Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 5., NEMZETKÖZI BIRTOKRENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.5 . A birtokrendezés folyamata Ausztriában

5.5 . A birtokrendezés folyamata Ausztriában

Az osztrák és a magyar földrendezési folyamatoknak közös gyökerei vannak. A két ország adminisztratív szétválása óta, a monarchia megszűnése után Ausztria és Magyarország – a hasonló célok ellenére – a kormányzás és a földbirtok-politika területén eltérő irányba haladtak. Ennek ellenére Ausztria és Magyarország még ma is hasonló kihívások előtt áll: pl. a felaprózódott földbirtokszerkezet és az infrastruktúra kialakításának szükségessége a jellemző (különösen a határmenti területeken). Ehhez kapcsolódik még az Európai Unió célkitűzéseinek a megvalósítása (mint pl. Natura 2000 területek kijelölése, a vízkeretirányelvek, az ármentesítés), amelyek mindkét országban további földhasználati problémákat idéznek elő.

5-8. ábra Szervezeti felépítés

Ausztriában a területi agrárhatóságok, illetve az állami hivatalok agrárosztályai felelősek a vidéki területek újrarendezéséért. Ausztria egy jól kiépített intézményi hálózattal és több évtizedes tapasztalattal, naprakész törvénnyel, jól kidolgozott módszerekkel és jól képzett hivatali dolgozókkal rendelkezik a birtokrendezés területén, amely követendő példa lehetne Magyarország számára.

5-9. ábra Az osztrák birtokrendezés folyamat

Az összeállításban az egyes szakaszok bemutatásakor a birtokrendezési törvény odaillő paragrafusaira hivatkozunk.

  1. Lépés

A projektek helyi kezdeményezés alapján indulnak. A területi agrárhatósághoz erre rendszeresített nyomtatvány formájában nyújtják be igényüket a gazdálkodók. A rendezéssel érintett területen gazdálkodó tulajdonosok több, mint 50%-ának beleegyezése szükséges a projekt indításhoz. (Magyarországon 100%-os egyetértésre van szükség).

Az agrárhatóság felülvizsgálja, hogy a beadvány az idevonatkozó törvényi előírásoknak (1975 FLG) megfelel-e?

A következő szempontok figyelembe vételével végeznek birtokrendezést a fent említett törvényi előírásoknak megfelelően:

  • Gazdaságtalan művelésű területek,

  • Nem megfelelő birtokszerkezet,

  • Szabálytalan alakú földrészletek,

  • Szél- és vízerózió,

  • A nyilvántartott és a természetbeni állapot eltérő,

  • A közérdekből végzett birtokrendezés,

  • Terület-igénybevétel beruházás céljára.

  1. Lépés

A vidékfejlesztési eljárás keretén belül kerül sor a birtokösszevonási folyamat elrendelésére.

„Lényegében a birtokrendezési eljárás egy szerződés, un. vidékfejlesztési szerződés, amelyben rögzítésre kerül a résztvevők közötti megállapodás, ennek másik formája a résztvevők egyezségének írásban rögzített igénye, amely dokumentumot egy hivatalos személy hitelesíti ez az ún. vidékfejlesztési megegyezés. Ha a hivatal a határozatképességet megállapítja, akkor a birtokrendezés végrehajtását elrendelik. Ebben az esetben engedélyezik az eljárás megkezdését és a birtokrendezési terv megvalósítását.

Az eljárást hivatali úton határozattal indítják és zárják le.

A birtokrendezési közösség határozat által kerül összehívásra és feloszlatásra.

A birtokrendezés eredményéről határozatot bocsátanak ki.” Flurverfassungs-Grundsatzgesetz 1951

  1. Lépés

A következő fázisban megtörténik a terület lehatárolása és a földértékelés:

Földrészlet határok beazonosítása, a természettel egyező állapot felmérése,

„A birtokösszevonásba bevont területek határvonalát előzetesen beazonosítják és elhatárolják.

A birtokösszevonás tárgya minden olyan földrészlet, amely a birtokösszevonással érintett területen található.

Az eljárás lefolytatása közben határozattal be lehet vonni földrészleteket ill. ki is lehet hagyni.” Flurverfassungs-Grundsatzgesetz 1951

Földértékelés

„A birtokösszevonási eljárásba bevont földterületeket a birtokösszevonási projekt résztvevői értékelik. Az értékelést teljes egyetértésben a tényleges viszonyoknak megfelelően a résztvevők számára hozzáférhetővé teszik, vagy hivatalos úton, függetlenül a gazdálkodó szervezettől és függetlenül a mindenkori tulajdonos személyétől nyilvánosságra hozzák.

A megállapított érték pénzben kifejezett értékét megállapítják és csak ezt fogadják el a projektrésztvevők.” Flurverfassungs-Grundsatzgesetz 1951

  1. Lépés

Felmérik a személyes kívánságokat, majd ez alapján előzetes tervet készítenek a birtokszerkezet átalakítására. A területrendezési terv megvalósítása érdekében egyeztetés történik. A tulajdonosokat tájékoztatják a földterület igénybevételéről és a kártalanításról. Megvizsgálják, hogy a terv megvalósítása mennyire szolgálja a gazdaságosság szempontjait, figyelembe véve az érintettek érdekeit is. Ez a megfelelő infrastruktúra kialakítását is szolgálja (pl. mezőgazdasági utak, vízelvezetés stb.). Állapotfelvétel megmutatja azt is, hogy a megvalósítandó terv befolyással van-e a táj képének megváltozására. Szükséges a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása is.

  1. Lépés

A véglegesítést követően kialakul a végleges birtokszerkezetet tartalmazó területrendezési terv. A végleges állapot szerint történik egy újabb értékelés és ez alapján kiszámítják a kártalanítás összegét

  1. Lépés

Elfogadás után véglegesítik a területrendezési tervet, a projekt jellegétől függően megtörténik a beruházás ill. megvalósul a birtokösszevonás. Beruházás esetén az építkezés befejezése után a terület rekultiválásával záródik a projekt végrehajtása. Amennyiben birtokösszevonás a feladat, a végleges területrendezési terv alapján az új földrészlethatárok kitűzése a végső lépés. A mezőgazdasági területeken a földrészletek megközelítését szolgáló utak építése, ehhez kapcsolódóan a vízelvezetés megoldása, valamint a környezethez illő növényzet(fasorok) telepítése.

  1. Lépés

A projekt záró lépése a két nyilvántartási rendszerbe történő átvezetés. A megváltozott adatok átvezetése a kataszterbe és a földnyilvántartásba.

A projektköltségek

Röviden összefoglaljuk a projekt végrehajtása kapcsán felmerülő költségeket.

Állandó költség: személyi költségek EUR 0/ha

Állandó költségek: iroda fenntartási és gépkocsi EUR 0/ha

Változó költségek.: anyagköltség és munkadíj EUR 150/ha

Tereprendezés (becsült) EUR 50/ha

3 évre elosztott költség EUR 200/ha

Az állandó költségeket az állam fizeti ez nem része a projektköltségeknek. A tereprendezéshez még további kiadások járulhatnak mint pl.:

  • Útépítés költsége, amely a teljes projekt költségnek 30%-tól indulnak.

  • Vízépítéssel kapcsolatos kiadások a projekt költségnek 70 %-át tehetik ki.

  • Tereprendezés, növényzet újratelepítése a projekt költségnek 90%-ig növekedhetnek, de a legkisebb költség a 30%-ot éri el.

Az állam nagymértékben támogatja a projektek megvalósulását és éppen ezért területrendezésbe bevont gazdálkodók költségterhei a projektköltség 30%-át teszik ki.

A projekt teljes időtartama.

A projekt átfutásának teljes időtartama ideális esetben 8 év. A jogi folyamatok még elhúzódhatnak, amely tovább növeli az átfutási időt.