Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 6., A településrendezés és az agrárvonatkozások

Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.2 Jogi alapok és fogalmak

6.2 Jogi alapok és fogalmak

A témához kapcsolódó dokumentáció kidolgozásakor, a ráépülő munkarészek elkészítésekor számos, alapvető jogszabályt kell figyelembe venni és alkalmazni. Ilyenek:

  • Az 1996. évi XXI. törvény és az azt módosító 2004. évi LXXV. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről;

  • A 3/1997. (I.22.) AB határozat az 1996. évi XXI. törvényről;

  • 218/2009 (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről , valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól.

  • A 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről, illetve annak 2008-as módosításáról.

  • Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló, 2008-ban több helyen módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet. Hatályosság 2008. 09. 12-től;

  • Azon joganyagok, melyek döntően meghatározzák a mezőgazdasági termelés és a települések kapcsolatát.

A területfejlesztésről szóló törvény célja:

  • Az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

  • A főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;

  • Az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;

  • A nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

A területfejlesztésről szóló törvény feladata:

  • A térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;

  • Fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;

  • A nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

A területfejlesztés feladata különösen:

  • Az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;

  • Az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;

  • A gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

  • Az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;

  • A kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;

  • A befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

Az állam területfejlesztési feladata különösen:

  • Az elmaradott térségek felzárkóztatása;

  • A közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése;

  • Az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.

A területrendezés feladata különösen:

  • A környezeti adottságok feltárása és értékelése;

  • A környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;

  • Az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben és az azt módosító 2004. évi LXXV. törvényben előírják, hogy a feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

A törvény meghatározza a közreműködők (Országgyűlés, Kormány, Országos Területfejlesztési Tanács, miniszterek) ellátó területi szervek (Területfejlesztési és önkormányzati társulás, Megyei önkormányzat, Megyei Területfejlesztési Tanács, Regionális Fejlesztési Tanács) feladatait, intézkedik a pénzügyi eszközökről, a területi információs rendszer kialakításáról és a társadalmi részvételről.

Az OTT feltételezi a földhasználati reform (11.modul) racionális végrehajtását és a környezetterhelés mérséklését. Kapcsolt terület a birtokrendezés (fejlesztés) is. A tervezéshez elengedhetetlenül szükséges a birtokrészekről folyamatosan vezetett, naprakész információs rendszer.

Agrárgazdasági kívánalom, hogy a rendezési terv:

  • Feltárja a különböző adottságú földterületek hasznosításának intenzitását kalkuláljon földhasználati teljesítőképességgel (agroökológiai potenciáljukkal);

  • A reform szellemében, céljaival egyezően határozza meg a művelési ágak területi elhelyezkedését. Számoljon azok változásaival;

  • Tisztázza a mezőgazdasági termelőtevékenység, a települések bel- és külterületének kapcsolatát, azok főbb elveit;

  • A külterületi termelőtevékenységtől területeket von el a szolgáltató létesítmények elhelyezése, amelyeket a külterületi rendezési tervben szerepeltetni kell.

A fogalomtárból sorra vesszük azokat az alapokat, amelyek nélkül nem lehetne értelmezni a következő alfejezeteket, szakaszokat:

Szűkebb értelemben a lakótelepülések rendeltetése az emberek állandó helyben lakásának biztosítása. Tágabb értelmezés szerint azonban nemcsak meghatározott területet jelent házakkal, utakkal, népességgel, hanem az embercsoportok cselekvéseinek bonyolult összefüggését is. Településeink a megfelelő munkalehetőségeken túl a lakosság számára olyan életfeltételeket és környezetet teremtenek, ahol az emberek, családok a kor színvonalának megfelelően élhetnek.

Település-fajtánként általában elkülönítjük a településszórványokat (tanyákat), tanyaközpontokat, falvakat vagy községeket és a városokat.

A tanya lakott családi külterületi birtok, melynek központja is a tevékenységhez szükséges földterületen helyezkedik el. Tradicionális tartozéktelepülés, hazánkban főként az Alföld területén alakult ki. A tanyasiak külterületi életvitelével összefér az, hogy az anyatelepülésük aktív, rangos polgárai legyenek.

A falu kisebb embercsoportok számára kialakított településfajta. Szerkezete egyszerű. Leginkább mezőgazdasági termelésre berendezkedett csoportos település.

A város nagyobb lakosszámú, zömmel nem mezőgazdasági jellegű termeléssel foglalkozó embercsoportok lakóhelye, munkahelye, amely a csoport életének fenntartására, valamint életfunkcióinak kielégítésére (munka, pihenés, testedzés, stb.) rendezkedett be és a környező táj mindennemű igényét (termelési, kulturális, szociális, igazgatási) is kiszolgálja. Szerkezete bonyolultabb.

A falusi jellegű települést bizonyos nagyságrendben és fejlettségi szinten túl a köztársasági elnök nyilvánítja várossá (1990. évi LXV. tv.)

Lakóterületnek nevezzük a városnak, a falunak olyan összefüggő területét, amelyet lakóépületek és azokat közvetlenül kiszolgáló létesítmények céljára jelöltek ki.

Elemei: a lakóépületek, középületek, utak és terek, zöldövezetek, a közlekedés bizonyos létesítményei, esetleg ipari épületek, stb.

A következő bekezdésekben a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és az azt módosító 2004. évi LXXV. törvény fontosabb rendelkezéseit, egyes fogalmak értelmezését adjuk közre:

  • Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő:

    • Társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,

    • Rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;

  • Területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:

    • Az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,

    • A területi adottságok célszerű hasznosítás javaslatainak kidolgozása,

    • A fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,

    • Nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;

  • Területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;

    • Régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;

  • Kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy más jogszabályban meghatározott célok is fűződnek (fővárosi agglomeráció, kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok, illetve tájvédelmi körzetek térsége, határmenti illetve más sajátos térségek);

  • Városkörnyék: városközpontú kistérség, a fejlesztések összehangolása érdekében kialakult önszerveződő területi egység;

  • Kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység.

  • Térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;

  • Vállalkozási övezet: a régió fejlődése érdekében létrehozott, a területén folytatott tevékenységhez sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, területileg lehatárolt termelési és szolgáltató terület;

  • Elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;

  • Kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügy, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók.

  • Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, illetve a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, illetve a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya.

A különböző típusú mezőgazdaságot, a változó földhasználati rendszert, a zónarendszert, a falu és a mezőgazdálkodást a tananyag más részénél tárgyaltuk, illetve tárgyaljuk.