Ugrás a tartalomhoz

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 8., Vásárhelyi Terv birtokrendezési összefüggései

Horoszné Gulyás Margit (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

8.6 Összefoglalás

8.6 Összefoglalás

Az árvízmentesítés fejlődése az elmúlt évtizedekre elvezetett ahhoz a társadalmi tudathoz, hogy hazánkban az árvíz ellen tulajdonképpen védettek az emberek. Hosszabb árvízmentes időszakok, a senkinek fel sem tűnő, kisebb árvizek, az árvízvédelmi művek erősítése, és különösen a sikeres védekezések az indokoltnál erőteljesebben növelték a biztonságérzetet. A társadalmi köztudat a sikeresen „kivédett” nagyobb árvizeket is hamar elfelejti. Ennek következménye – többek között – az árvízvédelem konjukturális fejlesztése, ami hazánkban általában és a Tisza-völgyben is többször okozta már a védelmi berendezések elhanyagolását és vezetett nagy költségű védekezési munkákhoz.

Különös figyelmet érdemel a társadalmi tudat torzulásának az a következménye, ami a katasztrófák bekövetkezése esetén pánikot eredményez, illetőleg társadalmi-politikai feszültségeket okoz. Közvetlen gazdasági szerepe az optimista felfogásnak jelentkezik, az árterek korlátlan anyagi fejlesztésében, ami visszahatásában teljesíthetetlen védelmi-védekezési igényeket kelt és olyan gazdasági forrásokat köt le, amelyek az adott – és többnyire elmaradottabb – országrészek gazdasági fejlődését érdemlegesen megalapozhatná.

A további tervezés folyamatában vizsgálni és mérlegelni szükséges a tervezett árvízvédelmi fejlesztések, beruházások megvalósításával, majd pedig az árvízvédelmi rendszer fenntartásával, karbantartásával összefüggő foglalkoztatási kérdéseket is. A helyi vállalkozók bevonása a kivitelezési és fenntartási munkákba javíthatja az érintett térségek foglalkoztatási helyzetét ( C).

A VTT-ben kidolgozott fejlesztési javaslat és az annak alapján kezdeményezett döntés elsődlegesen új irányt jelöl ki a tiszai árvízvédelem hatékonyságának növelésére. Ehhez igazodva – a hazai területen építendő síkvidéki árapasztó tározókkal és az előirányzott mederrendezésekkel – az ártéren élő több mint egymillió lakos és a felhalmozott vagyon árvízi veszélyeztetettsége a jelenleginek egynyolcadára csökkenthető.

A döntés járulékosan előirányozza az árapasztó rendszerrel érintett térségekben a gazdasági növekedést, és az életminőséget javító földhasználati és természetvédelmi fejlesztéseket. Ezeknek kezdeményező és tapasztalatszerző szerepük is lesz a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi, illetve az Alföld Programokban kijelölt feladatok végrehajtásában, valamint az Európai Unió víz- és agrárpolitikai irányelveinek érvényesítésében.

Önellenőrző kérdések:

  1. Miért van szükség folyószabályozásra?

  2. Mi az árvízi szabályozás lényegi eleme?

  3. Hogyan fejlődött a történelem során a Tisza-völgy?

  4. Mi volt a Vásárhelyi Terv lényege?

  5. Mi a Vásárhelyi Terv és a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű tervezési folyamatok között a fő különbség?

  6. Milyen tervezési lépései vannak a VTT-nek?

  7. Milyen birtokrendezési feladatai vannak a VTT-nek?

  8. Hogyan csoportosítaná ezeket birtokrendezési feladatokat?