Ugrás a tartalomhoz

Fotogrammetria 11., Térfotogrammetriai műszerek

Dr. Engler Péter (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

11.5 Digitális fotogrammetria műszerek

11.5 Digitális fotogrammetria műszerek

A digitális fotogrammetria témakörét a 12. modul foglalja össze. A teljesség miatt - ugyan vázlatosan - itt is foglalkozunk a digitális fotogrammetriai munkaállomásokkal és a térlátás módszereivel.

A digitális térfotogrammetriában a térkiértékelést a modulrendszerűen felépített ún. fotogrammetriai munkaállomások segítségével hajtjuk végre. Maguk a munkaállomások több más feladat elvégzésére alkalmasak (pl. digitális ortofotó készítés), de itt csak a térkiértékelést tárgyaljuk. A digitális kiértékelés egyik előfeltétele, hogy a feldolgozandó felvételek digitális (raszteres) formában álljanak rendelkezésre. A fotogrammetriai munkaállomások tulajdonképpen minden digitális számítógépre installálhatók, amelyek azonban meglehetősen sokoldalú perifériákkal kell, hogy rendelkezzenek. Az egyes szoftverek minimális követelményeit azok leírásai tartalmazzák. A követelményeknek a kielégítésére jó teljesítményű PC-k és ún. munkaállomások elegendőek. A digitális fotogrammetriai munkaállomások általános felépítését mutatja a 11-12. ábra.

11-12. ábra Digitális fotogrammetriai munkaállomás

A képe(ke)t nagyfelbontású grafikus képernyőn jelenítjük meg. A képpár, illetve a modell szemlélésére többféle módszert dolgoztak ki:

  • kétmonitoros rendszer, ahol a bal és a jobb képet két külön monitoron jelenítik meg és a szemlélést egy tükrös sztereoszkóp biztosítja,

  • osztott képernyőjű egymonitoros rendszer, ahol a képernyő bal oldalán a bal, jobb oldalán a jobb képet jelenítik meg és a szemlélés itt is sztereoszkóp segítségével történik,

  • anaglíf szemlélés, ahol a megfelelő szűrővel (piros-zöld, vagy piros-kék) egymásra vetített képeket anaglíf szemüveg segítségével szemlélhetjük,

  • passzív polár szemlélés, ahol az osztott képernyőre bal oldalára függőlegesen, jobb oldalára vízszintesen polarizált képet vetítenek ki és térlátást egy polár szemüveg teszi lehetővé,

  • váltott képes vetítés, ahol a képeket nagy frekvenciával (25 Hz képváltási frekvencia esetén a szem már egy „folyamatos” képet lát) egymásra vetítik az egész képernyőre, majd a szemlélés olyan szemüveggel történik, amelyik folyadékkristályos zárral van ellátva. Ennek eredményeként a bal szemmel a bal képet, jobb szemmel a jobb képet látjuk. A szinkronizálást a képernyő és a szemüveg között egy infravörös vezérlőegység biztosítja.

  • aktív polár szemlélés (váltott képes vetítés elve), ahol a polarizált képeket szinkronizálva egymásra vetítik egy polarizált képernyőre. Egy megfelelően polarizált szemüveg segítségével létrejön a sztreoszkópikus hatás.

A digitális térkiértékelés célja a két (vagy több) digitális kép alapján a mérendő pontok térbeli koordinátáinak meghatározása és/vagy vonalas digitális térképek létrehozása. A kiértékelés végterméke tehát vektoros adatállomány.

A feladat a tájékozással, a térmodell előállításával kezdődik. Már a tájékozásnál a digitális technika lehetővé teszi, hogy a keretjeleket, rácspontokat, vagy a homológ pontpárokat automatikusan megkeressük. Az automatikus pontkeresés alapja az intenzitásértékek mérésén alapuló korreláció-számítás. A pontkeresést végezhetjük a képeken felületek alapján, jellemzők alapján vagy kapcsolatok alapján. A tájékozott modellt a megjelenítő képernyőn a kiértékelő (operátor) térben látja. A kiértékelendő vonalon végigvezetve a mérőjelet (kurzort), a számítógép út-, vagy időintervallumonként rögzíti a vonalpontokat. Természetesen lehetőség van arra is, hogy pontonként regisztráljuk a mérőjel helyzetét. A kiértékelő szempontjából az a lényeges különbség az analóg, az analitikus és a digitális kiértékelés között, hogy a kiértékelt szakasz érzékelhető a képernyőn. Mivel a kiértékelés eredménye többnyire térinformatikai hasznosításra kerül, a kiértékelés folyamatában az operátor létrehozhatja a kiértékelt vektorok topológiáját is.

A ma már nagyszámú magyarországi digitális fotogrammetriai munkaállomások többségét digitális ortofotó előállítására használják, de gyakori a digitális térkiértékelés is.