Ugrás a tartalomhoz

Fotogrammetria 4., Mérőfénykép fogalma, jellemzői, mérőfénykép torzulások

Balázsik Valéria (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

4.3 Mérőfénykép méretaránya

4.3 Mérőfénykép méretaránya

A teljes mérőfényképre vonatkozó egységes méretarány megadása csak abban az esetben lehetséges, ha a fényképezett objektum felülete sík és a kameratengely erre a síkra merőleges helyzetű a felvétel készítésének pillanatában. Ez a kívánalom légifényképezéskor függőleges helyzetű kameratengely és sík terep esetén teljesül. Földi felvételkészítésnél a teljes képre érvényes, pontról pontra azonos méretarány feltétele a sík tárgyfelület síkra merőleges helyzetű kameratengellyel történő fényképezése. Amennyiben épülethomlokzatról, arra merőleges irányú kameratengellyel készítünk felvételt, a falsík mélységbeli eltéréseinek következtében a kép méretaránya különböző értékű lehet a kép egyes részeinél. Miután a légífényképezéskor sem tudjuk minden esetben a tökéletesen függőleges irányú felvételezést biztosítani, illetve az előző példa alapján, földi felvétel készítésénél is gyakran különböző tárgytávolság mellett fényképezünk, ezért a fotogrammetria közvetlen - még nem feldolgozott - termékeinél az egész képre megadott méretaránynál gyakran csak közelítő értékről beszélhetünk. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamely képponthoz tartozó méretarányt ne tudnánk az adott pontra vonatkozóan pontosan meghatározni. A tárgysíkkal 90°-tól eltérő szöget bezáró kameratengellyel készült felvétel méretaránya pontról pontra változó érték, kivéve az állandó méretarányú vonalakat. (bővebben 4-es modul, 4.4 fejezet)

  • Méretarány számítása sík terep és nadírfelvétel (függőleges kameratengelyű felvétel) esetén:

4-8. ábra Sík terep, Nadírfelvétel

;

ahol a méretarányszám és

A méretarány meghatározására több lehetőség is van. Értékét megadhatjuk a relatív repülési magasság (hr) és a kameraállandó (Ck) értékének arányával, a kép által lefedett terepi terület oldalhosszának (s) és a kép oldalméretének (l) hányadosával vagy valamely vízszintes terepi távolság (tv) és a neki megfelelő fényképi távolság (tf) hányadosával.

4-9. ábra Dombvidék, Nadírfelvétel

  • Méretarány számítása nem sík terep és nadírfelvétel esetén:

Amennyiben a fényképezett terep nem sík, a magasságkülönbségekből eredően a képet nem egységes méretarány jellemzi. Ilyenkor a teljes képre vonatkozó „közelítő” méretarányt az abszolút repülési magasság és az átlagos terepmagasság figyelembe vételével adhatjuk meg.

;

  • Méretarány számítása sík terep és dőlt tengelyű felvétel esetén

Amennyiben a kameratengely a fényképezett tárgysíkkal 90°-tól eltérő szöget zár be (légifényképezéskor a kameratengely nem függőleges), akkor a kép méretaránya az alábbi összefüggés alapján számítható.

4-10. ábra Dőlt tengelyű felvétel

;

í - a kameratengely dőlése

hr – a relatív repülési magasság

Ck – kameraállandó

x – a képpontnak a képsíkon a fővonaltól mért távolsága

A képen értelmezett méretarány pontról pontra változó érték lehet. Kivételt képeznek az ún. állandó méretarányú vonalak, erről bővebben a modul következő alfejezetében lesz szó.