Ugrás a tartalomhoz

Fotogrammetria 1., A távérzékelés fogalma, a fotogrammetria és a távérzékelés kapcsolata

Balázsik Valéria (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

1.6 A fényképen tárolt információk

1.6 A fényképen tárolt információk

Mind az analóg mind pedig a digitális kép önmagában sok adatot rejt a rajtuk ábrázolt objektumokról, tereprészletről, jelenségről. Kiértékeléskor valamilyen szempont szerint válogatunk ezekből - értékeljük ki a képeket - és jutunk a képen tárolt információkhoz. Ezek a következő típusúak lehetnek:

alaki információk

geometriai információk

fizikai információk

Az alaki információk olyan tartalmi jegyei a képnek, amelyek - a kiértékelést gyakran megelőző, kísérő műveletek - a képek nagyítása, kontrasztjuk módosítása esetén nem változnak. Az alaki információkat valamennyi kiértékelési eljárásban hasznosítjuk.

A fotogrammetria számára legfontosabb a geometriai információ . A kép és a tárgy közötti matematikai összefüggésből határozzuk meg. Ilyenek a metrikus információk, mint a hely és méret.

A kép fizikai információit a képpontok vagy képelemek (analóg vagy digitális esetben) színei és feketedési értékei, hordozzák. Ezekből következtethetünk tárgyak tulajdonságaira, segítségükkel azonosíthatjuk azokat.

Analóg képek esetén a fényképek információkapacitásán (IC) a legkisebb leképezhető „pontok méretét” és a mellettük megjeleníthető feketedési fokozatokat értjük. Számítani a felbontóképesség (feloldóképesség) alapján tudjuk. A felbontóképesség (R) az 1 mm-en belül leképezhető és elkülöníthető sötét-világos vonalpárok számát jelenti. Mértéke a vonalpár/mm. Elsődlegesen a fényérzékeny réteget alkotó szemcsék méretétől függ. Egy kép információkapacitását 1 cm2 –re megadva az

IC=100∙R2

összefüggést kapjuk. Egy teljes analóg kép információtartalma a kép nagyságával arányos.

A terepre vonatkoztatott információkapacitás értéke kifejezi a terepi területegységről (hektárról) közvetített információ mennyiségét. Mértékegysége a bit/ha. Mivel a légifelvételeket a kameratengely helyzetétől függő mértékben perspektív torzulás terheli, így a terepi információkapacitás számításánál figyelembe vesszük a kép koordinátatengelyei irányában eltérő mératarányokat és az ugyancsak különböző felbontóképességeket.

A digitális képeknél méretarányról nem beszélhetünk, az információkapacitást az analóg képekre megadott módszerrel nem értelmezhetjük. Ezért egy digitális képállomány esetében az egy pixellel lefedett terepi méret, a geometriai felbontás , az egyszerre érzékelhető hullámhossz-tartományok száma, a spektrális felbontás és a felvevő berendezés által mért sugárzási mező mérési szintjeinek a száma, a radiometriai felbontás határozzák meg a képen tárolt információmennyiséget.