Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 5., NEMZETKÖZI BIRTOKRENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

Mizseiné Dr. Nyiri Judit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.6 . FAO irányelvek a területrendezési projektben

5.6 . FAO irányelvek a területrendezési projektben

Miért fontos a területrendezés?

A vidéki térségekben jellemző a csökkenő kereseti lehetőség mind a mezőgazdasági mind a nem mezőgazdasági területeken. Ez a helyzet több okból következik be, azonban fokozott erőfeszítéseket kell tenni a vidéki területeken az életfeltételek, a termelés, a foglalkoztatottság, az infrastruktúra, a betakarítás és a természetvédelem javítása érdekében. Olyan komplex területfejlesztést kell végrehajtani, amely különös figyelmet fordít a tulajdoni szerkezetre is beleértve a felaprózódott kis gazdaságokat is. Ebben a fejezetben írjuk le, hogy miért és hogyan lehet e területrendezés hatékony eszköze a vidékfejlesztés végrehajtásának és minden országnak tökéletesítenie kell a saját területfejlesztési stratégiáját.

5.6.1 Teljes körű birtokrendezés lépései FAO irányelvek szerint

A birtokrendezési projekt kezdeményezése:

  • felkérés,

  • állapotelemezés,

  • javaslat a koncepció kidolgozására,

  • a résztvevők kiválasztása,

  • helyi képviselet kialakítása.

Projekt tervezés:

  • tanácsadók kiválasztása,

  • projekt terület lehatárolása,

  • ütemterv kidolgozása,

  • anyagi háttér előkészítés,

  • haszonelemzés,

  • költségfelosztás.

Meglévő állapotfelmérés:

  • a területhatár beazonosítása és jogi állapotra vonatkozó tények tisztázása, beleértve a haszonbérlemény, a jelzáloghitel és a szolgalmi jog tényét.

  • környezetileg érzékeny területek lehatárolása,

  • a földrészlet értékének meghatározása,

  • területeltérés, tulajdoni viszony és az értékelés kezelése.

Részletes birtokrendezési terv kidolgozása:

  • birtokrendezési vázlat előkészítése új földrészlethatár vonatkozásában, figyelemmel a közművek, utak elhelyezésére,

  • alternatív tervek kidolgozása költségszükséglet figyelembe vételével,

  • interjúk a rendezésben érdekeltekkel,

  • részletes rendezési terv kidolgozása,

  • ellenvetések kezelése,

  • részletes rendezési terv elfogadása.

Részletes rendezés terv végrehajtása:

  • a szerkesztési munkák végrehajtójának kiválasztása,

  • infrastruktúra szerkesztési feladatai,

  • új földrészlethatárok kitűzése.

Befejező munkaszakaszok:

  • kárpótlás költségszámítása,

  • nyilvántartási térképen történő átvezetés,

  • nevesítés.

Az itt ismertetésre került irányelveket a teljesség kedvéért tettük közzé. Látható, hogy az európai gyakorlatban a fentiekben ismertetett fogalmak és folyamatok megtalálhatók, természetesen minden ország helyi sajátosságaihoz igazítva.