállalatok a telepeiken tartott állatok száma (úgynevezett állategységek) alapján vásárolhattak volna földet, állategységenként 1,6-1,9 hektárt. A tárca a vételből kizárta volna a külföldi tulajdonú, nálunk bejegyzett cégeket.[10]

Lapinformáció szerint a kormányzat kész a földtörvény módosítására, de előbb meg akarja várni az EU álláspontját a külföldiek földvásárlásának korlátozását lehetővé tevő moratórium meghosszabbításáról . Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlésben várhatóan részletesen beszámol a kormányzat ez irányú terveiről. A sajtó információ szerint a kormányzat kész arra, hogy módosítsa az elővásárlási jogok sorrendjét a földtörvényben, és az független a moratórium meghosszabbításától. Amennyiben az EU nem járulna hozzá a 2011-ben lejáró időszak meghosszabbításához, akkor az illetékesek a francia, illetve a dán példa alapján mezőgazdasági végzettséghez, nyelvismerethez és több éves helyben lakáshoz kötnék a földszerzést Magyarországon. Az elővásárlási joggal kapcsolatos módosítás egy korábbi állapotot állítana vissza, amely szerint a termőföldeknél a helyben lakó gazdák, a szomszédok rendelkeznének első helyen elővásárlási joggal. a programalkotók inkább az előhaszonbérleti jogosítványokat emelték ki: eszerint sorrendben a volt haszonbérlőnek, a feltételeket vállaló, fiatal, letelepedni és gazdálkodni szándékozó házaspároknak, az igazolt mezőgazdasági tevékenységet folytató, helyben lakó szomszédnak, illetve a helyben lakónak kívántak előhaszonbérleti jogot biztosítani.

Dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára „Az új földtörvény államtitkári szemmel” adott tájékoztatást a tárca vidékfejlesztési programjáról. Ebből kivonatosan ismertetjük a fő elgondolásokat. Arra a kérdésre, hogy Mekkora az esélye Magyarországnak arra, hogy elérje a földmoratórium meghosszabbítását? , a következő választ adta:

A földügy különleges kérdés és nagyon nagy jelentősége van annak, hogy kinek a kezébe kerül a legfontosabb erőforrásunk. A nemzetek modernkori biztonságát alapvetően a természeti erőforrásaik minősége, mennyisége, állapota továbbá az azok fölött gyakorolt szuverenitás foka határozza meg. Kulcskérdés tehát a tájak, a termőföld- és vízkészletek, az erdők továbbá az egyéb természeti javak feletti önrendelkezés megtartása, valamint az ezekből fakadó élelmezési és élelmiszerbiztonság, az ivóvíz- és energiaellátás biztonsága valamint a környezetbiztonság megteremtése és garantálása. A természeti erőforrás-gazdálkodás, a természeti javak feletti önrendelkezés megtartása tehát nemzeti szuverenitásunk kulcseleme. Ennek jegyében a termőföld – föld- és birtokpolitikai szempontokat is meghaladó – mennyiségi és minőségi védelme érdekében minden magára adó európai nemzet megteszi a szükséges lépéseket, és olyan jogi és egyéb védőrendszereket épít ki, amelyek garantálhatják e kulcselem feletti szuverenitásának megtartását. Nálunk ez a nemzeti szabályozás az EU-csatlakozásunk óta sem készült el, és a földjeinkre spekuláló tőke távoltartásának ma egyetlen eszköze a nem magyar állampolgár természetes személyek illetve a jogi személyek mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmának az európai megállapodásban rögzített fenntartása. Ez a földvásárlási moratórium 2011 május 1-jén lejár, s ettől kezdve – ha ezt a moratóriumot nem sikerülne meghosszabbítanunk – bárki bármilyen tőkeerővel megjelenhetne a magyar földpiacon. Azok a körülmények, amelyekre alapozva az európai megállapodásban sikerült a földvásárlási moratóriumot biztosítanunk, azóta sem változtak. A magyarországi 200 ezer – 2 millió Ft közötti (szántó)földárak összehasonlítva az EU 15-ök 5-15 millió Ft közötti földáraival, igen erős késztetést jelentenek a spekuláns tőke számára, és ez a hazai gazdálkodás földalapjának és a területünk fölötti szuverenitás elvesztésének veszélyével fenyeget.

- A birtokviszonyok rendezésére is nagy szükség lenne... Magyarországon nem alakultak még ki olyan stabil birtok- és földbérleti viszonyok, mint többszáz év alatt Nyugat-Európában, és a bizonytalan státuszú, rendezetlen földterületek (osztatlan közös tulajdonok, részaránytulajdonok stb.) nagy kiterjedése szintén a „zavarosban halászás” veszélyét hordozza magában. Ehhez járul továbbá, hogy a magyar gazdatársadalom, amely nem spekulálni, hanem gazdálkodni szeretne a földdel, az utóbbi 7-8 év agrár- és vidékpolitikája következtében kivérzett, végső tartalékait is felélte, eladósodott, így nemhogy azonos eséllyel tudna a magyar földpiacon megjelenni, hanem éppenséggel a tönkremenetel határán sokan egyenesen arra kényszerülnek, hogy eladják létalapjukat, a termőföldet. Ráadásul az európai agrártámogatásaink szintje is ma még lényegesen alacsonyabb, mint nyugat-európai versenytársainké, ami is csak 2013-ra éri el azokat. Mindez egy liberalizált földpiac hirtelen megjelenésével olyan folyamatokat indíthat el Magyarországon és az utólag csatlakozott országok térségében, amely akár az Európai Közösség gazdasági és társadalmi stabilitását is veszélyeztetheti. Közös érdekünk tehát, hogy mielőtt a földpiacot a külföldi tőke előtt megnyitnánk, saját nemzeti szabályozásunkat (pl. földtörvényt) e várható helyzethez igazítsuk, s a magyar gazdatársadalmat megerősítsük. Ehhez arra lenne szükségünk, hogy – amint azt az európai megállapodás egyébként számunkra lehetővé teszi, és amint azt pl. a lengyelek már az alap-megállapodásban rögzítették – a földvásárlási moratóriumot további 3 évvel, 2014. május 1-jéig meghosszabbítsuk. Ma még nem tudom megítélni, hogy mi ennek az esélye, mert ellenérdekű felek is szerepelnek a piacon. Hogy csak az osztrák példát említsem, Ausztriában az ottani nyilvántartások szerint 700 ezer hektár magyar föld arra vár, hogy osztrák tulajdonba bejegyezzék. Nyilván más érdekeltségek vannak egy ilyen körben. Az egyik osztrák agrárkamarai vezető nem véletlenül „volt szíves” azt nyilatkozni, hogy „barátságtalan gesztusnak vennék Magyarország részéről, hogyha a moratóriumot meg akarná hosszabbítani”. Erre azt lehet válaszként mondani, hogy mi meg azt vesszük „barátságtalan gesztusnak”, amilyen módon a mi megélhetésünk alapját megpróbálja egy adott kör előlünk, a saját gazdáink elől megszerezni. Ezzel csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem a szándékon múlik, a mi szándékunkon különösen nem, hogy sikerül-e a moratóriumhosszabbítás. Mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy sikerüljön, ám látni kell, hogy különféle érdekek munkálkodnak Európában. Nemrég További tartalmak tárgya témakörbenlt Fazekas Sándor miniszter úr francia kollégájával, s külön öröm volt számunkra – magam is részt vettem a tárgyaláson –, hogy a francia fél megértette a problémát, és a közös sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy Franciaország támogatja a magyar földvásárlási moratórium meghosszabbításának ügyét. - A moratórium azonban csak időlegesen biztosíthatja számunkra a föld megvédését... - Épp ezért saját szabályozórendszert kell kidolgoznunk, és nagyrészt azokat a szabályokat kell nekünk is alkalmaznunk, amit egyébként a legtöbb európai ország alkalmaz. Senkit nem diszkriminálunk. Nem akarunk mi sem mást, minthogy ugyanolyan eséllyel juthassanak termőföldhöz más További tartalmak EU témakörben tagállamok polgárai nálunk, mint amilyen eséllyel tehetik ezt meg saját polgáraink más tagállamokban. Ezért hozzá kell nyúlnunk a földtörvényhez, és be kell építenünk azokat a szabályokat, amelyek abban az esetben, amikor már a moratórium nem véd bennünket, akkor is biztosítani, garantálni tudják, hogy a helyben lakó gazdálkodók kezében maradjon ez az erőforrás.

- Milyen tervek vannak a megvalósításra?

- Két lépésben tervezzük ezt megtenni. Első lépésben az elővásárlási sorrendeket változtatnák meg, a köz számára megfelelő sorrendet visszaállítása mellett. Visszaállítanák, az első Orbán kormány időszakában a földtörvényben a családi gazdálkodók előnyét, elővásárlási jogukat. Egy új elemet is szeretnénk beépíteni, ami a francia mintájú aktív állami földpolitikának az alapeszköze. Az államot, mint alapvető szereplőt gondolják megjeleníteni a földpiacon. Nem azért, mintha azt lenne fontos, hogy az állam gazdálkodjon újra. Nem államosításról van itt szó, hanem az állam – megjelenve a földpiacon – a szabaddá váló földterületeket felvásárolja azzal a szándékkal, hogy olyan körökhöz, helyben lakó gazdákhoz, illetve olyan fiatal párokhoz továbbítsa, akik le akarnak települni. Fiatal gazdákhoz, akik a köz számára hasznos módon tudják ezt az állam kezében levő földet felhasználni. Nem lehet tárgya a továbbiakban a föld egyfajta spekulációnak, hanem a tényleges gazdaság és a helyi társadalom erősítését szolgálhatja. A felvásárolt valamint a Nemzeti Földalapban ma is meglévő földeket tartós bérletre adjnák családi gazdaságoknak, növelve evvel földalapjukat és versenyképességüket. Másrészt például olyan fiatal pároknak gondoljuk bérbe adni, akik vállalják azt, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és – ahogy közös életük indulásakor egyébként tervezik is – két-három gyermeket világra hoznak és tisztességgel felnevelnek. A föld oldaláról az államnak az lenne a dolga, hogy örökölhető jogként odaadják 25-50 évre az állam kezében lévő földet kedvezményes földbérleti díjjal, s a letelepedni kívánó családnak. Készül egy áttekintés, hogy milyen földbérleti díjakat is kér ma az állam a bérbe adott földjei után. Az állam kezében lévő termőföld 80 %-át ma a 180 legerősebb tőkés társaság bérli, a tényleges piaci földbérleti díjak 5-15 %-áért. Az elengedett földbérleti díjak értéke vélhetően nagyobb, mint amit ezek a társaságok adó formájában a közös kasszába befizetnek. Ha egy fiatal párnak adjuk oda ugyanezt a földet, a demográfiai, foglalkoztatási problémáinkon is tudunk segíteni, és a vidék társadalmának stabilizálását tudjuk elérni. A franciáknál ez jól működik. A közjó szempontjából lényegesen több haszna van egy ilyenfajta föld- és birtokpolitikának. Egy új fajta föld- és birtokpolitika és az ennek hátterében lévő földtörvény az, ami igazán biztonságba helyezheti a magyar földet és annak megőrzését. A földtörvény alapvető és végleges módosítására azt követően kerülhet sor, ha eldől, hogy mi történik a moratóriumunkkal. Januárig kell eldöntenie az Európai Közösségnek, hogy végül elfogadja-e. [11].